Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum története 1955 és 1958 között
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM TÖRTÉNETE 1955 ÉS 1958 KÖZÖTT ajándékozási dátum 1955. december 20., amely azt jelzi, hogy az 1955 decemberének második felében megnyitott, a tervekhez képest szerényebb állandó kiállítás érdekében fel kellett gyorsítani a munkát. Érdekesség és a múzeum helyzetében történt gyökeres változás leltárkönyvben rögzített emléke az 55.75.1. leltári számú tétel utáni következő sor bejegyzése: „Lezáratott 1956. január 16. Gráf Ottó, Balogh István". Ez a záradékolás azt jelzi, hogy a múzeum szakmai és irányítási felügyeletét a Déri Múzeum 1956 első napjaiban valóban átvette. A múzeum irattárában lévő egyéb dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1955 nyarán kisebb karbantartási munkákat is végeztek az épületben. így például meszelést, zárak javítását, villanyégők szerelését tartalmazza a készpénzfizetési, illetve eszköznyilvántartási napló.30 Év közben Gráf Ottó a múzeum történetére vonatkozó adatgyűjtéssel is foglalkozott. A múzeumvezető levélben31 kereste meg Cseh Józsefet32 azért, hogy a tiszafüredi múzeum 1944 utáni történetéről adjon tájékoztatást, mivel Cseh Józsefnek abban az időben fontos szerepe volt a gyűjtemény II. világháború utáni rendezését illetően. A levélváltás 1955. június elejéig megtörtént, s a szerzett információknak is fontos súlya volt abban az összefoglalóban, amelyet Gráf Ottó a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályához elküldött. így született meg - Szigeti Iván társszerzősége mellett - az a két és fél oldalas írás, amely a magyarországi múzeumok 1945-1955 közötti rövid történeti leírásai között a tiszafüredi intézmény tízéves tevékenységét tartalmazta, és a Magyar múzeumok 1945-1955 című kötetben, 1955. november elején került kiadásra.33 1955 közepén újra felvetődött a múzeum elhelyezése körüli megoldatlan problémahalmaz. Erről szól egy 1955. július 10-i keltezésű levél.34 Ebben a levélben Gráf Ottó a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályát arról értesíti, hogy a Tiszafüredi Járási Tanács VB egyik, a levél által pontosabban meg nem nevezett határozatában arról intézkedett, hogy a Közületeket Elhelyező Bizottság 1953. évi határozata értelmében a Lipcsey-kúria teljes épülete a múzeum céljára lesz hasznosítva. Ennek szellemében a járási tanács elrendelte, hogy a tiszafüredi gépállomás ürítse ki a kúria épületrészének déli oldalán lévő utcai szobát is, mivel arra a tervezés alatt álló új állandó kiállításhoz szükség van. A levél még 30 Készpénzfizetési napló lapjai, 1955. Számozatlan irat. KPM Irattár. 31 Levélváltás Gráf Ottó és Cseh József között a tiszafüredi múzeumi egyleti gyűjtemény 1945 utáni sorsáról. 16/1955. iktatószámon. Gráf Ottó levele 1955. június 3-án kelt, Cseh József válaszlevele keltezés nélküli. KPM Irattár. 32 Cseh József tiszafüredi szerepéről a múzeumtörténet 1947-1955 közötti feldolgozásában már szót ejtettünk. Annyit még érdemes tudnunk, hogy 1951- ben Cseh József már Pesterzsébeten szervezte a honismereti mozgalmat, melyből rövidesen létrejött az első budapesti kerületi muzeális gyűjtemény, a Pesterzsébeti Múzeum. A Pesterzsébeti Múzeum születéséről Cseh József is beszámolt a Múzeumi Híradó 1955. évi január-februári számában Lásd: CSEH József 1955.55-57. 33 Lásd: SZIGETI Iván - GRÁF Ottó 1955.212-214. 34 Az irattári iktatókönyvi mutató szerint 1955. év 21. sorszámon, 1955. július 10-én keltezték és iktatták azt a levelet, amelyet a tiszafüredi múzeum elhelyezése tárgyában írt Gráf Ottó a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályához. Sajnálatos módon a levél nem található meg az irattárban, de annak tartalmáról egy későbbi, 1958. november 14-én kelt, Gráf Ottóné akkori tiszafüredi múzeumvezető leveléből tudunk. KPM Irattár. 9/1958. iktatószám. azt is megemlíti, hogy az épület északi oldalán lévő helyiségeket a múzeum már elfoglalta. Az csak a későbbi levelekből derül ki, hogy ennek végrehajtására nem került sor sem 1955 második felében, sem 1956, sem pedig 1957 folyamán, sőt 1958-ban egy időre még az úttörőház itteni berendezkedésére is kísérlet történt. Pedig a múzeum új állandó kiállításának igényét már a látogatói bejegyzések is felvetették. Ebből a szempontból szinte egyedülálló volt a már korábban is említett Cseh József, aki - a látogatói vendégkönyv bejegyzése szerint - 1947 és 1966 között többször is felkereste a tiszafüredi múzeumot, és szinte minden alkalommal rövid, de lényegbevágó és tartalmas írásos bejegyzésekkel bizonyította a múzeumüggyel kapcsolatos elkötelezettségét. Érdemes szó szerint is felidéznünk azt a bejegyzést, amelyet 1955 júliusának legvégén tett.35 „A múzeum igen értékes gyűjteményekkel rendelkezik. Kívánatos volna a kiállításnak a megrendezése, iránta az érdeklődés megvan. Hiányolom azt, hogy a propaganda nem elég, az épületen a múzeum felirat is hiányzik, a kirakatokban egy-két plakát helyezhető el,36 hogy a lakosság tudomást szerezzen a múzeumi kiállítás létezéséről. 1955. júl. 31. Cseh József" Mindez, tehát az a tény, hogy 1955 második felétől a múzeum elhelyezése (a bővítés) továbbra is megoldatlan maradt - sőt, még inkább a viszszalépés felé mozdult el - nyilvánvalóan kellemetlenül érintette az 1955 januárjában nagy reményekkel munkához látó Gráf Ottót. Ez olvasható ki abból az igen elkeseredett hangú levélből, melyet az év végéhez közeledve, 1955 novemberének végén írt egy, dokumentáltan nem azonosítható kollégájához, vélhetően Béres András debreceni muzeológushoz. „Kedves Bandi! A 'mélységből kiáltok Hozzád', hogy a segítségedet kérjem.37 Problémáimmal és kéréseimmel hiába fordultam a főosztályhoz, sőt a gazdasági igazgatósághoz38 is, sőt egyszer telefonáltam is föl, semmi eredmény. Dolgozom, és keveset jutok előre. Gyűjtögetünk szépecskén, különféle cserépedényt vagy 40-et, de 1-2 más darab is.39 A MÉH-hez is eljárok 35 A bejegyzés az 1947-1966 között vezetett látogató vendégkönyv 25. oldalán olvasható. A látogató vendégkönyvről már korábban történt említés. 36 Itt nyilvánvalóan a Tiszafüred belterületén lévő boltok kirakatairól van szó. A korabeli dokumentumokban többször említett „propaganda” tevékenység alatt a közönségszervezéssel kapcsolatos munkát, nem pedig valamiféle „politikai ízű” agitációt értettek akkoriban a múzeumi szakemberek. 37 A Zsoltárok Könyvéből, a 130. zsoltárból vett idézet 1955 végén, a Rákosi-éra idején arra utal, hogy a levél írója, Gráf Ottó és címzettje, a 'Kedves Bandi’ igen jó viszonyban volt egymással. Bár a levél címzése még az iktatókönyvből sem deríthető ki, alighanem Béres András, a debreceni Déri Múzeum néprajzosa a címzett, akivel Gráf Ottó a közös kiállításrendezés, illetve az állandó kiállításhoz kötődő néprajzi gyűjtőmunka során ismerkedhetett meg. Ez a dokumentum mindent megmutat arról, mennyire lehetetlen helyzetbe került a néhány éve újjászervezettfnek tartott) tiszafüredi múzeum. 38 A főosztályon minden esetben a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályát, a gazdasági igazgatóságon pedig az 1952-1962 között működő Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságát kell érteni. Az egyik szakmai-szervezeti, a másik pedig pénzügyi-gazdasági szempontból felügyelte és irányította az állami tulajdonba vett múzeumokat. 39 A vegyes leltárkönyvi bejegyzések szerint ez a tevékenység valóban intenzíven folyt. 215
