Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum története 1955 és 1958 között

TISICUM XXVIII.- megint vasgyűjtés van - onnan is megmentettem eddig 3 darabot. Min­denütt propagálom a múzeumot, bármerre járok. Felkeltem az érdeklő­dést iránta, mindenhol a 'nagy kiállításról’ lelkesedem, határidőket tűzök ki, megnyugtatok a késés miatt. De sokáig nem tudom ’áltatni’ az embe­reket, ’egyesek’ már gúnyosan néznek rám, mások, vezetők, kezdenek nem hinni nekem. És ez befolyásolja a gyűjtőmunkámat is. Igen készültem a 'múzeumi napokravo is. Plakátokat kértem a propaganda csoporttól, előadást terveztem múzeumlátogatással kapcsolatban, közönségszerve­zésre voltak újabb terveim: és most kiállítás nélkül itt állok. A vándorkiál­lítás anyagát a Déri Múzeum elvitte,41 már másnak ígérte. De nem is erre építettem volna a terveimet, hanem az állandó kiállításra. A gépállomás kiköltözött az irodáival az épületből, a munkás-pihenőt helyezte el. Szó­ban és írásban a járási tanácshoz fordultam annak az épületrésznek az átutalásáért. Eddig még semmi. Sőt a gépállomás igazgatója jött a múze­umba terepszemlét tartani (a teremőrtől tudom, beengedte), mintha még ők tartanának igényt valamire. Nincs egy hatásos ütőkártya a kezemben, az eddig annyiszor emlegetett állandó kiállításra nem merek már hivata­los helyen hivatkozni, nehogy a szemem közé nevessenek. így ebben is majdnem inkább a szerencsére meg az időre, esetleg a jóindulatra kell bíznom magamat. És ezt a kitűnő alkalmat nem tudom kellő súllyal meg­ragadni, hogy ez a probléma hosszú időre végleges megoldást nyerne. Elkészíttettem két irányjelzőt a községbe a múzeum propagálására. Rá­jöttem, hogy a lakosságnak fogalma sincs, hol van a múzeum, vagy hogy egyáltalában van-e. Meg csináltattam egy üvegezett táblát a községbe, propaganda célokkal. De egyiket sem tehetem ki most, mikor nincs a múzeumban semmi. Folytathatnám, mert volna még. (Az SZTK-val állok harcban - állam ez az államban). De talán ennyi is elég, hogy lásd, okom van pesszimizmusra, és sürgősen segítenetek kell. Az állandó kiállításra volna elsősorban szükség: ezt kívánja a fejlődés tempója, a gyűjtés, a sajátos feladatok, a múzeum tekintélye, stb. - és természetesen a mú­zeum elhelyezése is. Természetesen ez a stagnálás befolyásolja az én munkámat is, ki tudja ilyen körülmények között változatlan lelkesedéssel végezni a gyűjtő és propaganda munkát? Felvettem a kapcsolatot az it­teni halász szövetkezettel, a látogatás alkalmával a leány általános iskola egyik osztályával, sok egyénnel és most ezekkel a kapcsolatot fenn is kellene tartani, ha eredményt akarunk látni. Néhány halászati eszközhöz már jutottam is, mezőgazdasági eszközök felé orientálódók, meg bútort keresek. És mondhatom, nem eredménytelenül, bár még csak nyomon vagyok. Szóval az apparátust sikerült nagy nehezen megindítanom. Hogy minél szélesebben kiterjedjen, minél inkább az érdeklődés középpont­jába kerüljön a múzeum, mint egy biztos bázisra van szükségem az új 40 1955. november 23-27. között országszerte megrendezték az Országos Múzeumi Napokat, abból a célból, hogy a közönség megismerje a mú­zeumokban folyó gyűjtő-feldolgozó-bemutató, illetve tudományos fel­dolgozó, ismeretterjesztő munkát. A múzeumi napok kapcsán a Szolnok Megyei Néplap 1955. november 26-i számában (3. oldal) Szabó János Győző (1929-1986) régész, a szolnoki Damjanich Múzeum 1954-1957 kö­zötti munkatársa A régészeti gyűjtőmunka sajátosságai Szolnok megyében címmel közölt írást. A kezdetben egyhetes rendezvénysorozat a későbbi években lett egyre elterjedtebb. Az irattári tárgymutató szerint a Kiss Pál Múzeum 1955. november 15-én kapta meg a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályától az országos Múzeumi Napok előkészítésével kap­csolatos 8630-58380/955. számú útmutatást. KPM Irattár. 41 A Hortobágy régen és ma című vándorkiállítás anyagát a debreceni Déri Múzeum 1955. november 23-án elszállíttatta Tiszafüredről. Erről Gráf Ottó 1955. november 24-én tájékoztatta levélben a Múzeumi Főosztályt. Iktatószám nélküli levél. KPM Irattár. állandó kiállításra. Válaszodat és segítségedet munkámhoz kérem. Ba­rátsággal köszöntelek. Tiszafüred, 1955. nov. 26. Gr.”42 Az állandó kiállítás ügyében ennek ellenére továbbra sem történik érdemi lépés. Ehelyett új levél - új ajánlat - érkezett Tiszafüredre a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályától. „Megkeresésére értesítem Múzeumvezető Elvtársat, hogy a közeljövőben központi fuvarral leküldjük a „Hal és halgazdaság” című vándorkiállítási anyagunkat. A leszállítást az anyag kijavítása kell, hogy megelőzze. Erre eddig kiállításrendező csoportunk feszített munkaterve miatt nem kerül­hetett sor. Az anyag - a javítás megtörténte után - kb. december hó első napjaiban fog megérkezni. Kérem elvtársat, hogy a kiállítás hathatós pro­pagandájáról gondoskodni szíveskedjék. A kiállítás megnyitására a helyi tanácstól kérjen fel valakit. Budapest, 1955. nov. 30. Kovács István sk. csoportvezető.”43 Gráf Ottó szinte azonnal válaszolt, melyben kifejtette nyugtalanságát, ellenérzéseit. „Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály Kovács István csoportvezető elvtársnak Budapest Örömmel vettem levelüket, melyben arról értesítenek, hogy napokon belül megkapjuk a „Hal és halgazdálkodás” c. vándorkiállítási anyagot. De hadd említsem meg aggályaimat a témával kapcsolatban. A tiszafüredi múzeum múltja és jövője tele van hallal és halászattal. Jóllehet ez a téma aktuális itt, hiszen Tiszafüred ősrégi halásztelepülés, és mind a mai napig űzött foglal­kozási ág, mégsem lehet ezzel a témával örökké érdeklődést felkelteni az emberekben a múzeum látogatására. A múzeumnak a felszabadulás óta az első (és mind a mai napig utolsó) állandó kiállításának egyik témája a halászat volt. A közelmúltban megszűnt vándorkiállításnak 1 tablója szin­tén halászattal foglalkozott. És sajnos a tervezett második állandó kiállítás egyik témája megint a tiszafüredi halászat lesz és a halbiológia. Már ez sem szerencsés dolog, de mint új vezetője a múzeumnak, későn jöttem rá erre, és mérnem lehetett volna segíteni. Az előadottak alapján az volna a kérésem - ha még nem késő előadni -, küldjön a főosztály más témát, ha van. Inkább várnék egy ideig. Nem volna rossz néprajzi, művészeti, ipar­­művészeti, irodalmi téma sem. Ha még lehet, kérem egy vidéki múzeum fejlődésének elősegítése érdekében észrevételeim figyelembevételét. Tiszafüred, 1955. dec. 3. Gr. muz. vez."44 Végül az új vándorkiállítás nem valósult meg. 42 Gráf Ottó 1955. november 26-án kelt, 7/1955. iktatószámú levele „Kedves Bandi!” megszólítással, vélhetően Béres Andráshoz. KPM Irattár. 43 A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya 8630-7613/1955. iktató­számú, 1955. november 30-i keltezésű levele Gráf Ottó részére. KPM Irattár. 44 Gráf Ottó 1955. december 3-i keltezésű levele a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályához. KPM Irattár. 216

Next

/
Thumbnails
Contents