Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
TOLNAY GÁBOR: AZ 1920-AS ÉVEK FÖLDREFORMJA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN A gazdaságok Év A gazdaságok birtokkategóriái száma (db) % területe (kh) % 1 kh alatt 1895 6.599 15,62 2.120 0,27 szántó nélkül 1935 16.409 17,98 4.426 0,49 1 kh alatt 1895 4.629 10,95 2.083 0,26 0-5 szántóval 1935 14.866 16,29 6.932 0,76 kataszteri hold 1-5 kh 1895 11.733 27,76 30.398 3,86 1935 32.262 35,35 80.812 8,90 Összesen 1895 22.961 54,33 34.601 4,39 1935 63.537 69,62 92.170 10,15 5-50 kh 1895 17.292 40,91 279.409 35,47 1935 25.358 27,79 376.739 41,49 5-100 50-100 1895 1.241 2,94 84.465 10,72 kataszteri hold 1935 1.428 1,56 95.703 10,54 Összesen 1895 18.533 43,85 363.874 46,19 1935 26.786 29,35 472.442 52,03 100-500 kh 1895 592 1,40 114.951 14,59 1935 789 0,86 157.381 17,33 100-1000 500-1000 kh 1895 89 0,21 61.847 7,85 kataszteri hold 1935 96 0,11 66.372 7,31 Összesen 1895 681 1,61 176.798 22,44 1935 885 0,97 223.753 24,64 1000 kh felett 1895 90 0,21 212.476 26,98 1935 54 0,06 119.603 13,18 Összesen 1895 42.265 100,00 787.749 100,00 1935 91.262 100,00 907.968 100,00 2. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye birtokviszonyai 1895-ben és 1935-ben7 5-100 kát. holdas kategória átlagterülete a rentabilitás határán mozgott (2. táblázat). A dolgozatban szereplő adatok kellő értékelése során még azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a táblázatokban szereplő adatatok döntő többsége átlagszám, amelyek szintén erős szélsőségekből alakultak ki. Ott, ahol ez az átlagszám is kedvezőtlen körülményekre utal, a valóságban még ennél rosszabb gazdaságok is akadnak. Itt jelentkezett a redemptió kompenzáló hatása is. És ebben az esetben egyrészt az az örvendetes, hogy többen részesültek juttatásban, egyre több a földtulajdonos. A másik oldalról pedig közgazdaságilag helytelen és káros, ha szaporodnak az életképtelen parcellák. Arra, hogy a földreformot úgy hajtsák végre, hogy az életképtelen parcellák nagyságát növelik, hogy gazdaságilag önállóak lehessenek, gondolni sem lehetett, mert arra nem lett volna elegendő föld. Mindezzel párhuzamosan nőtt az ennek a birtokkategóriának a részesedése a föld területéből. A gazdaságok területének több mint fele esik erre a kategóriára, az 5-100 kát. holdra pedig majdnem 70 százalék. 7 MG. STAT. 1900.41.; MG. STAT. 1935.12-13. A gazdaságoknak ez az átrendeződése a vármegyében tükrözik a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének egy sajátos mozzanatát. Egyik oldalról jelzik a parasztság felbomlásának az előrehaladását, a legalsó kategóriák számbeli növekedésénél, a gazdaságok aprózódásán és a nagyobb paraszti gazdaságok területének koncentrálódási folyamatán keresztül, a másik oldalról jelzik azt, hogy a parasztságon belüli átrétegződés elősegíti azt is, hogy növekedjen az egész parasztság birtokában lévő földterület a vármegyében. Plasztikusabban és egyértelműben fejeződik ki mindez, ha a birtokstatisztikáról áttérünk az üzemstatisztikára, amikor nyomatékosítjuk, hogy vármegyénkben az 5-100 kát. holdas kisgazdaságok területének százalékos aránya 55,99 % (az országos átlag 45,85 %!), az 5-500 kát. hold aránya 72,55 % (az országos arány 58,44 %!). Mondhatjuk, hogy e tekintetben vármegyénk 14 százalékos előnyben volt a redemptió és a földreform együttes hatása következtében8. 8 MG. STAT. 1935.12-15.; 322.; 482.; 197
