Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Történettudomány - Veresegyházi Béla: A Nagykunság földrajzi nevei a folyószabályozások előtti időszakból a kéziratos térképek alapján

TISICUM XXVIII.

Irodalom

BAGI Gábor

2007. A Nagykunság a XIII-XVI. században. Barbaricum. Karcag.

BALOGH Lajos - ÖRDÖG Ferenc (szerk.)

1994. Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei V. Tiszazug. Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Tiszazug Önkormányzatai. Jászberény-Kunszentmárton.

BELLON Tibor

1973. Karcag város gazdálkodása (földművelés). Damjanich János Múzeum. Szolnok.

DUCZA Lajos - SZENTPÉTERI Géza (szerk.)

2004. Adatok Kisújszállás régi nyelvéről, nyelvjárásáról. Helytörténeti Füzetek 13. Kisújszállás.

ELEK György

2006. Üllő, Üllőlapos és Berek. In: Zounuk 21. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szolnok. 25-56.

2007. A Gergely-halomtól a Karajános gátig. Tájtörténeti áttekintés II. In: Zounuk 22. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szolnok. 9-54.

2009. A Karajános-gáttól a Hortobágyi vasúti hídig. Tájtörténeti áttekintés. In: Zounuk 24. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szolnok. 53-110.

GYÖRFFY István

1983. Alföldi népélet. Válogatott néprajzi tanulmányok (reprint). Gondolat. Budapest.

KAKUK Mátyás

1965. Kunszentmárton földrajzi nevei. Szolnok megyei Múzeumi Adattár 2. Szolnok.

KÁROLYI Zsigmond - NEMES Gerzson

1975. A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. (895-1846). Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest.

FÖLDI Ervin (szerk)

1980. Magyarország földrajzi névtára II.

PÁLÓCZI HORVÁTH András

1986. Szállások, halmok, temetők. In: Kisújszállás története I. (Szerk.: SZABÓ László). Kisújszállás. 99-170.

1992. Túrkeve története a honfoglalástól a török idők végéig. In: Túrkeve földje és népe I. (Szerk.: ÖRSI Julianna). Túrkeve. 49-112.

2018. A nagykunsági kun szállások kialakulása. In: Tisicum XXVI. Szolnok. 213-227.

SELMECZI László

2011. A Nagykunság és Karcag a középkorban. In: Kunok és jászok 770 éve a Kárpát-medencében. (Szerk.: BARTHA Júlia). Szolnok. 22-41.

SUGÁR ISTVÁN

1989. A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (1790,1845). Tiszai Tékái. Eger.

SZŰCS Sándor

2002. A régi Alföld. Alföld Könyvek 1. Karcag-Túrkeve.

TÓTH Albert

1988. Szolnok megye tiszántúli területeinek kunhalmai. In: Zounuk 3.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár évkönyve. Szolnok. 349-410.

Béla Veresegyházi:

Geographical names of the Nagykunság from before the river controls based on manuscript maps

This paper was admittedly written for the researchers of the Nagykunság and its settlements and lands with the purpose of visually depicting the geographical names of the old, historical landscape. From the names of these maps from before the river regulations an eventful world unfolds before our eyes, which is drastically different from today’s. As we can see on the map drafts, the Mirhó, the Kara János Marsh, the Hortobágy and the Berettyó’s huge mud-plain and islands (Sárrét, literally meaning ’Mud-Meadow’) are especially rich in names. On the drier parts we find much fewer differentiating names, since the land here is more uniform and consists of larger parts. The naming of different spaces and lands were essential for the people of these late times. Think of the border letters and proceedings of medieval times! The world of names is definitely a treat for people studying local history or linguistics, but researchers of the earth sciences can find a lot of information in it as well. The flood of information of the digitalized world made it possible to study old maps quickly, conveniently and in greater detail than ever before. Although it is still time consuming and weary to collect and organize geographical names, I believe, that by localizing them we can understand the lives of our ancestors better. I think the processing of geographical names from every aspect will be informative and we will be able to follow the changes in the surface of the Middle Tisza Region as it progressed. An interesting, maybe novel data for many of us, that according to the Hungarian gazetteer of 1980, only 15% of the names remained from before the river regulations by the end of the 20th century.

140