Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Bocsi Zsófia et al: A keresztespüspöki (Mezőkeresztes II.) római katolikus templom történetének összefoglalása és szondázó falkutatása
TISICUM XXVII. írt elő, melynél tízévenkénti felújítást határozott meg.60 A munkákra 1985-ben került sor. A plébános 1985. október 26-i levele tájékoztat a munka befejezéséről. Nádasdi Péter balmazújvárosi bádogosmester az elvégzett munkáról a számlát november 8-án állította ki. Igaz, egy későbbinek tűnő, de keltezetlen levélből az összeg egy részének visszatartásáról értesülünk, mert a toronysisakon a toronygömbnél becsorgásokat észleltek, ezért ennek szükségessé vált a kijavítása. Később ez ügyben még intézkedtek, míg végül 1986. május végén, június elején a bádogosmester elvégezte a szükséges javításokat.61 Mindenestre a toronysisak felújításának iratai között is találunk szép számmal a külső homlokzat felújításával foglalkozó iratanyagot. Már egy 1984. augusztus 6-án keltezett építőipari árvetési lapról is a külső homlokzat felújításáról értesülünk. E szerint tervezett munka az elérett kőporos vakolat leverése, kőhézagok kikaparása, alapvakolat felhordása vakolatvastagítási többlettel, simítás kőliszt adalékkal. Ugyancsak tervezett feladat volt a párkányok újrahúzása, nyíláskeretezés, középkori szentélyen kőszerű kiegészítések, az újravakolt felületen Vliesein falfestés, a féloromfalak, az ablakkönyöklők és torony külső oldalain62 bádogfedés.63 1988 márciusában, majd az év szeptemberében újabb építőipari árvetési lapokat adott ki Vaskó Pál, ebben a feladatok meghatározása lényegében azonos a négy évvel korábbiakkal. A feladatok meghatározása a következő volt. Elérett vakolatok leverése, párkányvakolatok leverése, kőhézagok kikaparása, felület portalanítása. Híg habarcsolás, durva sima vakolat készítése. Párkányok újrahúzása, nyersen maradó kőfelületek kőszerű kiegészítése, előkerült gótikus falazatok tisztítása, javítása, mészvizes kezelése. Újravakolt felületek alapozása, párkányok, tagozatok, falmező színfestése, továbbá párkányok, ablakkönyöklők, féloromfalak, támpillérek lefedése alumíniumlemezzel, tető és torony mellett karcolt lemezfedés. Ezen túl még anyagbeszerzés, építési segédszerkezetek építése, bontása, törmelékeltakarítás voltak a lényegesebb kijelölt munkanemek. Igaz, az 1988. márciusi kiírásban már műemlékjellegűként említik a templomot. Itt az is szerepel, hogy a párkányokat fémlemez sablonnal kell újrahúzni.64 A külső homlokzati munkák elvégzéséről további irat nem ismert. Kutatói szempontból ugyanakkor az egyik legérdekesebb vonatkozása a kiírásnak a gótikus falfelületek előkerülésének és azok kezelésének tétele. Hozzátehetjük: nincs nyoma, hogy az ekkor már műemlékileg védett templomnál a gótikus falszövetet bárki is kutatta vagy dokumentálta volna, ahogy annak sem, hogy mi alapján lett keltezve az előkerült felület és mekkora felületen vélték azonosíthatónak a gótikus falszövetet. Hacsak nem arról van szó, hogy a szentély jellege alapján annak falaira gondoltak, amikor gótikus falszövetet említettek. Mindenesetre a következő külső felújítási munkának egyáltalán már a tervezésére is két évtizeddel későbbről van adatunk. 2010-ben készült el a templom felújításának építési engedélyezési terve. Az épület statikai állapotát jónak ítélték és a belső vakolaton látszó 60 Római katolikus templom Mezőkeresztes /Keresztespüspöki/ toronysisak szerkezetének felújítási dokumentációja. Forster Központ Tervtár, 21449. sz. dokumentáció. 61 EFL Építési anyag, Vaskó Pál anyaga, 532. 62 Eredetiben: torony hv. 63 A torony szintjeit elválasztó párkányok bádogozásáról lehet szó. 64 1984. augusztusi, 1988. márciusi és szeptemberi építőipari árvetési lapok alapján. EFL Építési anyag, Vaskó Pál anyaga, 532. dilatációs repedéseket sem ítélték veszélyesnek. A tetőszerkezet állapotát kielégítőnek ítélték, de kisebb megerősítéseket szükségesnek láttak, valamint beázásból eredő problémákat azonosítottak a torony melletti íves lezárású falszakaszokon. A főbb problémákat a csapadékvíz, illetve a falakban nagy magasságig felszívódó nedvesség és talajpára okozta a tervezők meglátása szerint, valamint a korábbi nem szakszerű megoldások, mint például a külső cementes lábazat, a belső lambéria burkolat kiépítése, továbbá a nem kellően megoldott vízelvezetés ügye. A homlokzati vakolat meghatározásuk szerint elérett, színe megfakult, több helyütt már 2010-ban sérülések, táskásodások váltak láthatóvá. A problémákra választ adó tervezett felújítást műemléki jogosultságú műszaki vezető irányítása mellett és előzetes műemléki kutatás után, valamint a földmunkák esetében állandó régészeti megfigyelés mellett látták elvégezhetőnek. Javasolták az épület nedvességének megszüntetése érdekében szivárgórendszer kiépítését, a külső cementes lábazat leverését és a terméskő felületek tisztítás után szabadon hagyását (és ezzel száradásának lehetővé tételét). Ezenkívül a homlokzatokon vakolatjavítást terveztek (azzal együtt, hogy a gótikus szentélyen műemléki falkutatás elvégzése után egy későbbi ütemben tervezték a felújítást), valamint kőrestaurátor bevonásával ajtók és ablakok kőkereteinek javítását, a templom akadálymentes megközelítésének megoldását, bádogozási munkákat is. A tervet annak részletes ismertetése nélkül is nagyszabásúnak és alaposan végiggondoltnak tarthatjuk. A tervezett munkákat azonban az erre vonatkozó információk híján és a saját helyszíni bejárásunkon tapasztaltak szerint sajnos még részleteiben sem végezték el.65 A legújabb tervezői munkát - ehhez kapcsolódott az a kutatás, amelyet jelen sorok szerzői végeztek - 2016-2017-ben készítették el. Ennek főbb elemei az előzetes tervezési és pályázati koncepció szerint:- külső homlokzat újravakolása (épület alsó jelölt részén WTA rendszerű páraáteresztő vakolat alkalmazásával);- templomtorony párkánytagozatok helyreállítása után homlokzata színezésre kerül;- meglévő cementes lábazat eltávolítása, új lábazat kialakítása;- csapadékvíz elvezetés rendszerének felújítása, átalakítása;- az épület körül faltőben szivárgórendszer készítendő, melynek vize összegyűjtésre kerül;- a tervezett térburkolat kialakítása során a templom bejárata akadálymentesen megközelíthetővé válik.66 Az archív fotók mint építéstörténeti források elemzése Az épületről archív fotóanyagot alig ismerünk. Jóformán egyéb tervezői anyagokhoz csatoltan bukkan fel csak egy-egy fotó a templom régebbi, évtizedekkel ezelőtti állapotához kapcsolódóan. Ilyen a toronysisak 1984-ben tervezett újjáépítéséhez készült anyagokban lévő egy-két fotó, amelyek közül az egyik még az 1943. évi nyári vihar előtti (egyébként közelebbről nem ismert keltezésű) állapotában mutatják a templomot (4. kép), illetve egy másik, amelyik már a vihar után épített, később lebontott 65 Mezőkeresztes, Szentistváni u. 68/A szám alatti (hrsz 778) műemlék római katolikus templom felújításának építési engedélyezési terve. Építészet: Dobos Péter Imre és Bereczki Zoltán oki. építészmérnökök. Statika: Kalydy Zoltán szerkezettervező. Várdob Építészeti és Művészeti Bt., Edelény- Perkupa, 2010. január hó. Forster Központ Tervtár, 41679. sz. dokumentáció. 66 Boldís Betti vezető tervező írásos információja (e-mail), 2017. október 25. A tervezői anyag: 4. lábjegyzetben. 72
