Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Bocsi Zsófia et al: A keresztespüspöki (Mezőkeresztes II.) római katolikus templom történetének összefoglalása és szondázó falkutatása
TISICUM XXVII. Az alábbi beszámoló ennek a két szakaszból álló kutatásnak az eredményeit foglalja össze. A templom az eddigi (műemléki) irodalomban és nyilvántartásban A keresztespüspöki templom csak 1985 óta védett műemlék.8 Ennek ellenére évtizedekkel korábban már Genthon István is megemlíti műveiben, igaz, első alkalommal, 1951-ben még csak utalni próbál rá, de valójában a szintén középkori eredetű református templomról ír Mezőkeresztes kapcsán.9 A templomról ugyanakkor - a műemléki védettség hiánya ellenére is - ír 1961-es művében: „Mezőkeresztes (Borsod-A.Z. m.). Keresztespüspöki r. k. templom. Szobrok és keresztkút Motzer József egri szobrásztól, 1789. Építtette Esterházy Károly püspök 1784-ben.”w Soós Imre könyvében a templom történetét az 1769. évvel kezdi, azzal a mondattal, hogy „Középkori templomából erre az időre már csak romok maradtak”. Ezzel a mondattal egyszerre letette voksát a középkori eredet mellett, másrészt bemutatta azt a kiinduló állapotot, amiből a ma látható templom kiépült. A templom építésének dátumaként 1769-et jelölte meg, azzal, hogy az építtető Esterházy Károly püspök. Az építkezést úgy végezték leírása szerint, hogy Esterházy püspök az elődje, Barkóczy Ferenc által létesített kápolna hajóját szentéllyé alakíttatta, és ehhez új hajót és tornyot építtetett. A templom titulusa Szent Kereszt felmagasztalása lett. Megtudjuk még művéből, hogy Keresztespüspökiben más építkezések is történtek ekkor (papiak, kántorház) és a település plébániai székhely lett, más települések (Mezőkeresztes, Nagymihály, Gelej, Dorogma falvak és Fejéregyháza puszta) egyházai filiaként lettek hozzácsatolva. A templom történetét lényegében azzal zárja, hogy 1805- ben a kassai püspök lett a kegyúr és a birtokos, illetve (közvetett, nem a templomra, hanem inkább a plébániára vonatkozó adatként) hogy 1877- ben a keresztespüspöki és a tiszabábolnai plébánosok illetékességük egymás közötti határvonalát az Ecsér nevű vízfolyás mentén jelölték ki.11 Műemléki védelem alatt álló épületként az 1990-es országos műemlékjegyzék az első, amelyben szerepel, igaz, ekkor még műemlékjellegű (MJ) besorolással. Az akkor megjelent nagyon rövid összefoglalásban - vagy inkább meghatározásban - az alábbiak olvashatóak: „fí.kat. templom. Szentélye gótikus, 15. sz. Hajója, tornya barokk, 18. sz.”12 A következő - és mindmáig utolsó - publikált műemlékjegyzék, melyben a templom szerepel, 1992-ben jelent meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékeit bemutató képes műemlékjegyzék-sorozat füzeteinek keretében. A kötetben lévő szócikk készítője a következőket írta az épületről: „Az impozáns tömegű későbarokk templomot középkori, gótikus maradványok felhasználásával 1769-ben Eszterházi Károly egri püspök emeltette. Főhomlokzata előtt karcsú torony, amit szögletes volutákkal 8 Az egykori Forster Központ Tervtárában őrzött ún. Nyilvántartási Karton 6145/85. számmal tünteti fel az épületet, melyről a karton nem közöl túl sok bejegyzést - ez érthető, hiszen az épület műemléki védettsége nem nyúlik vissza sok időre. 9 GENTHON István 1951.160. és 163. 10 GENTHON István 1961.184. 11 SOÓS Imre 1985.96. 12 IKAFALVI DÉNES Virág (szerk.) 1990.358. E helyütt megadják a műemlékké nyilvánítás számát is: 06145/1985. Ez a szám egyezik a Nyilvántartási kartonon olvasható számadattal. A műemlékjellegű kategóriát azóta megszüntették, napjainkban minden műemlék épület műemléki besorolású. lezárt féloromzatok fognak közre. A torony alján kosáríves záródású, kőkeretes bejárat. A kétboltszakaszos hajó bejárati végén két oszloppal alátámasztott íveken nyugvó orgonakarzat. A középkori eredetű szentély déli oldalán csonka mérműves ablak; a sarkokon középkori eredetű, a 17. században megerősített támpillérek. A szentély két csehsüveg boltszakaszból és a nyolcszög három oldalával záródó, három boltfiókkal fedett apszisból áll. A szentély északi oldalán barokk sekrestye. Elegáns barokk főoltárán: Krisztus a kereszten oltárkép. Hasonló keretelésű barokk mellékoltárok és szószékek. Keresztelőkútja márványból készült, gerezdes medencéből és szoborcsoporttal koronázott fa felépítményből áll.” A szöveghez két kép tartozik - az egyik délnyugati irányból a tornyot és a hajó déli oldalát, egy másik fotó pedig a szentélyt mutatja kelet felől, előtérben a szentélyzáródással.13 A Magyar Katolikus Lexikon a templom épületéről csak annyit ír, hogy 1769- ben épült, és hogy orgonáját 1912-ben a Rieger gyár építette, harangjai 1822-ből (Johann Jüstel, Eger) és 1928-ból (Harangművek Rt., Pesterzsébet) valók. Kegyuraként 1880-ban a kassai püspököt említik.14 A XXI. század digitális forradalmának köszönhetően internetes adatbázisban is volt lehetőségünk adatgyűjtésre. A www.muemlekem.hu internetes oldal szöveges leírásában az 1990-ben kiadott műemlékjegyzék meghatározását követi, majd saját leírásként hozzáteszik, hogy: „Egyhajós keletelt templom, a nyugati homlokzat előtt álló toronnyal. Poligonális záródású szentélyét támpillérek erősítik. A szentély északi oldalán féltetős sekrestye. A templomkertben népies kőkereszt a századfordulóról. A templomkertben áll az általános iskola." Az adatbázis számos adatot is megad a műemlék templomhoz, valamint részben archív, de döntően újabban készült képanyagot is közzétesznek.15 A TEMPLOM TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI Térképes források A keresztespüspöki templom az általunk a kutatás során felhasznált katonai felmérések, így az 1780-as évekbeli I. katonai felmérés (1. kép),16 a II. katonai felmérés17 és a III. katonai felmérés18 térképein még csak meglehetősen sematikus ábraként jelenik meg, ahol leginkább maga a település (illetve a két szomszédos település, Keresztespüspöki és Mezőkeresztes) beépítettségének, illetve a templom környezetének változásai követhetőek nyomon. Az általunk felhasznált legkésőbbi történeti korú térképen, az 1912-es kataszteri térképen (2. kép)19 a település belterületén álló templom nagyon 13 SZABADFALVI József - CSERI Miklós (szerk.) 1992. A szócikk a 21-22. oldalakon olvasható. A szócikket Kárpáti László írta. 14 DIÓS István (főszerk.) 2004.91. 15 http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2897. Hozzáférés: 2016. március 31. 16 Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Georeferált változat. Arcanum DVD. Budapest. 2004. 17 Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. Arcanum DVD. Budapest. 2005. 18 Harmadik Katonai Felmérés, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. Arcanum DVD. Budapest. 2007. 19 Keresztespüspöki borsodvármegyei nagyközség kataszteri térképe, 1912.4. szelvény, K.o. XVII.27.di. (részlet a térképlapról). FÖMI Archívum, Budapest. 66
