Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Régészettudomány - Bocsi Zsófia et al: A keresztespüspöki (Mezőkeresztes II.) római katolikus templom történetének összefoglalása és szondázó falkutatása

BOCSI ZSÓFIA - FAZEKAS GYÖNGYI - GIBER MIHÁLY - SZILÁGYI KRISZTIÁN ANTAL:

A KERESZTESPÜSPÖKI (MEZŐKERESZTES II.) RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS SZONDÁZÓ FALKUTATÁSA

jól, gyakorlatilag teljes alaprajzi körvonalával felismerhető, a hajóval, a szentéllyel és a szentély északi oldalán a sekrestyével. A térképről a ma is látható alaprajzi elrendezésű templom köszön vissza. Ami teljesen különbözik, az a templomot közvetlenül övező terület. A mai templomkert a jelek szerint másképpen nézett ki, a templomot körülvevő, a térképen 213-as helyrajzi számmal szereplő egység határvonala szabálytalan formájú területet jelölt ki. A templomtól északra az egykori iskolának, jelenlegi gyermekotthonnak helyet adó épület még kisebb kiterjedésben, elkülönülő udvarral és 212-es helyrajzi számmal mutatkozik. A mai parkosított templomkert déli és keleti sávja az 1912-es térképen még 483-as helyrajzi számmal jelölt területből lett kihasítva. Jellegzetes, hogy a ma Templom utca néven ismert, akkoriban Korcsmaköz nevű utca a 483-as számmal jelölt nagy kiterjedésű területnél megszakadt, azaz a mai Templom utca nyugati vége még nem létezett, ahogyan a mai Szent Erzsébet tér nevű, utca megjelenésű közterület sem. A templomtól északra jól felismerhető a mai Úttörő utca, akkor még Templomköz néven. Az is felismerhető, hogy a már akkoriban is Szentistváni utca nevet viselő főútnak mindkét oldalát árok kísérte - ez ma is így van (3. kép).

A templom történetének levéltári, irattári és műemléki tervtári adatai

A falu neve először 1261-ben, az egri püspökség birtokainak felsorolásában tűnik fel Mezeupyspuky alakban.20 Legközelebb az 1332-1337 között felvett pápai tizedjegyzékben Pyspeky formában fordul elő, 1334-ben konkrét összeg megjelölése nélkül,211335-ben pedig 9 garas pápai tizedet tartozott fizetni.22 Végül előfordul még egy Perspik névváltozat is, melynek papja alsó-borsodi főesperesként nem elhanyagolható összeget, 20 garas pápai tizedet fizetett.23 Ezek az adatok azért is lényegesek, mert azt jelzik, hogy ekkor a településnek már volt temploma, de erre, azaz a templom épületére vonatkozó közvetlen írott adatot nem ismerünk.

1493-ban már a később állandósult Kerezthespyspeky alakkal találkozunk.24 Keresztespüspöki a középkor folyamán, 1261-től egészen 1558- ig végig az egri püspökség birtoka volt.25

20 DL 209931., 516., 209899., 209906., 209930., 210757.1261. szeptember 9. Kiadása: FEJÉR, Georgius (szerk.) 1829.36. Mezzeu Peuspeuk alakban. SOÓS Imre 1985.96. „Mezeupispuky”alakot tünteti fel a hivatkozott levéltári forráshoz. A névváltozatok oka az lehet, hogy a hivatkozott oklevél számos átírásban fennmaradt, úgy 1271-ből, mint a XVIII. századból. Az adatot ismeri GYÖRFFY György 1963.801.

21 FEJÉRPATAKY, Ladislaus (szerk.), 1887.348. Biztosan Keresztespüspökire vonatkozik az adat, ugyanis a környező települések szerepelnek előtte, pl.: Tord (Tard), Abram (Bükkábrányi, illetve utána, pl.: Zomole (Szomolya), Neznay (Noszvaj), Cherep (Cserépvár), stb. A Magyar Katolikus Lexikon az 1332-es évhez kötve Mezeupuspuky alakot és a plébánia meglétét említi: DIÓS István (főszerk.) 2004.91.

22 FEJÉRPATAKY, Ladislaus (szerk.) 1887. 364. Az adatot ismeri: CSÍKVÁRI Antal (szerk.) 1939.74. Itt jegyezzük meg, hogy az adat az “Archidiaconatus de Berek” címszó alatt szerepel.

23 „/fern Stephanus de Perspik archidyaconus de inferiori Borsod solvit pro toto anno XX. grossos." FEJÉRPATAKY, Ladislaus (szerk.) 1887. 334. Az adatot ismeri CSÍKVÁRI Antal (szerk.), 1939.74. és SOÓS Imre 1985.96.

24 KANDRA Kabos (szerk.) 1888.438.

25 ENGEL Pál 2001. Keresztespüspöki címszó.

A falu sorsát az oszmán betörések és hódítás évtizedei alatt a Magyar Királyságon belüli fekvése pecsételte meg: a déli, illetve a hódoltság szélén elhelyezkedő, ahhoz közelebb eső síkvidéki részeket számtalanszor elpusztították, újbóli betelepülésre a XVIII. században került sor.26 A háborús időkben a templom romossá vált, mint a későbbi adatokból kiderül.

A keresztespüspöki templomra vonatkozó legkorábbi leírás csak egy XVIII. század közepén felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvben maradt fenn. Az 1746-ban lejegyzett irat arról tudósít, hogy Keresztespüspöki puszta földesura a kegyelmes és nagyméltóságú főtisztelendő egri püspök úr. A pusztán egy serfőzőház, két kerülőház és egy kocsma mellett egy templom romjai állnak. Lakosai szolgák - számuk hol gyarapszik, hol csökken - katolikus vallásúak, most éppen 15 felnőtt és 6 gyermek. A szükséges szentségeket a fél órányi járásra levő szentistváni plébános szolgáltatja ki számukra. Áll itt egy magánkápolna (imaház?) mindennel felszerelve.27 A leírásból világosan kiderül, hogy a XVIII. századi kápolna vagy imaház nem a középkori templom helyén épült. Ez a tény nem zárja ki azonban azt a lehetőséget, hogy a régi templom köveiből esetleg felhasználtak néhányat a kápolna/imaház építéséhez.

Az 1768-ból származó egyházlátogatási jegyzőkönyv már részletesebben ír az itt található kápolnáról, amit 1757-ben és 1758-ban építtetett a néhai Barkóczy Ferenc egri püspök a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére. A kápolnának van egy falazott, világos, száraz sekrestyéje, a liturgikus ruhák tárolására szolgáló szekrénye, prédikálószéke, padjai, kis karzatocskája, szemből nézve a kápolna tetejére ráfekvő tornyocskája, benne kb. 50 libra (kb. 25 kg) súlyú haranggal, amiről nem tudni, hogy fel van-e szentelve.28

Bár ebben az időszakban még nem írnak az Esterházy-féle építkezésekről, templombővítésről,29 de azt tudjuk, hogy 1799-ben az akkori templom még mindig jó állapotban volt. Erről tanúskodik az egri püspökség

26 A település történetéhez lásd még: CSÍKVÁRI Antal (szerk.), 1939. 74-75. A Községi adattár történeti részét Dr. Klein Gáspár írta. Ezt a művet használta fel összefoglalásához Soós Imre is. SOÓS Imre 1985. 96. Itt jegyezzük meg, hogy a CSÍKVÁRI Antal (szerk.) 1939. monográfiájában Püspöki első említésként hivatkozott oklevélkiadás nem Keresztes-, hanem Sajópüspökire vonatkozik. (FEJÉR, Georgius (szerk.) VII/5 374.). 1769, mint az újraalapítás dátuma: DIÓS István (főszerk.) 2004.91.

27 „In hoc praedio extant aidera Eccl[es]iae, Est hic loci Braxatorium, duae domus Circulator, et una popina, inhabitantes cum sint servi, numerus cor. jam accrescit, jam decrescit sunt in modo capaces confessionis Catholici 15, parvuli 6 his Sacramenta necessaria administrat djomijnus parochus Szent Istvaniensis. Distat ab inde media hora. Extat hic Oratorium privatum cum omnibus appertinentiis." EFL 3412 Canonica Visitatio, 1746, Alsó-Borsod. Itt jegyezzük meg, hogy a szövegben szereplő ’oratorium’ szó elsődleges jelentése imaház, de értelmezhető kápolnaként is.

28 „In praedio nostro Keresztes Püspöki anno superiori inpopulari coepto et antea ad parochiam Szent Istványiensem spectante exstat sacellum ex solidis materialibus anno 1757. et 8. per antecessorem nostrum comitem condam Franci scum Barkóczy in honorem Exaltationis Sanctae Crucis... Sacellum hoc habet sacristiam muratam, lucidam, siccam et sufficienti armario pro servandis sacris paramentis instructa, item cathedram concionatoriam et scamna, parvum chorulum, turriculam frontisplcio sacelli tecto incumbentem cum campana 50 circiter librarum, quae an benedicta sit non constat." KOVÁCS Béla (szerk.) 1998.45.

29 Az építkezésekre csak későbbi források utalnak, Esterházy Károly püspöksége idejéből nincs erre közvetlen írásos vagy bármilyen levéltári adat. Legalábbis mi nem találtunk.

67