Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Régészettudomány - Csányi Marietta: Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolőt időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben

TISICUM XXVII.- Bronzcsipesz. (1. tábla 6.) Ez a karikába hajlított, vége (éle) felé kiegyenesedő típus területünktől Dél-Németországig követhető a R BB/C, időszakban.37 Az Unterbrunnham („Wagenau”) 16. sz. halomsírjában lévő leletegyüttes egyik darabja ilyen csipesz. A14C adatok szerint a németországi halomsír tárgyegyüttese a Kr.e.1480/1430 -1430/1390 időszakra azaz a R BB/BC, fordulójára tehető. Johannes Müller és Brigitte Lohrke közölt adatai jól összecsengenek a jánoshidai értékekkel.38

157. sír- Bögre. (1. tábla 11.) A ferde kannelúrával díszített töredékes bögre az középső bronzkori formakincsre vezethető vissza. A geleji temetőből ismerünk rá emlékeztető darabokat.39- Bronztőr töredéke. (1. tábla 9.) A markolatlap két szegeccsel ellátott töredéke. Töredék jellege miatt kronológiailag nem értékelhető.- Bronzhuzal. (1. tábla 8.) A kis töredékből még a tárgy típusa sem állapítható meg, nemhogy a kora.- Bronzszegecsek. (1. tábla 10.) Egy darabot Tápén, néhányat pedig a mezőcsáti temetőben találtak, a szerzők szerint pajzs felerősítésére szolgáltak.40 Bár nehéz lenne e darabokat időrendbe állítani, az említett dél-németországi Unterbrunnham („Wagenau”) 16. sz. halomsírjában 5 bronzszegecs, a Hundersingen-Weidenhang sírban három és a Kleinprüfening-Buchschlag 1. sírban pedig egy darab található. Mivel e három síregyüttes kora felöleli a RBB-BC, -C2 időszakát, e tárgyaknak nincs igazán kronológiai értékük.41

272. sír- Bögre. (1. tábla 15.) Az S profilú bögrékre vonatkozó megállapítások itt is érvényesek. (L 61. sír értékelésénél!)- Kőamulett (1. tábla 12.) és csiszolt kő tárgyak. (1. tábla 13-14.) Egyedi darabok, kronológiai jelentőségük nincs.- Bronzár (1. tábla 16) E ritka bronzeszköznek ebben a sírban is előkerült egy példánya. (L. 182. sír értékelésénél!)

13/b sír- Bögre. (2. tábla 4.) Archaikus, a középső bronzkorra visszavezethető forma a 13/b sír, hasán függőleges kannelúrával díszített bögréje. A halomsíros temetőkben különböző variációban fordul elő. Előzményét a középső bronzkorban találjuk

37 HOLSTE, Friedrich 1953. Taf. 7.5., Taf. 9.12.,Taf. 10.14.; TORBRÜGGE, Walter 1959.12. kép 11., 11. kép 3., Taf. 46.12., Taf. 78.24., Taf. 79.4.; KOVÁCS, Tibor 1975.26. tábla 356. sír E„ 34. tábla A sír 1.;

38 MÜLLER, Johannes - LOHRKE, Brigitte 2009.27. Abb. 8., 30.

39 KEMENCZEI Tibor 1979. Taf. II. 22., Taf. X. 9., Tat. XXII. 2.

40 HÄNSEL, Bemard - KALICZ, Nándor 1986.23-24., 61 -62.; TROGMAYER, Ottó 1975. Taf.35.403.10.

41 MÜLLER, Johannes - LOHRKE, Brigitte 2009.27. Abb. 2.3., Abb. 3., 8-9..

meg; a Füzesabony-kultúra köréből ismerjük hasonlóan zömök vagy nyúlánkabb változatait.42- Edény. (2. tábla 1.) Az urnákhoz hasonló forma kisebb változata. A halomsíros temetők középső bronzkorból levezethető példányainak szerényebb díszítésű darabja.- Bronz spirálgyűrű. (2. tábla 2.) A korszak vezető ékszertípusa, megszámlálhatatlan párhuzama található a Kárpát-medencétől Csehországon át Dél-Németországig.- Bronz spirálcsövecske. (2. tábla 2.) Az előző tárgyra vonatkozó megállapítás erre is érvényes.- Arany hajkarika vagy gyűrű (Noppenring). (2. tábla 6.) Csak alapanyaga miatt ritkaság, egyébként a halomsíros időszakra datálható elsősorban.- Kődarab. (2. tábla 5.)

210. sír- Bögre. (2. tábla 7.) Az S profilú bögrékre vonatkozó megállapítások itt is érvényesek. (L 61. sír értékelésénél!)- Bronz karperec (2. tábla 8.) Ez az elkeskenyedő végű kör vagy négyszög keresztmetszetű karperectípus a legelterjedtebb a Kárpát-medencében. Általában párhuzamos vonalkötegekkel díszítik. E példányon - talán a korrózió miatt nincs nyoma a bekarcolásnak. Párhuzamai megtalálhatók Tápén,43 Tiszafüreden,44 Egyeken,45 Salkán (Ipolyszalka)46, Rákóczifalván.47 Vaskosabb, kizárólag kör keresztmetszetű változatai már a koszideri időszakban is megjelennek.48 Megfelelői Morvaországban ill. díszítésükben némi eltéréssel a Cseh-oberpfalzi és württembergi kultúrkörből ismertek.49

25. sír- Bögre. (2. tábla 16.) A 25. sír enyhén tölcséres nyakú, vállán bebökdösésekkel díszített bögréje a halomsíros kultúra leletegyütteseinek leggyakoribb kísérője a Cseh-oberpfalzi körben is. Valójában általános típus, úgyszólván bármelyik hasonló korú közép-európai környezetben a BB/BC fordulóján helyi terméknek tekinthető.50

42 BÓNA István 1975. Megyaszói temető 1. sír: Taf.170.19., 33. sír: Taf. 171.

12., 48. sír: Taf. 171.10.

43 TROGMAYER, Ottó 1975.3. tábla 20,25., 4. tábla37„ 6.t. 65., 7. tábla 73. stb.

44 KOVÁCS, Tibor 1975.12. tábla 143., 14. tábla 157., 21. tábla 220., 24. tábla 256. stb.

45 KOVÁCS Tibor 1966.15. kép. 4.

46 TOCIK, Anton 1964.7. kép 3-4.

47 KOVÁCS, 1981.87-94.2. kép 22.

48 KEMENCZEI Tibor 1963.2. kép 6.; MOZSOLICS, Amália 1967. Taf 52.2-5.

49 HOLSTE, Friedrich 1953. Taf. 17.13-14.;TORBRÜGGGE, Walter 1959.14. tábla 10-11., 3. tábla 14.,23. tábla 8., 30.t. 2., 39. tábla 29.15. tábla 4.; FURMANEK, Vaclav 1973.14-15. kép., 25-26. kép., 3. kép 8., 11. stb.

50 TORBRÜGGE, Walter 1959. Abb. 10.15.; CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1970. Taf. 41.1.

54