Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Csányi Marietta: Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolőt időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben
CSÁNYI MARIETTA: KIK VOLTAK ŐK ÉS HONNAN JÖTTEK? ABSZOLÚT IDŐRENDI ADATOKBÓL LESZŰRHETŐ KÖVETKEZTETÉSEK A JÁNOSHIDAI KÉSŐ BRONZKORI TEMETŐBEN- Bronztű. (2. tábla 9.) Kissé domború fejű, tű, szára sarló alakban meghajlítva. Formáját tekintve a Koszider-időszak tűihez hasonlít, valószínűleg kora is a R BB időszakra tehető. Pontos mása nem ismert- Spirális lábgyűrűk. (2. tábla 10-13.).) A korszak vezető ékszertípusa, megszámlálhatatlan párhuzama található a Kárpát-medencétől Csehországon át Dél-Németországig.- Lemezgyűrűk. (2. tábla 14-15.) Az előzőhöz hasonlóan általánosan elterjedt típusok. 113. sír- Az „A” körárok középpontjában fekvő 113 sír leletegyüttesét (3. tábla) régebben már közöltem, most nem térek ki mellékleteire, csak arra a korábbi megállapításomra hivatkozom, hogy a sír a temető legkorábbi sírjai közé tartozik.51 140. sír A presztizs-árunak tekinthető tengeri csigákból készült gyöngysor, a kaurikagyló vagy még inkább a kis tőr(?) alakú borostyán csüngő a halott előkelő társadalmi helyzetét támasztja alá. Az előző nyolc sírnál fiatalabb voltát nem is ezek a valójában keltezhetetlen darabok mutatják, hanem a radiokarbon adatok mellett az a szuperpozíció is, miszerint a halott nőt egy korábbi sírra temették rá. A síregyüttes korábbi közlésemben is szerepel.52- Csupor. (4. tábla 48.) A140. sír kétfülű, kihajló peremű edénye, vállán borda- és bütyökdísszel a korszak általános formája, két- és egyfülű vagy akár fül nélküli változatban egyaránt.- A szív alakú csüngök (4. tábla 16.) belül osztott példánya a többi, másutt előforduló hasonló darabbal együtt a R BC1-C2 idején a Kárpát-medencében, a Cseh-oberpfalzi körben ill. Morvaországban egyaránt elterjedt viseleti tárgy volt.53- Az két (?) patkó alakú csüngőtöredék (2. tábla 40-43.) igazán nem értékelhető.- A két bordázott lemezgyűrű (4. tábla 44-45.) is a halomsíros kultúra általánosan elterjedt viseleti tárgyai közé tartozik, mint ahogy a két kis vékony gyűrű-töredék (4. tábla 46-47.) is.- Bronz spirálcsövecskék. (4. tábla 1-14.) Datáló értékük nincs.- Borostyán tőr. (4. tábla 39.)- 24 db tengeri csigából készült gyöngysor (4. tábla 17-27,28-38.) Az analógiákat keresve, az Emőd-istvánmajori 120. sírnál megfelelőbbet nem találnánk. Nemcsak az egyes típusok, hanem az egész leletegyüttes olyan képzetet kelt, mintha a temetési szertartást ugyanazon személyek irányították volna. Nyilván véletlen, de a döbbenetes hasonlóságot a tengeri csigáknak a 51 R. CSÁNYI Marietta, 1980.162-163. 52 CSÁNYI, Marietta, 2016.114.5. kép. 53 MOZSOLICS Amália 1973.52-53.; CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1970.87. 60. kép.; FURMANEK, Vaclav 1973.44. kép két sírban azonos száma - 24 db- csak tovább tetézi.54- Egy darab kauri-kagyló (4. tábla 15.) 30. sír- Bronz karperec.(4. tábla 49.) Bronzhuzalból készült, kettős spirálban végződő típus a halomsíros leletegyüttesek általánosan elterjedt darabja.- Bronz pityke. (4. tábla 50.) A halomsíros korú leletegyüttesek elterjedt viseleti tárgya. A leletanyag értékelése azt a várható eredményt hozta, hogy a bronztárgyak többsége a halomsíros kultúra egész európai elterjedési területén hosszú ideig használatban volt. Kronológiai különbséget, elsősorban egyes temetkezések korai voltára, helyi kötődésű vagy archaikus vonásokat viselő tárgy alapján mégis tehettünk a sírok között. A 25. sír Koszider-korszakot idéző sarló alakú tűje, a 13/b valamint a 157. sír kannelúrás díszítésű, középső bronzkori fazekas-hagyományokat őrző bögréje és nem utolsó sorban a 113. sír patkó alakú csüngőinek elképesztő kollekciója e síroknak a halomsíros kultúrán belüli korai keltezését, s ezzel együtt a tárgyakat készítő, használó, viselő közösség helyi származását valószínűsíti. A tárgyakon túlmenően azonban, a korábban említett szuperpozíciók is utalnak arra, hogy a radiokarbon vizsgálatnak alávetett tíz sír két fázist képvisel. A korábbi fázisba tartozik az első nyolc sír, köztük a 13/b, mely egy kettős temetkezés korai sírja. A140. és a 30. sír fiatalabb fázist képvisel, mely megállapítást a 140. sír szuperpozíciója (korábbi sírra ráásott temetkezés) támaszt alá. Az 1. táblázatban feltüntetett radiokarbon értékek alapján a tíz sír kalibrált naptári kora, a -tói -ig adatokból a korábbi évszámot véve figyelembe, Kr.e. 1520 és 1430 közé tehető, azaz hozzávetőleg 90 év időintervallumot ölel fel. A -tól-ig adatok későbbi évszáma (1460 és 1400 között) azonban csak 60 év időtartamot valószínűsít. A továbbiakban a két szuperpozíciót (13/b, 140.) - mivel mindegyiknél csak az egyik temetkezésből ismerünk abszolút időértéket - figyelmen kívül hagyva, a radiokarbon adatok modellezésének egy fázisba rendezett változatát mutatjuk be. A Bayes modellezés az lntCal13 kalibrációs görbe és az OxCal 4.3.2. szoftver használatával (Bronk Ramsey 2009; Reimer et al. 2013.) készült.55 54 B. HELLEBRANDT Magdolna 2004.192-194. A hasonlóság annak ellenére igaz, hogy az emődi srt kirabolták, vagy legalábbis részben megbolygatták. 55 Bronk Ramsey C. 2009. Bayesian analysis of radiocarbon dates. Radiocarbon 51(1): 337-360. Reimer PJ, Bard E, Bayliss A, Beck JW, Blackwell PG, Bronk Ramsey C, Buck CE, Cheng H, Edwards RL, Friedrich M, Grootes PM, Guilderson TP, Haflidason H, Hajdas I, Hatté Ch, Heaton TJ, Hoffmann DL, Hogg AG, Hughen KA, Kaiser KF, Kromer B, Manning SW, Niu M, Reimer RW, Richards DA, Scott EM, Southon JR, Staff RA, Turney CSM, van der Plicht J. 2013. lntCal13 and Marinei 3 radiocarbon age calibration curves 0-50,000 years cal BP. Radiocarbon 55(4): 1869-1887. 55
