Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Szék-laponyag 2. Az EKF-en Szig lapunia halom néven szerepel.198 Későbbi térképekkel összevetve a Borsa-halommal lehet azonos.199 Szék-laponyag 3. Nem messze a Kurva-háttól, egykori út mellett lévő kettős halom.200 Szilas-laponyag Laponyag a bócsai telektől északra.201 Egykor szilfák borította hely. Szőlős-halom Ma már a város belterületébe eső halom az egykori Só út mellett.202 Kálvária-halomnak is nevezik. A katolikusok betelepüléséig minden valószínűség szerint szőlőskertek voltak a környékén. Budai Bálint 1672- ben írott panaszlevélben így beszél a végváriak hatalmaskodásáról. „Ők evék meg már hét év óta mind földi, mind fái gyümölcsünket, szol lóinkét, dinnyéinket; ők lettek csap- és vágó székjeiknek rontói s pusztítói, mert nem csak húsát és borát fogyaszták el ingyen erővel, hanem mindenféle hasznait is ravasz fogásokkal elvevék, elhordván csak egy székből is 60-70 öreg bőrt, s még többet is.”203 Tehát már az 1660-as években termeltek szőlőt Nagykunság szerte. 1714-ben Christof Heinrich Kyau báró az új földesúr a Német Lovagrend megbízásából bejárta a Jászkunságot, amikor Karcagról a következőt jegyezte fel: „A helységnek elegendő szántóföldje és rétje van, nincs azonban szőleje, folyóvize és erdeje".2^ Tehát ekkor sincs szőlőskertje a város lakosságának, mint ahogyan az 1715-ös országos összeírás Fossorum Vinea oszlopa is üresen maradt.205 A rendelkezésünkre álló adatokból kitűnik, hogy ebben az időszakban ismeretlen volt a szőlőművelés Karcagon. Ezt támasztják alá Égető Melinda kutatásai is, melyben megállapítja, hogy a Tisza bal parti sávjától, a bihari hegyek előterétől, Polgár és Debrecen határának kivételével az 1710-es évekig biztosra vehető, hogy az egész Tiszántúlon nem műveltek szőlőt.206 A karcagi szőlők első írásos említése 1720-ból való, amikor húsz kapásnyi növény telepítését kezdték meg a 198 EKF 21. oszlop 20. szelvény. 199 GYINMUT162. 200 MOL S12 Div XI No 0142.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; JNSZML T65. 201 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; JNSZM T 77. 202 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.4. 203 GYÁRFÁS István 1885.322. 204 CSEH Géza 2004.272. 205 http://mail3.folio.net/images/teka05/n78_05_135.jpg 2013.04.12. 206 ÉGETŐ Melinda 1993.94. visszaköltözött lakosok. Nyolc évvel később már majdnem a duplájára, 39,5 kapásra emelkedett a szőlővel beültetett terület.207 208 Valószínűleg ekkoriban vették művelésbe a Kis és a Nagy vénkerteket, míg a lakosság növekedésével 1772-ben új osztást rendeltek el. Bél Mátyás 1730-ban utazta be a Nagykunságot. Karcagújszállást említve a következőket írja a szőlőkről: „Hasonlóan kevés (ti. Kunmadarashoz), de termékeny a földje, és megtermi nemcsak a gabonát, hanem a szőlőt is. Ezekben az években ugyanis szőlőt ültettek az itteniek, s már egészen jó szüretjük is volt vörös szőlőből, de mivel az új előtt mindig megisszák, semmi bizonyíték nincs arra, hogy tárolható”.m A szőlőskertek végét az 1880-as években megjelent filoxéra, a szőlőtetű vész jelentette.209 Lásd még a Kálváriahalomnál. Helye: 20° 55’ 39,70” E, 47° 19’ 36,18” N. Tajta-laponyag, Tajta Pál, Tajtapál Laponyag a Kisújszállás felé vezető út közelében, a délnyugati határrészen,210 egykori sziget is.211 „Tajtapál hátas föld. Birkajárás volt. Itt tanyázott Enyedi Kádár Mihály, aki hires juhász volt.”2'2 „Tajta: (helynév; Tajtapálhát, Tajtalaponyag, Karcag mellett [Pesty XXII: 95]). Rásonyi az ismert Toyta névalakot a Tayti közbülső változaton keresztül visszavezette a tayli 'csikóval bíró' szóra [KÖA: 128], Ennek a levezetésnek azonban hangtani nehézségei vannak. A különböző török nyelvekben ilyen névváltozatokat találunk: szeldzsuk Taylu, türkmén és kazak Tayli, arany hordái tatár 1300-ból: Tayta(!) (vagy Tayda?) [OnomTurc.]. Csak ez utóbbi tehet azonos a mi nevünkkel. Vö. altáji török tayda ’anyai nagyapa’.”213 Tarattyó-halom Halom a Tarattyó út mellett.214 A Tarattyó-laponyagok egyik tagja. Györffy tévesen a Tarattyó és a Bócsai dűlőutak közé, a Kisújszállási út közelébe teszi, pedig az ő térképén is szerepel név nélkül, mint ahogyan a MKF-en is.215 207 KISS József 1979.130. 208 BÉL Mátyás 1975.27. 209 ÖRSI Zsolt 2011.82. 210 MOLS 12 DivXI No0142. 211 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; GYINMUT 5.; GYINMUT 127-2.; ÖKRÖS István 1977.7. 212 SZŰCS Sándor 1955.1. 213 BASKI Imre 2007.282. 214 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.7. 215 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; MKF 40. oszlop 52. szelvény. 265
