Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
TISICUM XXVII. Tarattyó-laponyagok Halmok a Tarattyó út mellett.216 Kettős halom, mára már egyik sincs meg. Györffy térképén név nélkül szerepelnek.217 Táskánd, Taskond-halom Kunhalom a Bengecsek szomszédságában.218 Első említése az 1720-as években történik egy Karcag-püspökladányi határperben. „Bengecsek egy halom és egy laponyag neve is a Taskond-halom közelében” - vallják a tanúk.219 Balogh szerint azonban Bengecsek-halom korábbi neve,220 pedig nem azonosak, csak szomszédos a Bengecsek-halommal. Lásd Györffy 1942-es térképén Táskond alakban. A MKF is kettős halomként ábrázolja a Bengecsek-halmot.221 Kun eredetű helynév nevének jelentése áradásos hely, az áradás helye.222 Telek-halom, Telek-laponyag Az asszonyszállási telek kunhalma.223 Templom-laponyag „...hajdan e laponyagon volt az asszonyszállási templom.”22'' Bővebben lásd az Asszonyszállási templom-halomnál. Tetves-halom, Tetves-laponyag Halom a Tetves-háton.225 Nevének eredete ismeretlen. 216 GYINMUT 4. 217 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 218 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 219 SZABÓ Ildikó GYINM Orientalisztikai Gyűjtemény 78-98. 220 BALOGH Istvánl 973.87. 221 GYÖRFFY István 1942. melléklet; MKF 40. oszlop 51. szelvény. 222 SZABÓ Ildikó GYINM Orientalisztikai Gyűjtemény 78-98. 223 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; GYINMUT 49-1.; GYINMUT 162. 224 PESTY Frigyes 1978.151.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 225 ÖKRÖS István 1977.3.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. Tibuc-halom, Tibuci-halom, Tiboczhalom Varró László szerint „...Tibocz kun csapat vezér nevéről.”226 Halom a város keleti részén.227 A karcagi határ délnyugati részén hét kunhalom kapcsolódik össze. A csúcsát a Karajános-halom alkotja, ettől szétágazva a Péntek-halom, Hegyesbori-halom, Magyarkai-halom, Borsi-halom, Bócsai-halom és Tibuc-halom vonalait találjuk.228 Helye: 20° 47’ 52,77” E, 47° 18’ 58,56” N. Tibuc-laponyag, Tibocz-laponyag, Tibotzi-határ-halom Laponyag a Tibuci határrészen a Kunhegyesi út legvégén.229 Itt volt egykor a Kolbázi és a Bócsai határ. Ezen állott a csárda, amely a Debrecen- Nádudvar-Karcag-Szolnok, illetve a Kenderes-Kunmadaras útvonalra épült.230 „Tíbucz (Tílbucz). Csárda ma is a kunhegyesi országútfélen a Kolbász környékén. Tíbucz, Kara János, Bengecseg, vagy Bengecsek helynevek előttem törökösnek tetszenek.”23' Kiss György tanú vallja, hogy a török világ idején nagyapja, aki hét évig karcagi bíró volt, a„Gergely halmához közel, a’ régi Soó út mellett... Korcsomat is csináltatott, mint Kardszagi földön...” Ez a kijelentés a Bikás határrész bejárásánál hangzik el, ezért biztosra vehetjük, hogy a Tibuci csárda egyik 1670-es években létesített elődjéről van szó. A forgalmas utak melletti, településektől messze eső italmérések mindenkor jó hasznot hoztak, ezért a kunhegyesi határhoz közeli csapszék XVIII. századi utóda is virágzásnak indult. Azt pontosan nem tudjuk, mikor épült az első csárdaépület, de 1761-ben már állott.232 1805-ben a régi italmérés helyére egy alkalmatosabb épületet emeltek: ,,...a’ Vén Tibotzi Csárda helyébe a’ mint itten meg határoztatott a’ Kunhegyesi Határhoz közelebb, ugyan 84 ölnyire kimérték egy újj és a’ réginél alkalmatosabb Vendég Fogadónak a’ helyét, úgy hogy az épületnek hosszasága 9 öl, széle 3 112 öl, lévén, eggy Vendég Szoba, egy Bor ivó Ház, a’ Kortsmárosnak is egy szobája és egy Kamerája és bor mérő helye, s pintzéje fog benne lenni, melly épülletnek fel állítására ilyen alku tétetett: hogy Bagi Mihály ugyan a’ Pincét gádorral együtt, mellynek hossza öszvességgel 4 1/2 öl, széle két öl fog lenni, és egy kéményt, ’s árnyékszéket 40 Rftokért, két véka búzáért fog fel rakni, Tót Pál pedig minden egyéb munkát a’ tapasztásán kívül 12 Rftokért és 3 Köböl Búzáért fogja megtenni.” A tibuci és a város szélén levő csárdákat az 1950-es évek elején bontották le.233 A csárda mögött, attól északra kezdődött a Tilalmasi határrész. 226 PESTY Frigyes 1978.154. 227 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; MKF 39. oszlop 51. szelvény; GYINMUT 162.; ÖKRÖS István 1977.6. 228 SCHEFTSIK György 1935.18. 229 GYÖRFFY István 1984.68.; GYINMUT 162. 230 MOLS 12 Div. XI. No. 0142. 231 KIMNACH Ödön 1903.60. 232 ELEK György 2007.18. 233 BELLON Tibor 1973/b. 129., 132. 266
