Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
TISICUM XXVII. Sajka-laponyag Egykori laponyag a Kara János mocsárban Vajastól délnyugatra, a Cinaderék partján.186 Neve alapján egykor kikötő lehetett. Talán elírás, mert a későbbi térképek már Tajta-laponyagként említik. Sárga-halom 1. Halom Magyarkán a Cigány- és a Konta-halom között a Kisújszállás felé vezető út mellett.187 A termelőszövetkezet nagy részét elhordatta, jelenleg csonkán áll. Térképét lásd a Cigány-halomnál. Régészeti bejárás eredményei: „A Kisújszállási út (régi 4-es út) mellett DK-re birkalegelőn fekszik, a városközponttól kb. 5 km-re. Felszíne gyepes, oldala meredek, mintha alsó részéből elhordták volna az idők folyamán. Alapterülete kicsi. Magassága 89,4 m, környezetéhez képest kb. 2,5 m. (A 75.000-es térképen magassága 90 m). D, Ny és ÉNy felé mély, egykor valószínűleg vízjárta. Tetején régi magassági pont.’m Sárga-halom 2. Halom a bócsai telken, a Veszett-ér mellett.189 Sáros-éri-laponyag Egykori laponyag a Sáros-ér partján a Berec-laponyag és a Disznó-halom között.190 Sistak A XX. században emelt mesterséges domb. Csak feltételesen vettem ide. Só-laponyag, Sós-laponyag Az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor említik.191 Valahol a Mérges-ér partján volt a Mérges-halom alatt. Mivel a határper kimene-186 JNSZMLT. 11. 187 GYINMUT162, GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 188 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. 189 GYINMUT 162. 190 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 191 BALOGH István 1973.87. teléről semmi biztosat nem tudunk, csak feltételesen sorolható a karcagi határhoz. „1-um Még gyermekkorában Karczagon lakván tudja, hogy régi lakosai karczagnak a Bíró állását, Révhalmot a sós-laponyag nevű halommal az agyagos partig s onnét a hódostó laponyagig karczag ujszállási igaz határoknak tartották és hogy azon nevezetes halmok és helyek választják el a P. Ladányi földet a karczagi földtől, hallotta. Ad 2-um Hallotta azt is, hogy a kun-lapos és Mészáros Lukács dombja s ugyan a Sándorérnek napkeleti partja mindenütt lefolytában a Gyikinyes közig s onnét a büszke ér vágásáig, tövises dombig és tovább a nádasér egészben a csukás-halomig és a csukás halom is (minthogy szűk határ) mindenütt igazi határi legyenek karczag-ujszállásnak napkelet felől és azok mutassák meg a mint fekszenek a P. Ladányi földet a karczag-ujszállási földtől,”192 Sőre-laponyag Halom Katymáron.193 Ecse halmától délnyugatra fekvő laponyag.194 Nevében állattartásra utal. Szaros-laponyag Egykori halom, laponyag a bócsai telken.195 Korábban Ganéjosnak nevezték. Valamikori jószágtartásra utaló helynév. Szarka-laponyag Laponyag a Bócsai út mellett a Völgyes kert mögött.196 Talán személynév! eredetű. Szék-laponyag 1. Az 1698-as Karcag, Nádudvar, Püspökladány határperben említik. Egykori halom az északkeleti határnál a Disznó- és az Ágota-halom között. Bizonyosan szikes voltáról kapta nevét. Pontos helye ma ismeretlen, talán a Kova-laponyag régebbi elnevezése.197 * 192 ILLÉSI János 1890.2. 193 GYINMUT 162. 194 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 195 JNSZML T 77.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 196 GYINMUT3.; JNSZMLT76. 197 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; BALOGH István 1973. 86.; ILLÉSSY János 1897.2. 264
