Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban

TISICUM XXVII.

Ecse-halom, Ecsehalma

1521-ben Echehalma néven említik.77 Az 1698-as nádudvari-karcagi perben a tanúk „legelsőében is észak felé felmutatták a Darvas halmát, Kápolnás, Nagyiván és Nádudvar között, igaz régi keresztyén határnak lenni, másodszor a Darvas laponyagot, harmadikul a Darvasért, negyediket az Ecsehalmát, ötödiket a Disznóhalmát, hatodikat a Széklaponyagot, hetediket a Szent Ágotát.”78 Ecse személynévi eredetű helynév, amely több török nyelvben nővért, anyát, asszonyt, nagynénit jelent. Valószínűleg óvónév.79 Határhalom az északi határrészen Karcag és Kunmadaras között. A környék legnagyobb kunhalma, még csonkoltan is jól kiemelkedik a tájból. Régészetileg feltáratlan. Helye: 20° 57’ 47,68” E, 47° 25’ 33,16” N.

Egyes-halom, Egyes-laponyag

Az asszonyszállási telektől délre eső halomsor tagja.80 Mára eltűnt. Valószínű helye: 20° 56’ 36,41 E, 47° 21 ’ 20,97” N.

Fekete-halom

„...oly nevű hajdani pásztoroktól kapta nevezetét."6' Halom a Disznóréten.82 Elnevezésében szerepet játszhatott a kotús rét fekete földje is. Eredetileg minden valószínűség szerint rézkori temetkezés.83 Valószínű helye: 47° 22’ 45,76” E, 20° 00’ 11,74” N.

Ferde-halom

Egyetlen említését találtam. Virágh Dénes említi Györffyre hivatkozva. Györffy cikkében azonban nem található. Kutatásaim során sem találkoztam sem írásos, sem térképi említésével. Valószínű elírás.84

77 GYÁRFÁS István 1883. III. 375., 752.

78 BALOGH István 1973.86. Lásd még: GYÖRFFY István 1942./a.,; GYINMUT 162.

79 BASKI Imre 2007.259-260.

80 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; GYINMUT 66-1.

81 PESTY Frigyes 1978.152.

82 GYINMUT 162.; GYINMUT 51-1.; ÖKRÖS István 1977.5.

83 CSÁNYI Marietta - FARKAS Renáta - GUTMAN József 2005.11.

84 VIRÁGH Dénes 1979.133.

Ganéjos

Egykori halom a Bócsai telken.85 Mellette vagy környékén egykoron gulyaállás lehetett, valószínűleg ez volt az elnevezésének oka. Györffy térképén már Szaros-laponyag néven szerepel.

Gábor-halom

Halom a város belterületének délnyugati részén.86 Csak Györffy térképén szerepel ilyen néven. Kataszteri térképen Vermes-halomként tüntetik fel.87

Gergely halma, Gergely-halom

Határhalom Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes hármas határnál. Egykori középkori település, őskori és Árpád-kori előzményekkel. 1572-ben már mint pusztát írják le. Későbbi említése nem ismert.88 A környék legmagasabb kunhalma volt, de 1980-as években egy részét elhordták töltésnek. Védettsége ellenére azóta is károsítják, bontják. A földmunkák során középkori maradványok, templom és csontvázak kerültek elő. Régészetileg feltáratlan.89 Helye: 20° 45’ 48,43” E, 47° 22’ 05,23” N.

Görgető-halom, Nagy-Görgető-halom, Kis-Görgető-halom

Kettős halom. A Kanvágta-halomtól délre található. Az asszonyszállási telektől délre eső halomsor tagja.90 Nevének eredete tisztázatlan.

Hármas-halom

Halmok a Debreceni út mellett.91 Az asszonyszállási telektől délre fekvő halomsor tagjai.92 *

85 JNSZML T. 11. (Bedekovich Lőrinc: A nagykunság vízrajza a Mirhó foktól a Sárrétig).

86 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet.

87 GYINMUT 3.

88 MÉRI István 1954.; BAGI Gábor 1994.85.

89 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977. 7.; GYINMUT 162.

90 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.4.

91 GYINMUT 162.

92 PESTY Frigyes 1978.152.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS

István 1977.4.

256