Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Valószínű helyei: 20° 57’ 58,39” E, 47° 20’ 52,62” N; 20° 58’ 17,76” E, 47° 20’ 52,16” N; 20° 58’ 21,98” E, 47° 20’ 52,30” N. Nagy-Hegyesbori-halom, Hegyesbori-Nagy-halom A várostól délre fekvő halom, az egykori hegyesbori határrészen. Ma a DE Kutatóintézet területén befásítva található.93 Karcagi szájhagyomány szerint 1849 januárjában e halomig vonult vissza és vert tábort a Perczel-hadtest.94 Helye: 20° 53’ 40,49” E, 47° 17’ 28,39" N. Hegyesbori-Kis-halom, Kis-Hegyesbori-halom Az egykori Hegyesbor területén álló kisebb halom. Ma is szép állapotú halom az egykori hegyesbori határrészen, a 4. sz. főúttól mintegy 50 méterre. A halmon Györffy Sándor szobrászművész történelmi kun alakjaival Kun Emlékhelyet alakítottak ki 1995-ben. A szobrok állításakor egy melléklet nélküli középkori sírt tártak fel. Eredetileg minden valószínűséggel rézkori temetkezés. A régészeti terepbejárás során Árpád-kori és középkori településeket azonosítottak.95 Hegyesbori-halom A várostól délre lévő halom. Ekörül feküdt egykor Hegyesbor falu. Ma Rózsa-halomnak nevezik. Bővebben lásd ott.96 Hódostó-laponyag Az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor említik karcagi tanúk. A határ északról dél felé haladva a Hortobágy folyótól indul el Bíró Mihály állásától, a Kerülő-éren és Boda halomján át, majd átmegy a Hortobágy keleti partján a Rév-halmáig. Innen tovább az Istenes-halomig, majd a halom alatt eredő Mérges-ér keleti partján a Mérges-halom és a Só-laponyagig. Átkelve a Mérgesen, a Kiskerülő-erén levő Agyagospartig, onnan a Hódostó-laponyagig halad.97 „1-um Még gyermekkorában Karczagon lakván tudja, hogy régi lakosai karczagnak a Biró állását, Révhalmot a sós-laponyag nevű halommal az agyagos partig s onnét a hódostó laponyagig karczag ujszállási igaz határoknak tartották és hogy azon nevezetes halmok és helyek választják el a P. Ladányi földet a karczagi földtől, hallotta. 93 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.6. 94 TÓTH Albert 1988.366. 95 CSÁNYI Marietta - FARKAS Renáta - GUTMAN József 2005.11. 96 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 97 BALOGH István 1973.86. Ad 2-um Hallotta azt is, hogy a kun-lapos és Mészáros Lukács dombja s ugyan a Sándor-érnek napkeleti partja mindenütt lefolytában a Gyikinyes közig s onnét a büszke ér vágásáig, tövises dombig és tovább a nádasér egészben a csukás-halomig és a csukás halom is (minthogy szűk határ) mindenütt igazi határi legyenek karczag-ujszállásnak napkelet felől és azok mutassák meg a mint fekszenek a P. Ladányi földet a karczagujszállási földtől.’TM Az egykori halom helye bizonytalan. Neve a természetes állatvilágára utalhat, de lehet személynévi eredetű is. Vitatott terület volt, így bizonyára sohasem tartozott Karcaghoz, hiszen az ismert helynevek többsége püspökladányi területen fekszik. Csak feltételesen vettem ide. Pontos helye ismeretlen. Hosszú-Hármas-halom Határhalmok Kisújszállás és Karcag között.98 99 Helye: 20° 44’ 54,03” E, 47° 16’ 24,56” N. Istenes-halom Az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor említik.100 Bővebben lásd Bíró Mihály állásánál. Egykori halom a Mérges-halomtól északra. A vitatott terület ma már Püspökladányhoz tartozik. Pontos helye ismeretlen. Neve valószínűleg Istenes Mihály püspökladányi esküdttől származtatható.101 Kálvária-halom A Szőlős-halom másik elnevezése. Eredetileg talán szőlőt termesztettek rajta, illetve a környékén. A katolikusok beköltöztetése után itt nyitották meg temetőjüket. 1831-ben azonban betelt és nyugalomba helyezték. 1846-ban gyűjtést kezdeményeztek egy kálvária kápolna felépítésére. Az adományok azonban lassan gyűltek, a tervezett kápolna költsége, ami hatezer forintot tett ki, sohasem folyt be. 1852-re azonban már 1.200 forint volt a kasszában, amelyből megkezdhették a kálvária építkezéseit. Kerítést emeltek a halom köré és három keresztet állítottak a tetejére, mivel az előző fakeresztet kitörte a vihar. A középső kőkeresztet Egerben faragtatták ki Bauer Györggyel, a két lator keresztje fából készült és a pléhre festett figurákat a szintén egri Kovács Ferenc készítette. Ekkor még nem voltak készen a stációk. A kálvária felszentelésére 1851. június 20-án került sor.102 Mára körülnőtte a város. Helye: 20° 55’ 40,13” E, 47° 19’ 39,09” N. 98 ILLÉSI János 1890.2. 99 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 100 BALOGH István 1973.86. 101 BALOGH István 1973.91. 102 HOLLAY József-SZABÓ János 1852. 257
