Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)

VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM ÚJJÁALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI (1947-1955))

Keresni fogom az alkalmat arra, hogy személyesen is folytathassunk a múzeumokat érintő kérdésekről eszmecserét, s hogy a szolnoki múzeumot tapasztalatszerzés szempontjából minél előbb meglátogathassam.

Addig is szívesen venném, ha utatok erre jár és ti szolgálnátok hasznos utasításokkal.

Tiszafüred, 1951. márc.2-án.

Kartársi üdvöziettel: Szigeti Iván múzeumvezető.”39

Az 1951-es évben még egyéb fejleményekről is érdemes említést tennünk. Egyrészt első alkalommal fogalmazódik meg Tiszafüreden a múzeum új helyre költözésének, pontosabban költöztetésének a terve. Ez legelőször az egykori Bika Szállodában (ma Fő út 63.) kialakítandó Kultúrpalotát jelenti.40 Szigeti Iván egyik, 1951 márciusában készült feljegyzése is hírül adja, hogy „...a múzeum jelenleg a Községi Tanácsházában41 van elhelyezve, de 1952. évre tervbe van véve egy kisajátított szálloda és vendéglő épülete egy kultúrpalota céljára, s akkora múzeum is oda költözne át."*2 A helyzetet jellemzi, hogy még másfél évvel később, 1952 augusztusának végén is a szóbanforgó szálloda és vendéglő a múzeum számára kiszemelt épület, de néhány héttel később mégis máshová költözik a gyűjtemény. A másik érdekes fejlemény, hogy elkezdődik a rendszeres múzeumi statisztikai adatszolgáltatás. Ebből megtudjuk, hogy 1951. január 1. és március 31. között 220 fő (ebből csoportos diák 162 fő), április 1. és június 30. között 446 fő (közülük 332 fő csoportosan érkező diák), július 1. szeptember 30. között 192 fő (melyből 127 fő az iskolai csoportos tanuló) látogatta meg a múzeumot.43 * Mindez a látogatói vendégkönyv alapján is nyomon követhető.

A korabeli levelezések, a múzeumvezető negyedévente elküldött beszámolói a munkavégzés körülményeiről is érdekes részleteket árulnak el. „951. július 1-15-ig szabadságon vidéken tartózkodtam. Július 15-szept

39 A válaszlevél ugyanazon iktatószámon, mint Kaposvári Gyula megkereső levele. KPM Irattár.

40 A Kultúrpalota terve a Magyar-Szovjet Társaság ülésére szóló 1951. március 12-i meghívó napirendjéből derül ki. „A szovjet-magyar barátság maradandóvá tételére Tiszafüreden meg akarjuk valósítani a Kuiturotthont. Ebből a célból március 14-én este 7 órakorain, számú iskolában értekezletet tartanak az MSZT-vel karöltve.” KPM Irattár, iktatószám nélküli gépelt meghívó, kelt 1951. márc. 12-én.

41 1950 októbere és 1952 szeptembere között a tiszafüredi Községi Tanácsháza a mai Polgármesteri Hivatal (Városháza) épülete volt. A visszaemlékezések szerint ennek az épületnek az emeletén, az épület nyugati szárnyán, a Fő utcára néző három helyiség volt az (a mai polgármesteri iroda, annak előszobája, illetve az alpolgármesteri iroda), ahol a múzeum gyűjteményét elhelyezték.

42 Az 1952. évi fejlesztési előtervek adatainak összeállítása tárgyú levél a MMOK számára. Kelt Tiszafüred, 1951. március 22. KPM Irattár, 34/1951 iktatószámon. A szóban forgó szálloda és vendéglő egyébként a volt Bika Szálloda, amelyet 1952 és 1953 között irodának, raktárnak használnak, majd rövidesen leánykollégium lesz.

43 Negyedévi statisztikai jelentések 1951.1., II. és III. negyedévéről, KPM Irattár, 44/951, 81/951,106/951 iktatószámon. AIV. negyedévi anyag nem ismert, így az 1951. évi látogatói forgalmat 858-1000 fő körülire becsülhetjük.

30.-ig leltározás. A leltározást a nyár folyamán kell elvégeznem, mert az iskolai év beálltával mint aktív pedagógust annyira lekötnek az iskolai és társadalmi munkák, hogy a múzeumnál eltöltendő időt csak heti 4 órai nyitva tartásra és másik 4 órát adminisztrációra kell csökkenteni. Téli hónapokban a múzeumban tartósabb ideig munkát végezni nem lehet, mert kályhával a múzeum nem rendelkezik s Így nem is fűthető. Ez alkalommal ezzel kapcsolatosan ismét arra kérném az Országos Központot, hogy a megyei tanácsok oktatási osztályán keresztül eszközölje ki a múzeumoknál akár kutató, akár tudományos, akár pedig vezetői munkakört ellátó pedagógusoknak társadalmi munkák egy része alól való mentesítését, hogy aktívabban végezhessenek múzeumi munkát."14

Szintén az 1951-es esztendő fontos fejleménye, hogy az intézmény megkapta a múzeum gyűjtésének profilját, önálló gyűjtőterületének leírását és a gyűjtőterület magyarázó térképét. Eszerint a tiszafüredi intézmény önálló gyűjtőterülettel ellátott falumúzeum. Gyűjtési profiljai: régészet, néprajz, helytörténeti anyag, gyűjtőterület: a Tiszafüredi járás.45

1951 novemberében a Múzeumi Központ levélben tájékoztatta a tiszafüredi múzeumot, hogy az „eddig elkészült kiállításokat kritikai elemzés alá veszi”, amely azt jelenti, hogy „minden fontosabb kiállítást kiküldött szakemberek” fognak megvizsgálni. Ennek érdekében a dokumentum arra szólította fel a múzeumvezetőt, hogy „a kiállítás hiteles ’rendezőkönyvét’ a valóságnak megfelelően készítse el”. A határidőként 1951. december 10-ét jelölte meg.46 Az előzmények és a körülmények ismeretében aligha tekinthetjük véletlennek, hogy a jelzett forgatókönyv végül - többszöri sürgetés és levélváltás után - 1952. március 28-ra készült el. A késedelmet magyarázó levelében Szigeti Iván arra is kitér, hogy „szebb formában nem tudtam megcsinálni, de az egész faluban nem kaptam semmi féle szebb és jobb papírt, sem rajzlapot. Így a már régebben meglévő papír készletből használtam föl a szebb, jobb lapokat. ” A tiszafüredi múzeum irattárában a forgatókönyv nem található meg, ám az évtizedekkel később, a szolnoki Damjanich János Múzeum Adattárában fellelt példány alapján a helyzet még ettől is drámaibb volt. Valójában ugyanis az történt, hogy a nagy takarékosság arra késztette a múzeumvezetőt, hogy a géppel írott forgatókönyv tervezetéhez, illetve a vázlatos rajzokhoz azon iskolai rajzlapok üres hátoldalát használta fel, amelyeknek a másik oldalán az általa tanított általános iskolások 1950 januárja és júniusa között készült ceruzarajzai láthatók.47 A tárlat egyébként a

44 Jelentés az 1951. III. negyedévi munkaterv teljesítéséről. Vonalas papírra, kézzel írott, befejezetlen fogalmazvány, melyet Szigeti Iván készített. Dátum és iktatószám nélküli dokumentum, vélhetően 1951 októberéből az 1951- es iratok között. KMP Irattár. Az iktatókönyv tanúsága szerint az irat 1951. október 2-i keltezésű és a 106. sorszámot kellene, hogy viselje.

45 MMOK 3.018/1951. MOK számú levele a tiszafüredi falumúzeum gyűjtőprofiljáról, gyűjtési területéről, Ortutay Gyula aláírásával. Kelt 1951. március 10. KPM Irattár, 39/951. iktatószámon. Az akkori Tiszafüredi járáshoz nyolc település: Tiszafüred, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaörs és Nagyiván tartozott.

46 A MOKK 1951. november 16-i keltezésű, 162-2V-102/1951. iktatószámú levelén előadóként az a Barabás Jenő van feltüntetve, aki 1949 decemberének végén a rendezőcsoport tagjaként részt vett a kiállítás megalkotásában. KPM Irattár, külön szám nélküli dokumentum. Az iktatókönyv tanúsága szerint a 11 9/1951 sorszámot kellene, hogy viselje.

47 A „hiteles rendezőkönyv” géppel és kézzel írott, rajzokkal kiegészített egyik példánya a szolnoki Damjanich János Múzeumba került, minden bizonnyal még 1952-ben. A forgatókönyv itt lelhető fel az adattárban a H 1227 bXVI/16 számon.

207