Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Tolany Gábor: Dévaványa pénzügyi küzdelme az 1929-1933 közötti világválsággal
TOLNAY GÁBOR: DÉVAVÁNYA PÉNZÜGYI KÜZDELME AZ 1929-1933 KÖZÖTTI VILÁGVÁLSÁGGAL Ehhez az előadói javaslathoz elsőnek dr. Vass Albert községi orvos szólt hozzá, és hangsúlyozta, hogy a 20.000 pengőt hosszas kilincselés után a községi tisztviselők járták ki, hátralékos fizetéseik kiegyenlítése érdekében. Épp ezért kívánatosnak tartotta, hogy az egész őszszeget fordítsák a hátralékos fizetések fedezésére. Dr. Schweiger László elismerte a tisztviselők álláspontjának jogosságát, a község súlyos helyzete miatt azonban azt kívánta, hogy az elhangzott javaslat értelmében határozzanak, mert az annuitás nem fizetése esetén (a telekkönyvi bekebelezéssel) legalább újabb 5000-6000 pengő költséget okoznának a községnek. Szarka István községi ellenőr a zárlat foganatosításának 1933. szeptember 1-ig való elhalasztása érdekében szólalt fel, míg Csermák Lajos hosszabb beszédben az előadó javaslatát fogadta el. Paczek Géza dr. kritika tárgyává tette a bank eljárását, és javasolta, hogy bizonyos összeg felajánlása helyett egy kéttagú bizottság személyesen egyezzen meg a pénzintézettel. Dr. ikafalvi Farkas Béla dr. Vass Albert álláspontját támogatta azzal az indokkal, hogy a 20.000 pengőt a hátralékos tisztviselői fizetések kiegyenlítésére kapta a község, és az összeg kiutalása és a fennálló annuitás között semmi összefüggés nincs. Szűcs Pál azt kérdezte meg a főjegyzőtől, van-e garancia arra, hogy a községi tisztviselők a jövőben pontosan megkapják a fizetésüket, és nem lesznek-e kitéve, hogy (mint ebben az évben) 3-4 hónapig nem kaptak rendszeres fizetést. Szerette volna, ha megnyugtató választ kap, különösen mert a tél küszöbén nagyobb kiadások előtt állnak. A közel egy óráig tartó vita után Hatzlhoffer Ferenc főjegyző válaszolt az elhangzott felszólalásokra, és kitartott eredeti javaslata mellett. A községi elöljáróság felelőssége tudatában helyezkedett arra az álláspontra - mondotta, - hogy amennyiben a 20.000 pengőt megkapja, azt teljes egészében nem tartja vissza, mert a község érdeke azt kívánja, hogy részben a hitelező bankot is kielégítsék. A Pesti Kereskedelmi Bank előreláthatólag csak abban az esetben lesz hajlandó elállni a zárlat végrehajtásától. Szűcs Pálnak válaszolva kijelentette, hogy minden remény megvan a tisztviselői fizetések körüli zavarok elhárítására. Az előjelek szerint a befolyt adókból 10,81%-nál jóval magasabb százalékra emelik fel a község részesedését, és a megnövekedett bevételből a község fedezni tudja majd összes fizetési kötelezettségét. Ennek megfelelően a főjegyző javaslatát fogadta el a képviselőtestület.4 Közben újabb kölcsönök fizetési határidejéről értesülhetett mind a képviselőtestület, mind a község lakossága. Az 1934. január 5-én tartott új képviselőtestületi gyűlés tárgysorozatának utolsó pontja a község függő kölcsöneinek bejelentése volt. Ezen Hatzlhoffer Ferenc főjegyző elmondta, hogy a Debreceni Első Takarékpénztár dévaványai fiókjánál függő kölcsön címén 26.000 pengős váltótartozása van a községnek, amihez még 9.700 pengő kamat járul. A tartozás tehát 35.700 pengőre rúg, és ez még abból az időből datálódik, amikor villanygépeket vásárolt a község. Azok vásárlásának fedezésére vették fel a kölcsönt. 4 Dévaványai Hírlap, I. évf. 2. szám, 1933. december 3. Ugyancsak függő kölcsön címén még további 28.000 pengővel tartozott a község a Debreceni Első Takarékpénztár dévaványai fiókjának. Ez az összeg úgynevezett beruházási kölcsön volt és a járdaalap javára befizetett, valamint ezután befizetendő összegekből nyer kielégítést. Végül függő kölcsön címén egy 10.000 pengős kölcsön tartozása is volt a községnek a már megnevezett banknál. Ezt az összeget a legelőpénztár terhére vették fel, hogy ugyanabból fizessék is vissza. A főjegyző előadói javaslatára a képviselőtestület felhatalmazta az elöljáróságot, hogy a fenti függő kölcsönöket a költségvetés keretén belül rendezze.5 Dr. Schweiger László, a községi mezőgazdasági bizottság elnöke a bizottsága nevében kérvényezte, hogy az 1934. évi 292.000 pengő adóhátralékot adófizetési kedvezménnyel 1936. augusztus 15-ig fizethessék be a gazdák. Ezt a község képviselőtestülete is támogatta.6 A képviselőtestület a nagyobb bevétel reményében elhatározta, hogy megszünteti a házi gazdálkodást, és a községi földeket bérbe adja. Az árverést meglehetősen nagy érdeklődés mellett 1936. augusztus 21-én tartották meg a községháza közgyűlési termében. Egy hold föld kikiáltási ára 15 pengő volt, de a gazdák nemigen akartak többet ígérni. Mindössze négyen-öten voltak, akik láthatólag igyekeztek megszerezni a jobb földeket, de közülük is csak ketten tettek elfogadható ajánlatot. Ezekkel a község meg is kötötte az ideiglenes szerződést. Kezdték a Lénárt-féle tíz hold földdel holdanként 20 pengő, és két hold kertért holdanként 38 pengő évi haszonbérért. A többi föld kiadása nem sikerült. Véleményem szerint a gazdák tartózkodásának oka főleg abban jelölhető meg, hogy a feltételek túl szigorúak voltak, és a gazdasági válság elhúzódása miatt túlságosan is nagy volt a pénzügyi bizonytalanság. Eltekintve attól, hogy a félévi bért előre követelték, még ugyanannyi összegnek megfelelő kauciót kértek, és kikötötték, hogy a második félévi bér április 1-jén, tehát olyan időben esedékes, amikor a mezőgazdaságból élő gazdáknak a legkevésbé van pénze. Az árverést nem ismételték meg, a földeket ezután szabadkézből adták bérbe.7 Bár átmenetileg a község pénzügyeit sikerült stabilizálni, a gondok nem oldódtak meg. így a község képviselőtestületének 1937. július 6-i rendkívüli közgyűlésén B. Kiss Márton helyettes főjegyző arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az őszi és a tavaszi esőzések következtében 3.000 kát. hold bevetetlen maradt, míg az aszály az ősz és a tavaszi vetéseket - közel 40.000 kát. holdon - teljesen tönkretette. A várható termés így legalább egyharmaddal lesz kevesebb a vártnál, ami ki fog hatni az adóbevételekre is. A községi földek felesbe kiadott bérleti összege sem éri el az előre tervezett mennyiséget. Hozzávetőleg mintegy 28 ezer pengő bevétel elmaradással kell számolni. Ez akkora összeg, hogy ennek elmaradása esetén csak államsegéllyel tartható majd fenn a községi háztartás egyensúlya.8 5 Dévaványai Hírlap, II. évf. 1. szám, 1934. január 7, 6 JNSZML Dévaványai jkv. 1935.10. kötet, 46/1935. kgy. szám, 1935. július 31. 7 Dévaványai Hírlap, IV. évf. 34. szám, 1936. augusztus 23. 8 Dévaványai Hírlap, V. évf. 28. szám, 1937. július 11. 193
