Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Tolany Gábor: Dévaványa pénzügyi küzdelme az 1929-1933 közötti világválsággal
TISICUM XXVII. Az 1942 augusztusában már olyan nagy volt a nagyközség adóhátraléka, hogy a folyó évi tartozással már meghaladta a másfél millió pengőt. Ezzel szemben a behajtható adó elenyészően csekély volt. Igen szigorúan elrendelték a zálogolást, hogy eredményt érjenek el az adóbehajtás terén. Nem vették viszont figyelembe, hogy Dévaványa határában ebben az esztendőben is katasztrofálisan rossz termés volt. Hibaként rótták fel, hogy 1942. augusztus 26-ig csak 216 esetben alkalmaztak letiltást, más cselekménnyel nem serkentették az adófizetőket.9 Sajnos, a fontkölcsön, valamint a kisebb adósságok sorsát nem kísérhettem figyelemmel, hogy végkifejletről is számot tudtam volna adni. Hiszen a képviselőtestületi jegyzőkönyvek megírása, a közgyűlés elé terjesztendő ügyek döntő többsége az előírások ellenére sok esetben a főjegyző szemléletét tükrözte, gyakorlatilag az került tárgyalásra - és ezt követően a jegyzőkönyvbe -, amit ő jónak talált. A főjegyző váltások során a tárgyalandó tárgysorozatok összetételében így sok módosulást is lehetett tapasztalni. Ez volt az egyik oka annak, hogy egy-egy esetet nem tudtam figyelemmel kísérni. Egyet azonban ennek ellenére meg lehet állapítani: azt, hogy Dévaványa nagyközség vezető testületé e költséges infrastrukturális beruházásokkal nagyon törekedett arra, hogy a lakosság minél kulturáltabb körülmények között lakhasson. Vegyük példának a fontkölcsön hovafordítását: járda- és csatornaépítés, a jéggyár építése, ártézi kútfúrás mind-mind a lakosság komfortérzetének a javítását szolgálták, azt, hogy minél emberibb körülmények között élhessenek a község lakói. Az igaz, hogy mindezek törlesztése igen sok fejtörést okozott a község vezetésének. De minden létesítmény itt maradt a községben, és azt a lakosság egésze használhatta. Mindezek mellett voltak elhanyagoltabb területek is a nagyközség perifériáján. Feltehetőleg ezekre később került volna sor, hogy modernizálják a környezetet. De a jó szándékot nem lehetett elvitetni a képviselő-testülettől, az elöljáróságtól. Ez pedig elismerést érdemel a 21. században is! Napjaink hasonló problémái szempontjából pedig azért is elgondolkodtatóak lehetnének a korszak hasonló eseményei, hogy bizonyos - ismétlődő - helyzeteket el lehessen kerülni. GÁBOR TOLNAY: THE FINANCES OF DÉVAVÁNYA Dévaványa changed counties with Öcsöd on January 26,1950, it had belonged to Szolnok county before that. Therefore, the appearance of this part of Dévaványa’s history in volumes about Szolnok county is justified, since then it still constituted a part of it. The city council of Dévaványa municipality decided at a general meeting on February 26,1931, that it would ask for permission from its supervisory authority for a bank loan in order to get its populace better public utilities. With this amount, they wanted to build an artesian well, pavement, a drilled well and an ice factory. Therefore, they asked for permission for a long-term loan of 9300 Pound sterling, 219.000 pengő in Hungarian currency, which the supervisory authority granted for the specified goals. The amount was loaned by the Hungarian Commercial Bank of Pest with the contribution of the Mutual Savings Bank of Dévaványa. The city council had the projects carried out and gave an itemized account about the use of the loan. During the period of the constructions the Great Depression of 1929-33 took place in the financial system of the world, which interfered with the mode of repayment in several cases as well, e.g. taking out other bank loans. By reviewing the paper, I wanted to show with a concrete example, what kind of system of accountability was implemented by the Ministry of Finance after the splitting of Austria-Hungary, and how the state made it possible for cities and municipalities to improve their communities. Since the state used the same method in the whole country to make the profitable management of local councils possible and supervised. IRODALOM Dévaványai Hírlap, I. évf. 2. szám, 1933. december 3. Dévaványai Hírlap, II. évf. 1. szám, 1934. január 7. Dévaványai Hírlap, IV. évf. 34. szám, 1936. augusztus 23. Dévaványai Hírlap, V. évf. 28. szám, 1937. július 11. 9 JNSZML Dévaványa község közigazgatási iratai 1942-43. 7527/1942. ikt. sz. irat, 1942. augusztus 26. 194
