Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
SZUROMI RITA: KÖLTŐNŐ BABITS MIHÁLY ÁRNYÉKÁBAN. KÖZNEMESI ASSZONYPORTÉ A POLGÁRI EGER ÉLETÉBŐL Nem tudni, mi történt a következő egy évben,* 91 de 1925. december 13- án Babits Budapesten postára adta Vratarics Gyulánénak a „Micsoda zsarnok a költészet!” című előszavát, mellyel az Óceán című kötetet ajánlja az olvasóknak. Ehhez névjegykártyát mellékelt, melynek hátoldalára azt írta: „Mellékelve küldöm az ígért előszót. f...”J92 V. Buzáth Anna postafordultával, december 19-én köszönőlevelet írt Babitsnak a megküldött írásért.93 94 „Boldog és büszke vagyok. Boldog, mert engem ismeretlent, névtelent nem utasított vissza és büszke, mert költő vagyok. Ugyanúgy, ahogy a hajdani királyok karddal ütötték lovaggá híveiket, úgy avatott engem a Mester előszavával költővé. ’m A kötet verseit eddigre már nyomdakész állapotba rendezhették, mivel 1926. január 27-én a Gárdonyi Társaság választmányi ülésén bejelentették, hogy Óceán címmel megjelent V. Buzáth Anna verseskötete. A kötet kedvező kritikát kapott. Bárány László szerint „aki elolvassa Buzáth Anna verskötetét, úgy érzi, hogy ez az asszony költő és költő volt már tíz évvel ezelőtt is, amikor talán még egyetlen verset sem írt le, hanem csak gondolta, átérezte és átélte a szépet, amit most csilingelő szavakkal, magával ragadó ritmusokban papírra vef.”95 A szerző bár megjegyzi, hogy Ady hatása érezhető a verseken, mégis nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a Vrataricsné hamarosan kiforrott költő lesz. A Napkeletben Szarka Géza96 úgy fogalmaz, hogy „Egy vívódó, önmagát és az élet értelmét kereső asszonyi lélek sötét hangolású kifejeződései ezek a versek. Valami sóvár életrevágyás, de visszatoppanása „vágypalota“ előtt, - ebből az alaphangulatból születik meg legtöbb költeménye és - tegyük hozzá - a belőlük kicsendülő diszharmónia is.” Ám a szerző azt is megjegyzi, hogy „vannak kollektív témák, melyek a legegyénibb költői ént is dalra ihlethetik. Csodálom, hogy a Gárdonyi-Társaság költőtagját költeményeinek egyetlen sorában sem ihleti meg a legélményibb kollektívumnak: a magyarságnak vagy legalább a magyar nőnek sorsa hányódása.”97 Szarka Gézának igaza volt. Buzáth Annát nem ihlette meg a magyarság sorsa, nem kesergett nyilvánosan Trianon tragédiája fölött e tájékoztatást írta, nem ismeri a családi iratanyagot. A kötet novemberben még nem jelenhetett meg, mivel a Gárdonyi Társaság annak kiadását csak január végén jelentette be. 91 1925. december 13-a előtt még történt levélváltás Babits és Buzáth Anna közt, mivel az OSZK-ban őriznek egy dátum nélküli Buzáth levelet, melyben „Mélyen tisztelt Tanár Úr”-nak szólítja a költőt és örömét fejezi ki, hogy vállalta a kötet előszavának megírását. - OSzK Fond III/335/2. 92 A levél családi tulajdonban. - Az OSZK közlése szerint a költőnőről nagyon kevés adat maradt fenn: a Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiája nem veszi fel szerzői sorába, és a lexikonok sem emlékeznek meg róla. A leginformatívabb forrás egy Gulyás Pál számára küldött önéletrajz, mely az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában maradt fenn. - A debreceni Gulyás Pál kapcsolata sem ismeri Buzáth Annával, de mivel az életrajz elnagyolt, csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza, így feltételezhető, hogy nem lehetett közeli az ismeretség. 93 OSzK Fond 111/335 94 OSZK Fond III./335. 95 Eger, 1926. január 31. 96 Szarka Géza (1897-1974) író. 1921-1942 között a székesfehérvári Árpádházi Boldog Margit Gimnáziumban tanított, később egyházmegye püspöki könyvtárának könyvtárosa volt. Szépírói munkásságát országosan jegyzik. 97 Napkelet, 1926. április 1.- de még a családi események sem sarkallták verselésre.98 Csak Ady és önnön mély fájdalma, keserűsége keltette fel benne a vágyat, hogy tollat ragadjon és írjon. Mi volt az oka annak, hogy - ahogy későbbi kritikusai fogalmaznak - nem találta meg saját hangját, gondolatvilágot, s Ady lírájának tartalmi és formai sajátosságai végigkísérik verseit? Két okot tudunk megnevezni. Az egyik magánéleti boldogtalansága, melyet Eger vallásos és konzervatív légkörében mélyen magába kellett rejteni, s azok csak a versekben juthattak felszínre. A másik talán az „örmény lélekkel” magyarázható. Merza Gyula az armenizmusról írva úgy fogalmaz: a magyar és az örmény nép története is saját olvasatukban egyfajta „szenvedéstörténet”, így e két nép mindig is lelki rokonságot érzett egymás iránt. Buzáth Anna versei nagyon is tükrözik ezt a belső, látszólag ok nélküli szenvedést. Figyelemre méltó lehet ezt a költői pályafutást vizsgálva, hogy milyen erőteljes szerepe volt az egyháznak és az egyház közeli személyeknek abban, hogy a versek nyilvánosság elé kerültek, s végül kötetbe rendeződtek. Ez pedig arra is magyarázatot ad, hogy a Jól... című vers, mely a szerelmi bűn nyílt vállalása miért nem jelenhetett meg. Az asszonynak tehát ismét kompromisszumot kellett kötni: azért, hogy az érseki városban versei megjelenjenek, s azok felolvasó esteken elhangozzanak, el kellett tűrnie a cenzúrát, s a benne tomboló érzelmeket lírai fordulatokká, szimbólumokká kellett szelídítenie. Buzáth Anna pályájának csúcsa kétségkívül az Óceán megjelenése volt. Hamarosan azonban olyan családi tragédia érte, mely megváltoztatta addig életét. Ebben az évben november 5-én 57 évesen elhunyt férje, biztos anyagi támasza, Vratarics Gyula. Lánya, Klára ekkor már két éve férjnél volt, de fia még csupán gimnáziumban tanult. Az özvegyi nyugdíj pedig csak 120 forint volt.99 Buzáth Anna, az özvegy Buzáth Lajos lányát mindig akkor érte tragédia, amikor már-már úgy érezte, élete kedvező fordulatot vesz. A nemesség elnyerése után egy évvel apja öngyilkos lett, verseskötetének megjelenése után fél évvel pedig az anyagi biztonságot jelentő férjet vesztette el. Fia ezekről az időkről így ír: „Apám halála 1926 novemberében a gondok sorozatát indította el, s ezek olyan mértékben nyomták anyám vállát, hogy a versírás abbamaradt, de előzőleg a költemények hangja a pesszimizmusba súlylyedt. Mindazok, akik anyámat buzdították, a város irodalmárai, eltűntek mellőle. Megszűnt a belső ösztönző erő is.”'00 A kamaszodó fiúval egyedül maradt asszony gondjai megsokasodtak. Ám a „megszűnt a belső ösztönző erő” kifejezés elgondolkodtató. Milyen ösztönző erő szűnhetett meg? Vratarics Gyula halálakor Buzáth Anna még csak 46 éves, költői pályája csúcsán állt, s igen mutatós 98 Egyetlen családi vonatkozású verset tartalmaz a hagyatéka, melyet fiának írt 41. születésnapjára. 99 SZUROMI Rita 2015.160. 100 Vratarics György feljegyzései - családi irat. 181
