Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
TISICUM XXVII. asszony volt. Özvegyként már fogadhatta volna nyíltan a gavallérok udvarlását és a szerelmet a valóságban is megélhette volna, nem csak versein keresztül. Ö azonban férje halála után életét fia nevelésének szentelte. A családfő halála utáni fejezetekben fia sem ír már emlékirataiban anyja gavallérjairól, hanem csak a kialakul „Küzdő Asszony és Derék Fia” kettőst emlegeti - ahogyan magukat nevezték. Úgy tűnik, Buzáth Anna életét ekkortól már csak az anyai szerepnek szentelte. Ebben a jelentős fordulatban sejthetjük annak a konzervatív, vallásos nevelésnek a hatását, amely arra ösztönözte, hogy egyedül maradva - anyjához hasonlóan - méltón viselje az özvegyi fátylat. „Édesanyám, hogy fedezni tudja kiadásait, lakásunkat hasznosította. Katonatiszteknek adta ki a szobáinkat. Ez a jövedelem tette lehetővé, hogy megkezdett budapesti tanévemet végigjárhassamm - írta ezekről az évekről fia, Vratarics György. A valóság annyival mégis árnyaltabb, hogy 1926 után még jelentek meg versek Buzáth Anna tollából. A Lyra című irodalmi lap 1927. évi karácsonyi számában adta közre Lám este lett című versét, 1928. március 4-én a Fehér éjszakák jelentek meg, március 11-én pedig a Bilincsek, ha zörögnek című írását közölték le. Jelentek meg versei a Nemzeti Újságban, s az Eger című lapban is, de valóban jóval kevesebb, mint 1926 novembere előtt. Egy nagy sikert azonban még mindig tartogatott a sors Buzáth Annának. Osváth Viktor101 102 és Koudela Géza103 megzenésítette verseit. „Koudela Géza-emlékestet iktatott műsorába a rádió és a tavaly elhunyt kitűnő zeneköltő műveiből összeválogatott hangversennyel áldozott emlékének. A hangversenynek egri nevezetessége is volt: Vrataricsné Buzáth Anna költőnőnek, a Gárdonyi Társaság tagjának szövegére írt müdal. A mély hangulatú vers finom és nagy kifejező erejű költői alkotásra ihlette Koudela Gézát, úgy, hogy a „Tó, mely hallgat“ című dal a műsor egyik legszebb, legpoétikusabb száma vo/f.”104 Eger eközben már lányának, az időközben Pápai Klára105 néven ismert színésznővé lett asszonynak a sikereitől volt hangos. 1929. március 9-én az egri Kaszinó nagytermében adott önálló előadói estet, ahol anyjának egyik versét, a Szerelem címűt is elszavalta. Az esten öccse, a „fejlődő, komoly tehetségnek” nevezett zeneakadémiai növendék, György is közreműködött. 101 SZUROMI Rita 2015.144. 102 Osváth Viktor (Budapest, 1921 - Kecskemét, 1985.) református lelkész, karnagy, zeneszerző. 103 Koudela Géza (Kalocsa, 1984 - Budapest, 1939.) pap, zeneszerző, egyházzenei igazgató. Egyik megzenésített Buzáth-költeményét az Egri Dalkör is előadta 1929-ben, tehát ez a kapcsolat még Egerben alakulhatott ki. - Eger, 1929. február 12. 104 Eger, 1940. április 8. 105 Vratarics (Pápai) Klára (Eger, 1900. október 1. - Budapest, 1984. november. 5.) színésznő. Előbb az egri Thália Színház egyik vezető színésze, majd a fővárosba szerződtették. Legismertebb filmes alakítása Zilahy Lajos: Valamit visz a víz c. film női főszerepe. Elbeszéléseit, kisebb műfordításait 1960-tól rendszeresen közölte a Vigíliában és az Új Ember című folyóiratban. Miután Vratarics Klára fiai, Bánffy György106 és Hunyadi Búzás Endre107 megszülettek, már alkalma nyílt arra is, hogy nagymamái szerepét gyakorolja. Buzáth Anna hű maradt önmagához, unokájának sokat mesélt, s ezeket később a család lejegyezte. A mesegyűjtemény írásai követik a klasszikus magyar népmesék fordulatait, a végén a jó elnyeri jutalmát és mindenki megtalálja boldogságát. Ezekből az írásokból már hiányzik a Buzáth Annát éltető tűz és szenvedés. Az özvegy az 1930-as évektől fiával - aki időközben elvégezte a Jogakadémiát, 1932-ben zongoraművészi, 1934-ben okleveles zenetanári képesítést nyert - már a fővárosban élt. Szerény lakásokat béreltek, Buzáth Anna naponta főzött, hogy kiadásaikat csökkentsék. Miután fia állást vállalt anyagi helyzetük könnyebb lett, 1933-ban megkapták az Eisenmeyer Emília hagyatékának rájuk eső részét, 3300 pengőt is. Irodalmi működése többé nem követhető nyomon, bár a családi hagyatékban több dátumozás nélküli vers és kisnovella is található, ezek művészi értéke már nem számottevő. Fiához való kötődését egyre szorosabbra fűzte. Az időközben a Kultuszmisztériumban miniszteri osztálytanácsosi állást nyert György ennek nem szabott gátat, hiszen tudta, hogy jogi és zeneakadémiai diplomájának megszerzése milyen áldozatokkal és mennyi nélkülözéssel járt. így az idős Buzáth Anna még fia osztálytanácsosi munkájának is részese lett, hiszen „sokszor kapott kérő leveleket azoktól, akik közvetlenül hozzám nem mertek fordulni,”108 * Fia szórakozásait, udvarlásait nem tilthatta meg, de arra sem adott esélyt, hogy bármelyik kapcsolat komolyra forduljon. Egészségi állapota ekkorra már jelentősen romlott. 1938-ban súlyosan megbetegedett: hajfesték fertőzte meg a nyakát, a sebet háromszor kellett műteni. 1944-ben szívproblémákkal került kórházba. 1945 év elején fiát egy hetes munkaszolgálatra hívták be. Miután hazatért, anyja 1945. március 11-én dedikálta neki az Óceán című kötetet: „Neked köszönöm Istenem, hogy ezt a kis verseskötetemet az én jó fiamnak annyi veszélyben dedikálhatom, boldog érzés, hogy őt visszaadtad nekern.’m Az idős és beteg asszony egy időre még visszakapta legfőbb támaszát, fiát. 1948. június 29-én azonban végleg megérkezett a házhoz a „konkurencia” a meny, Győrffy Zsuzsanna személyében. „Iszonyúan rettegett attól, hogy az ő egyetlen imádott fia megnősül egy szép napon. A kalandokat elnézte, mert azok nem jelentettek számára veszélyt.... Ám de mikor kiderült, hogy Győrffy Zsuzsikát el szeretné venni feleségül, attól kezdve boldogtalan lett. A frissen elvett Zsuzsika keményen megfizetett azért, hogy betolakodott anya és fia közé. Naponta kapott anyósától nem éppen szeretetteljes megjegyzéseket, megszégyenítéseket. Ez már-már kezdte aláásni a házasságot. Mikor a fiatal házasok vitatkoztak egymással, valósággal kivirult, beszédes lett és jókedvű. Egy ízben, mikor moziba indultak, valósággal hisztérikus rohamot kapott: őt itthon 106 Bánffy György (Budapest, 1927. június 19. - Korfu, Görögország, 2010. szeptember 3.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Édesanyja Vratarics Klára (Pápai Klára), édesapja Hunyadi Búzás Endre. 2010-től Eger díszpolgára. 107 Ifj. Hunyadi Búzás Endre (Budapest, 1936. március 6. - ) Orvos, 1956 óta Svájcban él. 108 SZUROMI Rita 2015.270. 109 A kötet a család tulajdonában van. 182
