Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
TISICUM XXVII. felétől pedig már saját néven jegyezte költeményeit. A lap karácsonyi számában együtt publikált Reményik Sándorral.80 Korai verseinek közreadásakor gyakran találkozhatunk a Szigetváry/i Mária álnév használatával. Az Új Nemzedék című lap 1923. július 15-én megjelent számában közreadott Ha jön a fehér gólya című versét szintén ezen a néven írta alá. Arra, hogy mi okozta a kezdeti rejtőzködést, az Új Nemzedék levelező rovatában találjuk meg a választ. A lap 1923. június 24-i számában olvasható egy szerkesztőségi üzenet Egerbe, a Ha jön a fehér gólya című vers szerzőjének: „Ezt a küldeményt értékesebbnek tartjuk, mint amelyiket már elolvastunk. (...) Kérjük a döntést, milyen névvel közöljük.” Buzáth Anna kezdeti szárnypróbálgatásai idején természetesen nem volt biztos saját költői tehetségében, s talán a korai elutasítások is érzékenyen érintették. Ezért választotta a Szigetváry/i nevet, melyben ismét utalást sejthetünk az ősi családi fészekre, Máramarosszigetre. Az 1924. évtől már nem rejtőzködik: Vratarics Gyuláné vagy V. Buzáth Anna néven publikálja költeményeit a Nemzeti Újságban és az Új Nemzedékben. Ebben az évben már rendszeres szereplője az egri közéletnek is. Verseit leközli az Egri Népújság, s tudósít arról is, ha V. Buzáth Anna a Gárdonyi Társaság81 ülésén vendégként felolvas. írásait gyakran tolmácsolta Marossy József,82 az Egri Műkedvelők Körének ügyvezető elnöke. Vrataricsné felolvasóesteken történő szerepléseit kedvező visszhang kísérte. „Mindegyik költemény egy-egy csillogó nemesgyöngy a lélek és szív tengerének mélységeiből. A mindent érző asszonypoéta gondolatvillanásai, képzeletének szeszélyes játéka, az üveghangú rezgések a finom lélek-hegedű őszinte mély visszhangra találtak a hallgatóság soraibanl”83 Ilyen előzmények után 1925-ben az egri Gárdonyi Géza Társaság rendes tagjainak sorába választotta.84 85 Ebben nagy szerepe volt dr. Bárány László tanárnak, újságírónak, műkedvelőnek és dr. Werner Adolfnak, a ciszterci gimnázium igazgatójának. Buzáth Anna „székfoglalót” is tartott ezen az ülésen, melyről a helyi lap a következőt írta: „zajos tetszés mellett székfoglalóul, néhány finoman ötvözött, hangulatos költeményét olvasta föl.”65 A Gárdonyi Társaság a következő év elején megjelentette az Óceán című verseskötetet, melynek ára 2 pengő volt. Az Óceán népszerűsítésére Gáspár Jenő, Kállay Miklós és Lándor Tivadar fővárosi Írókat kérték fel.86 80 Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. - Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. 81 Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság 1923-ban alakult meg Egerben, egy évvel Gárdonyi Géza halála után azzal a céllal, hogy ápolja az író emlékét, irodalmi munkásságát. Az ötlet dr. Tordai Ányos egri ciszterci tanártól származott, aki a főtitkári teendőket is ellátta. 82 Marossy József ebben az időben a biztosítási intézeti vezetője volt, tagja az Egri Műkedvelők Körének, melynek vezetőjévé is választották 1927-ben. 83 Eger, 1925. november 10. 84 KISS Péter, 2009.239. 85 Eger, 1925. május 19. 86 Részlet a Gárdonyi Társaság 1926. február 1 -ji ülésének jegyzőkönyvéből. -A kötet országos bevezetése nem sikerülhetett rosszul, mivel Buzáth Anna A Társaság a verseket szerkesztett és cenzúrázott formában adta ki. A kötet előszavát Babits Mihály írta. Ez a szimbólumokkal átszőtt ajánló tette lehetővé, hogy Buzáth Anna neve fennmaradjon, mint olyan szerzőé, akinek egy Babits-írás emeli verseskötetét az irodalomtörténetbe. Másrészt viszont a Nyugat írófejedelmének előszava okozta azt, hogy V. Buzáth Anna nevét nem saját jogán kezelik a későbbiekben az irodalomtörténészek, hanem kötetéből egyedül Babits írására figyelnek fel. De hogyan sikerült a vidéki asszonynak kapcsolatot találni Babits Mihállyal? Lisztóczky László azt írja meghivatkozott tanulmányában, hogy Vrataricsnét lánya, Pápai Klára színésznő segíthette. Mindez nem valószínű, hiszen Babits Mihály a kötet előszavával kapcsolatos levélváltás első levelét egy „Méltóságos úrnak” címezte. A levél végén pedig gratulált a Méltóságos úr bajai kinevezéséhez, „melyre meghívatott”. Ki lehetett az az ember, aki Babitstól kért előszót Vrataricsné kötetéhez? Mivel ezen a levélen nincs dátum és a megszólításban is csak a Méltóságos úr kifejezés szerepel, két név jöhet szóba: dr. Werner Adolfé87 és dr. Tordai Ányosé.88 Babits az ismeretlen kérelmezőnek késve, de nagyon baráti hangon válaszolt. „Első benyomásom most sem változott, V. Buzáth Anna úrnőnek véleményem szerint határozott költői hajlama és tehetsége van. A kifejezésre kívánkozó érzés, a gondolati elmélyülés vágya és képessége, a ritmusérzék csírái nem hiányoznak nála. Kissé gyengébbnek látszik az invencióban: mert színei és kifejező eszközei nem önállóak, hanem a mai divatos modem magyar költők legmegszokottabb színeiből és eszközeiből variálja őket, s általában még nem tudta felszabadítani magát más mai magyar költők hatása alól.”69 A költő később kifejti, hogy ezeket a verseket még semmiképp nem tartja alkalmasnak arra, hogy a Nyugatban megjelenjenek, mert annak olvasóközönségét kevés újjal örvendeztetnék meg, s nem hoznák meg a jó bevezetést. Babits reményét fejezte ki, hogy Buzáth Anna tovább fejlődik. E szerint tehát a verseket előbb a Nyugat című lapban szerették volna megjelentetni. Az elutasítás után születhetett döntés az önálló kötet kiadásáról. Tehát a Buzáth Anna verseit érintő levelezés már 1924 körül elkezdődhetett.90 hagyatékában több olyan levél is maradt, melynek írói könyvet rendelnek, vagy gratulálnak a kötet tartalmához. így az Óceán például eljutott Szegedre, Szeghalomra és Budapestre is. 87 Dr. Werner Adolf 1904-től a bajai rendház főnöke volt, 1917-től pedig az egri ciszterci gimnázium igazgatója, 1924-ben nevezték ki apáttá. A versek kötetbe rendezését aktíva segítette, az ő nevéhez kötődik a Jó! című vers kicenzúrázása. így nagyobb a valószínűsége, hogy talán ő vette fel a kapcsolatot Babits Mihállyal. 88 Tordai Ányos a Gárdonyi Társaság alapítója és főtitkára volt, 1924-ben nevezték ki a bajai III. Béla Reálgimnázium igazgatójává. Irodalomtörténészként s íróként is jegyzik. 89 Babits Mihály dátum nélküli levele a „Méltóságos úrnak” Buzáth Anna verseiről. - Családi tulajdon. 90 Az OSZK-ban két levelet őriznek Buzáth Annától, melyet Babits Mihálynak írt. „Babits Buzáth Annával való levelezése nem ad felvilágosítást kapcsolatuk eredetére. A Babits hagyatékban Buzáth Anna egy meleg hangú, de mégiscsak formális köszönőlevele maradt fenn, mely az Ígért előszó átadását kéri küldöncének, illetve egy 1925. november 11 -i levél, mely a már megjelent, de impresszum szerint 1926- os kötetet követően hálálkodik.” - Rózsafalvi Zsuzsanna (OSzK), aki 180
