Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből

SZUROMI RITA: KÖLTŐNŐ BABITS MIHÁLY ÁRNYÉKÁBAN. KÖZNEMESI ASSZONYPORTÉ A POLGÁRI EGER ÉLETÉBŐL

Az utóbbi vers kötetből való kicenzúrázása két kérdésre is választ ad. Ismerte-e Buzáth Anna a szerelmet? Igen. Megengedhető volt-e egy érseki város polgári társadalmában egy köztiszteletben álló nő erkölcsi bukása? Nem.

S ezzel megszületett Buzáth Anna a költőnő, aki mindvégig tisztelte anynyira férjét, hogy nevét használta költői estjein, fellépésein, s verseskötetét is V. Buzáth Anna néven jelentette meg. Ám mögötte ott volt az a szigeti Buzáth Anna is, aki 1899-ben kompromisszumot kötött sorsával, de kiteljesednie és teljes életet élnie - Eger zárt, hagyománytisztelő és vallásos közösségében - csak a költészet világában tudott.

Buzáth Anna, a költő

Buzáth Anna költészetét végigkísérte Ady Endre tisztelete és verseinek csodálata. Két, kézzel írt versgyűjteménye maradt meg a család tulajdonában: az egyik füzetecske nyitóoldalára - melyet a bejegyzés szerint lányától, Kláritól kapott - Ady Endre híres, Székely Andor által készített könyöklős képét ragasztotta. A másik kis füzet elejére pedig az Ady a halálos ágyon című, Szőnyi Lajos fotó került, melyet egy korbeli újságból vágott ki. Az első kötetbe 1919-től írt verseket, a második legkorábbi bejegyzése 1927. évi.

Vrataricsnét lánya udvarlója, későbbi férje, Hunyadi Búzás Endre69 ismertette meg Ady költészetével. „Anyám gúnykacajjal fogadta a különös, számára érthetetlen költeményeket. (...) El is határozta, hogy Lexit megtréfálja. írt egy verset Ady modorában (...) belehelyezte Ady egyik kötetébe és felolvasva, mint Adyét, s felkérte Lexit, magyarázza meg a vers mély szimbólumát. Mikor Lexi már tíz perce fejtegette a vers mélyre rejtett költői igazságait, anyám bevallotta a dolgot. (...) Anyám átalakult, Ady ellenségéből lelkes baráttá, sőt harcostárssá, így lett belőle költő, akinek számára Ady lett és maradt az örök példakép és forrás.’m Ez a hatás olyan erősnek bizonyult, hogy a későbbiekben „nem sikerült autonóm költői világképet alkotnia, az Ady Endrétől megtanult nyelvjárást beszélte, műveiben a nagy költőelőd témáit, szimbólumait, szófűzését idézte.”7'

69 Hunyadi Búzás Endre (Eger, 1895. október 21. - Budapest, 1972. október

12. ) főjegyző, országgyűlési képviselő. Apja Búzás Elek (Hunyadi) fűszerkereskedő, anyja Sztupka Matild volt. 1920 októberétől vármegyei helyettes aljegyző volt, 1925-től előbb tiszteletbeli másodfőjegyzővé nevezték ki, majd másodfőjegyzővé választották. 1929. november 26-án másodfőjegyzői tisztségében újraválasztották, 1927-től lett tiszteletbeli főjegyző, majd 1934-ben vármegyei főjegyző. 1940-ben a Magyar Élet Pártja programjával a hevesi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1941 -ben nyugdíjazták. 1923-ban vette feleségül Pápai Vratarics Klárát. A családban Lexinek hívták.

70 SZUROMI Rita 2015.104. - A család ekkor a Kacsaparti házban lakott, ami 1919-ben készült el. Gulyás Pálnak küldött önéletrajzában viszont úgy fogalmaz, hogy 1917-től ír verseket. Ez az OSzK-ban megmaradt rövid írás az egyetlen, melyben költői pályafutásnak korai szakaszáról vall. Ezt veszi át dr. Lisztóczky László is 1988-ban megjelent írásakor.

71 LISZTÓCZKY László 1988.41.

Milyen hatások formálták eddigre Buzáth Annát? Húsz év házasság, egy vesztes világháború, férje vagyonának elvesztése alakította életét, személyiségét. Ekkor már éreznie kellett, hogy az a világ, melyben eddig élt, lassan a múltba süllyed. Érett asszony volt, akinek személyes sorsa épp úgy éretté tette őt Ady költészetének megértésére, mint - olvasott és tájékozott emberként - az eltelt évtizedek társadalmi és politikai traumái.

Az Ady költészetével való megismerkedése után „főzés közben is ott volt a nagy fekete Pénztári Főkönyv - apám hozta neki a bankból - rákötve madzagon a ceruza és a törlőgumi. Tanáraim buzdították anyámat a nagy klasszikus magyar költők olvasására. Petőfit, Aranyt egyáltalán nem ismerte, csak Adyt engedte magára hatni.”72 A Vratarics házban ekkor mindennapos vendégek voltak a kis Vratarics György gimnáziumi tanárai,73 de gyakran vendégeskedtek a háznál a helyi lap szerkesztői is, akik egyengetni kezdték a háziasszony útját. Ezek az egyházi és irodalmi kapcsolatot tették lehetővé, hogy Buzáth Anna verseit leközölte az aradi Vasárnap,74 a Literatura,75 a Napkelet76 és a Nemzeti Újság.77 Mindezekből úgy tűnik, hogy Vrataricsné költői pályafutása inkább külső segítséggel indult, mint saját becsvágyától hajtva.

A költői pályafutás kezdetéről pontos képet ad az Egri Népújság 1923. május 19-i lapszáma. A szerző, dr. Bárány László írja: „Már eddig is sokan élvezték a lelkes magyar nő szive széttördelt érzelmeinek költői alkotásait, de eddig nem akart a nagyközönség elé lépni: kéziratban olvasták azt a verseskötetet, melynek bevezető lapján bájos leánykájának az édesanyjához intézett buzdító sorai ékeskednek. Mikor a kis gyűjtemény a Vasárnap szerkesztőjének a kezébe jutott, örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a verseskötetből párat lemásolhasson, hogy azután az oláh bocskortól sokat szenvedett testvéreinknek elvigye vigasztalásul." Az aradi Vasárnapot 1923-ban szerkesztőként dr. Wild Endre jegyezte,78 tehát ő lehetett az, aki kézbe vette Buzáth Anna füzetét.

1923-ban több verse is jelent meg az aradi Vasárnap című irodalmi lapban. Első költeményeit, köztük a „Hazatérést” Szigetváry Mária álnéven jegyezte. Az Egri Népújság azonban gondoskodott arról, hogy a városi műkedvelő közönsége értesüljön arról, hogy Vrataricsné versei immár „a demarkációs vonalon túl”79 is ismertek. Vrataricsnénak ebben az évben rendszeresen jelentek meg versei a Vasárnapban, az év második

72 Vratarics György kézirata, visszaemlékezés anyja költői pályafutására. Családi tulajdon.

73 Itt név szerint is megnevezi Vratarics György Bárdos Józsefet, Módly Dezsőt, továbbá Tordai Ányost és két hírlapszerkesztőt, Kelemen Gyulát és Jakab Józsefet.

74 Vasárnap, illetve aradi Vasárnap: 1918-tól jelent meg Aradon, mint erdélyi katolikus kultúrszemle.

75 Literatura: Budapesten jelent meg 1926-1938 közt, Supka Géza szerkesztette.

76 Napkelet: 1923-ban Tormay Cécile indította, hogy helyet adjon a nemzeti hagyományokra építő magyar irodalomnak.

77 Nemzeti Újság: 1919-től megjelenő budapesti politikai lap.

78 Az aradi Vasárnap kiadója az Erdélyi Katolikus Akadémia volt, tehát valószínű, hogy egyházi vonalon alakult ki az a kapcsolat, melynek eredménye a versek lapban történt megjelenése lett. Dr. Wild Endre (1882-1969) - a minorita Ferenc rend Szt. Erzsébet tartományába tartozó egyházfi - kapcsolata Egerrel nem ismert.

79 Egri Népújság, 1923. május 19.

179