Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
SZUROMI RITA: KÖLTŐNŐ BABITS MIHÁLY ÁRNYÉKÁBAN. KÖZNEMESI ASSZONYPORTÉ A POLGÁRI EGER ÉLETÉBŐL Egerben. A menyasszony lakhelye ekkor Egerben a Kossuth tér 2. szám alatti ház volt, míg Vratarics Gyula a Baktai út 3. szám alatt lakott.51 A vőlegény tanúja testvére, Vratarics Lajos, míg a menyasszonyé Jekkelfalussy Andor52 miskolci lakos. Jekkelfalussy felesége Vratarics lány volt, tehát a menyasszonyt a polgári házasságkötésre vőlegénye rokona kísérte. Mindez azt mutatja, hogy Buzáth Lajos hátrahagyott családja még nem állt készen egy menyegzőre, s a házasságkötés nagyon is gyorsan történt. A sietség oka az lehetett, hogy a Buzáth vagyon árverezése után a lányok esélyei még rosszabbak lettek volna. Vajon miért tartott ki pápai Vratarics Gyula a vagyontalanná lett Buzáth Anna mellett? Jellemére a családi hagyatékban őrzött emlékiratban találunk választ: „Mindenemet neked adnám, még a véremet is, mint a pelikán, amely a címerünkben van, de megtagadnálak, ha valaha is hűtlen lennél becsületedhez és magyar nevedhez” - írta fiának. Tehát Vratarics Gyula számára az adott szó, a becsület mindennél fontosabb érték volt. A később hatalmas termetűre hízott ember másik tulajdonsága kedélyessége és szerepelni vágyása. Ha pedig még azt is hozzátesszük, hogy ifjú korában verseket is írogatott jegyesének, akkor talán feltételezhetjük, hogy minden családi tragédia és nehézség ellenére akár jó is lehetett volna ez a házasság. Buzáth Annának - Vratarics Gyula becsületes jellemének köszönhetően - nem kellett rangon alul férjhez menni, vagyont viszont a házassággal sem nyert.53 A Vrataricsok vagyona a századfordulón már 300 hold alá csökkent, s ezt is a legidősebb fiú, Lajos birtokolta. Gyula házasember korában vásárolt 5 hold vezekényi földet, mely inkább csak a gyökereihez való ragaszkodásának jelképe volt. A neveltetésükből adódó nagy különbségek azonban hamar megmutatkoztak. Gyula olvasni nem szeretett, a pozsonyi kereskedelmi iskolát nem fejezte be, igazán jól csak Vezekényen érezte magát, ahol élvezte a vidéki élet minden előnyét. Egerbe költözve hamarosan új cimborákra lelt, s idejét előszeretettel töltötte a Kaszinóban. Megélhetését nősülése után már a Hevesmegyei Takarékpénztár biztosította, ahol hivatalnoki állást vállat. Az első világháborút követően azonban bekövetkezett az ő csődsorozata is. „Gondjaival mindig egyedül akart megküzdeni, anyámat csak a bekövetkezett szerencsétlen tényekről utólag értesítette. Anyámnak nagyon jó, reális érzékét semmire sem becsülte, idegeneknek viszont mindent elhitt. A sok ingatlanvétel és eladás során mindig ő maradt a vesztes” - fogalmazott fél évszázaddal később fia. Buzáth Anna nem esett kétségbe, a bajt humorral kezelte. 51 Az emlékiratban olvasható utalás arra, hogy ez a Baktai úti lakás kétszobás legénylakás volt, de Gyula idejének nagy részét bátyja vezekényi birtokán töltötte. 52 Jekkelfalussy Andor (1832-1907) Borsod megyei Gazdasági Egyesület elnöke. Neje: Vratarics Róza. 53 Az unoka visszaemlékezése szerint sosem volt téma a családban a társadalmi helyzetük. Mindenki nemes volt, s ezt az állapotot természetesnek tekintették. Sgy. Érdekes reakció ez az akkor már kétgyerekes54 anyától. Úgy tűnik, az anyagi biztonság nem jelentett számára semmit. Ekkorra már megteremtette magának azt a világot, melyben később verseiben szól. A nagy uzsorás című írás utolsó versszakát önvallomásnak is tekinthetjük: „Élet! Ha mindent elvettél is Uzsora áron - király vagyok! Bíbor az álmom és emlékezésből Szövöm - aranypalástom.”55 Az asszony tudatában volt annak, hogy a csőd felé haladnak, de az élet pillanatnyi élvezete elhomályosította az anyagi gondok fölötti aggodalmát. „Némelykor megesett, hogy valamely éjszakai szórakozásból gavalléroktól kísérve érkezett haza a család, s a cigányokat is magukkal hozták. Előfordult, hogy mikor reggel kiléptem a szoba ajtaján, hogy iskolába menjek, az egész társaság a cigányokkal együtt még ott ült a földön és énekelt.”56 Buzáth Anna nem volt felelőtlen, nagyon is jól ismerte férje mulatós, társaságkedvelő57 természetét - melyben ő is osztozott -, s tudta azt is, hogy létüket a hivatali fizetés anyagi keretei határolják be. Ám 19 éves koráig a Buzáth-ház biztonságában élt, apja öngyilkossága után fél év múlva pedig férje gondjaira bízta magát. Talán ezzel magyarázható, hogy később György nevű fiához, mint a család egyetlen kereső és túlélésüket biztosítani tudó férfitagjához is oly mértékben ragaszkodott, hogy minden meny-jelöltben konkurenciát látott. Az asszony tehát elfogadta a hitvesi és az anyai szerepet, de ezzel párhuzamosan elkezdett kialakulni másik énje, mely verseiben teljesedett ki. A nappalok valósága elszakad az éjszaka álmaitól. A nappalokat az életigenlés, a muzsikaszó, a színes társasági élet szőtte át, de éjszaka felébredt a szenvedő, a mindent elvesztő és kompromisszumokat kötni kényszerült nő. Húsz évig mindebből azonban semmi sem látszott: az első jelek majd az Óceán című kötetből olvashatók ki. Buzáth Anna tehát élvezte a társaságot, mely szinte napról napra megtöltötte házukat.58 Kitűnő lovas volt. Ha tehette, vezekényi nyarainak nagy részét nővérével, Saroltával töltötte.59 Vezekényről hoztak dajkát is, 54 Vratarics Klára - aki később Pápai Klára néven lett színésznő -1900. október 1-jén született, Vratarics György zongoraművész, művésztanár, jogász pedig 1908. szeptember 24-én. 55 Óceán, 1926.24. Részlet A nagy uzsorás című versből. 56 SZUROMI Rita 2015.117. 57 Ebből a nagy társaságból egyetlen ember maradt végig mellette, Puchlin Margit elemi népiskolai tanító, aki Eger közéletének is aktív résztvevője volt. 58 Az unoka, Vratarics Nóra szülei elmondása alapján úgy tudja, hogy nagyanyja élte a köznemes asszonyok nyugodt életét, állandóan voltak vendégek, udvarlók, rajongók körülötte. „Szalonjukban megfordultak a férfi vendégek közt olyanok is, akiket nagyanyám szellemessége, kiváló társalgási képessége, egyénisége, humora és ízléses határokig menő kis kacérsága vonzott oda. Nagyapám határozottan büszke voit arra, hogy családjának női tagjaiba a fél város bele van habarodva és tetszett neki, hogy az ő szalonjukat milyen sokan látogatják." - Sgy. 59 Buzáth Sarolta szintén sok időt töltött nyaranta férje, Gáspárdy Elemér vezekényi birtokán. Gáspárdy Elemér (Eger, 1881. február 15. - Budapest, 1963. május 27.) földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő. Jelentős az irodalmi munkássága: Vasúti földrajz és történet (1915), Ezeréves álom 177
