Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
TISICUM XXVII. Házasságkötése után neve az Egri Korcsolyázó Egylet elnökségi tagjai közt bukkant fel, de gyakori vendége volt az egri polgári báloknak, s adományaival támogatta a Jótékony nőegyletet is. Mindössze 38 éves volt, mikor férje öngyilkos lett. „Nagyanyám látszólag rideg, kegyetlen magatartásának más okai is voltak. Valami levelekből jött rá, hogy nagyatyám pesti és külföldi útjai mindig valami udvarlással is összefüggésben álltak, s a gyönyörű ajándékokat nagyatyám nem csupán hitvesi szeretetből, hanem lelkiismerete megnyugtatására is hozta neki, ezekről az útjairól. Az ékszerek, melyeket nagyanyám haláláig megőrzött, akkoriban darabonként is kis vagyont értek. Úgy érezte, hogy szegény asszony, s az anyagiakban való óvatosságát az évek tovább növelték."31 Az özvegy férje haláláról soha nem beszélt, sírjához nem járt ki. Egyetlen fia, Lajos vasúti tiszt lett. A kispolgárság egyszerű életét élte, „vegyes értékű kis könyvtára volt (...) Nagymama az olvasásban nem volt ennyire igénytelen, ő rendszeresen olvasott szépirodalmi műveket.’w Eisenmeyer Emília később az akkor már a fővárosban élő, idősebb lányához, Gáspárdy Elemérné Buzáth Saroltához költözött. 1933 nyarán, szívroham következtében hunyt el a vezekényi Gáspárdy-birtokon. A hagyatékát ékszerei képezték, amin a két lánya osztozott. Az ifjú Buzáth Anna Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni, vajon mit örökölhetett Buzáth Anna szüleitől, azt mondhatnánk: apjától az ambíciót, anyjától a műveltség iránti vágyat. Fiatal koráról fia kérésére készített feljegyzéseket, ezek eredetije azonban nem maradt meg, azok csupán az 1963-ban és 1964-ben Mánián40 írottakból ismertek. „Három gyermeküket akkori szokás szerint tízéves korukig dajka nevelte, aztán nevelőnő, aki a német nyelvre, francia társalgásra, a helyes viselkedésre, majd később idegen nyelvű irodalomra és történelemre oktatta őket. Tizenhét éves korban a leányokat szinte átmenet és tapasztalatok nélkül eladósorban lévőknek tekintették.”*' Később az emlékirat arra is kitér, hogy a magyar klasszikusokat sem ismerte, így amikor a veje a kezébe adta Ady kötetét, gúnykacajjal fogadta a verseket. Annát és nővérét Sárát42 a kor etikettjének megfelelően vezették be a társasági életbe, 1897 őszén. „A tánczestélyen három olyan hölgy volt, akiknek mamája dicséretes pontossággal betartván az etikett szabá38 SZUROMI Rita 2015.64. 39 Családi irat. 40 Fia, Vratarics György 1963-ban mánfai nyaralása idején készítette el emlékiratát lányának, Nórának. Ez az emlékirat jelent meg 2015-ben. 41 Vratarics György visszaemlékezése anyjára. Családi irat. 42 Buzáth Sára (Eger, 1880. május 26. - Budapest, 1963. május 27.) Könyöki Gáspárdy Elemérrel kötött házasságot Egerben 1903. február 28-án. A fiatalok egy hevesvezekényi vadkacsavadászaton ismerkedtek meg, tehát Sára vendége lehetett az akkor már vezekényi földbirtokkal rendelkező Vratarics Gyulának és nejének, Buzáth Annának. - GÁSPÁRDY László - GÁSPÁRDY András, 2009.167. lyait, most először jelentek meg nyilvánosan tánczmulatságban: Buzáth Panna, Kállay Mariska és Buzáth Sári. (...) A legtöbbet táncolt, vagyis szünetet nem tarthatva a lányok közül Buzáth Panna."*38 39 40 41 42 3 Panna, vagyis Anna sikerét fekete dús hajának, barna bőrének is köszönhette, mivel örmény származása keleties, egzotikus vonásokat kölcsönzött arcának. Miután a Buzáth lányok eladósorba kerültek, gyakran utaztak fel Budapestre bálozni. „Anyámnak nagyobb udvara volt, mint nővérének, pedig nem volt oly szép, ezt azonban eleven modora, élénksége ellensúlyozta. Volt egy Gyengő Béla44 nevű fiatal ügyvéd udvarlója, akitől Egerbe mindennap érkezett egy képeslap üdvözlő sorokkal. Udvarolt anyámnak egy Ledniczky nevű egri fiatalemberis,*5 de leginkább Menyhárt Dezső,*6 akit vagyona és származása miatt a szülők nagyon szívesen láttak volna. Bebejárt pompás fogatán Vezekényről Vratarics Gyula*7 földbirtokos,48 aki gavalléros, mulatós gesztusaival, férfias szépségével, jó öltözködésével hívta fel a figyelmet magára."*9 Ha csupán az itt megemlített „gavallérok” társadalmi helyzetét és anyagi viszonyait vizsgáljuk látható, hogy Gyengő, Ledniczky, Menyhárt és Vratarics is köznemesek voltak, s Gyengő kivételével a családok földet is birtokoltak. A Buzáthok csak 1898. május 24-én nyertek előnevet, tehát amikor Anna eladó sorba került, még „nemtelen” leánynak számított. A Buzáthok vagyona és társadalmi helyzete tehát elég volt ahhoz, hogy a lányoknak a kisebb vagyonnal rendelkező, de köznemesi címet bíró rétegben keressenek férjet. A családfő öngyilkossága a lehető legrosszabbkor következett be: „Nagyatyám szörnyű halála hírére szétfutottak azok az udvarlók, akik a szép Buzáth lányokban a jó partikat láttak. Anyám mellett Menyhárt és Vratarics Gyula tartottak ki. (...) Vratarics Gyulával csakhamar jegyet váltott.”50 A házasságot a gyászév letelte előtt, 1899. október 19-én jelentették be a helyi lapban. Buzáth Anna, az asszony Szigeti Buzáth Anna és pápai Vratarics Gyula, a Hevesmegyei Takarékpénztár tisztviselője 1899. október 17-én kötöttek polgári házasságot 43 Egri Híradó, 1897. november 3. 44 Feltehetően miklósvári Gyengő László vasúti építész, vállalkozó, országgyűlési képviselő fiáról lehet szó. Az Ung és Ugocsa megyei vállalkozásokban érdekelt képviselő 1884-ben hunyt el, a családja ekkor a fővárosban élt. - HU BFL - IV.1411 .b 45 A Ledniczky család Trencsén megyei nemes család volt, ebben az időben tarnamérai földbirtokosok. Pontosan nem deríthető ki, hogy a család mely tagjáról lehet szó. 46 Kispatakí dr. Menyhárt Dezső (1874-1940) ügyvéd, a családnak (Bükk) Szenterzsébeten volt földbirtoka. 47 Pápai Vratarics Gyula (Hevesvezekény, 1869. május 24- Eger, 1926. november 5.), vezekényi földbirtokos, köznemes család tagja, Buzáth Anna férje, így róla részletesen szó lesz. 48 Vratarics Gyulának valójában nem volt földbirtoka, a vezekényi 236 kát. holdas birtok testvére, Vratarics Lajos tulajdonát képezte. - Gazdacímtár, 1897. 196. 49 SZUROMI Rita 2015.62. 50 SZUROMI Rita 2015.63. 176
