Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből

SZUROMI RITA: KÖLTŐNŐ BABITS MIHÁLY ÁRNYÉKÁBAN. KÖZNEMESI ASSZONYPORTÉ A POLGÁRI EGER ÉLETÉBŐL

jelentős összeggel segítette Lukács László* 23 24 kampányát. Unokája erre így emlékezett: „erősen támogatta Lukács László képviselővé való megválasztását. Ez rengeteg pénzbe került.TMAz 1896-os választásokon a nehéz anyagi helyzetben lévő város igyekezett „ütőképes kormánypárti jelöltet” támogatni. Mivel Wlassics Gyula (1852-1937) vallás és közoktatási miniszter nem vállalta a jelöltséget, így Lukács László pénzügyminiszterre esett a választás. Eger anyagi lehetőségei ekkor mélyponton voltak - köztük a filoxéra miatt kiesett adóbevételek miatt - ezért abban reménykedtek, hogy Lukács hatékonyan tud majd a városért lobbizni. Mivel a szűkölködő egri közgyűlés jelentős anyagi támogatást nem tudott adni Lukács megválasztásához, ezért Buzáth, aki jó befektetést sejtett ebben, anyagilag segítette a szintén erdélyi és örmény származású Lukács kampányát.

Buzáth kapcsolatrendszere a század végére valóban az országos politikai szintjéig ért. Gazdasági, közéleti és politikai befolyásának megkoronázásaként 1898-ban magyar nemességet nyert. A javaslatot Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nyújtotta be az 1898. április 20-i gödöllői minisztertanácsi ülésen, s május 24-én Buzáth Lajost szigeti előnévvel a magyar nemesek sorába emelték. Érdemeinek a közügyek és különösen a szőlőművelés és szőlőfelújítás terén elért eredményeit emelték ki.25 A nemességre emelés díjmentesen történt,26 ám az oklevél kiállításának költségei 329 forint 50 krajcárba kerültek.27

Úgy tűnik, hogy az ambiciózus patikus ekkorra már elfelejtette a régi családi ház falán függő címert, hanem saját érdemei és joga alapján akart magyar köznemessé válni. A közéleti-, gazdasági- és politikai kapcsolatok egy új társadalmi minőséget eredményeztek: Buzáth igényt formált arra, hogy belépjen a magyar köznemesek közé.

Húsz év alatt a Buzáth vagyon jelentősen megnövekedett. Az öngyilkosság után készült leltárból tudható, hogy 1899-re a családnak 60 hold szőlője, egy borházas pincéje, egy új, emeletes háza volt a Kállay út sarkán,28 melynek homlokzatára a nemesi címer29 is felkerült, s bírtak egy jó forgalmú reáljogú gyógyszertárat is, a Kígyó patikát. A vagyont 153 ezer forintra becsülték, de tartozása elérte a 196 ezer forintot.30

Bánffy Dezső miniszterelnök kormányának pénzügyminisztere, Lukács László lett Eger város országgyűlési követe. - KÁRBIN Ákos, 2010.137.

23 Lukács László jogász, politikus, bányatulajdonos, pénzügyminiszter (Zalatna, 1850. november 27. - Budapest, 1932. február 23.). 1878-ban szabadelvű programmal jutott be a Parlamentbe. 1887 és 1891 között a Pénzügyminisztérium tanácsosa. 1891-ben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki, 1896-ban belső titkos tanácsosi méltóságba emelkedett. - KÁRBIN Ákos, 2010.138.

24 SZUROMI Rita 2015.61.

25 Liber Regius LXX. kötet, 378.

26 A díjmentesség valószínű, az 1896-ban Lukács László megválasztása érdekében történt anyagi támogatás honorálásaként történhetett.

27 Családi iratok. Sgy.

28 Kossuth út ma a Dobó tér.

29 A címertervező nagy hangsúlyt helyezett Eger és a szőlészet összefüggésére: a jobb mezőben az Eger címerében is látható Penessy címerből átvett unikornis látható, a bal mezőben egy hármashalom tetején szőlőtőke, négy fürt szőlővel.

30 Családi iratok. - A Buzáth vagyon nem volt túl jelentős, hiszen a szintén

Egerben élő és az 1876. évi nagy tiszai árvízkor életeket mentő nyárádi Hartl

Ede (nemességet nyert: 1880. november 18.) vagyona 1906-ban ettől lényegesen több volt. Csak a mezőnyárádí birtok ért 320 ezer koronát, ezen

1899 év elején Buzáth Lajos hitelezőinek száma elérte a 60 főt. Buzáth az öngyilkosságba menekülést. Hitelezői 31 ezer forintot követeltek tőle, több váltótartozása is volt, s ehhez járultak még a börzei spekulációk, melyek március 27-én ringbukással végződtek.31 *

A helyi lap részletesen beszámolt az öngyilkosság előtti órákról. Buzáth egyedül fiától búcsúzott el, „ez volt neki a legkedvesebb, ettől nem tudott elválni búcsúcsók nélkül.’TMMajd rendezett két darab 400 és 110 forint értékű tartozását, ezt követően pedig a vaskereskedésben revolvert és hat golyót vásárolt. Az öngyilkosságot a ciszterek kertje mögötti szőlőben épített kis nyári lakban követte el, ahol előbb elvágta a telefonvezetéket, mérget ivott, majd szíven lőtte magát.

S hogy a Buzáth családot hogyan érintette a tragédia? Hamarosan 60 hitelező jelentkezett követeléseivel, a teljes Buzáth vagyont árpilis 25-én pedig már versenytárgyaláson kínálták eladásra.

Az anya: Eisenmeyer Emília

Az Eisenmeyer család kassai eredetű, evangélikus, német lovagi família volt.33 Buzáth Anna édesanyja, Eisenmeyer Emília (Eger, 1861. április 16. - Hevesvezekény, 1933. július 20.) Eisenmeyer Viktor és Bajzáth Emília házasságából (házasságkötés: Eger, 1853. február 3.) született. Miután Bajzáth Emília egyedül maradt,34 gyermekeivel jómódú bátyja, Bajzáth Sándor egri nagykereskedő35 házába költözött. A fiatal Eisenmeyer Emília anyagi biztonságáról és neveltetéséről tehát nagybátyja gondoskodott.36

Emília iskoláztatásáról nem maradtak fenn adatok, de feltételezhető, hogy a városban élő gazdag polgári lányokhoz hasonlóan magántanárok foglalkoztak taníttatásával.

1879. szeptember 24-én kötött házasságot Buzáth Lajossal, tanúja dr. Francz Alajos főorvos37 volt.

kívül 80 ezer korona kötvényekben, 40 ezer korona életjáradékokban volt elhelyezve, az egri ház értéke pedig 40 ezer korona volt. - SZUROMI Rita, 2013.26.

31 Ringbukás: körbetartozások és azok bedőlése. Az 1899. évi lapok márciusi lapszámaiban többször felbukkan a búzaring kifejezés, vagyis a búzával történő tőzsdei spekuláció. - Budapesti Hírlap, 1899. március 14,1899. április 7.

32 Családi iratok.

33 GÁSPÁRDY László - GÁSPÁRDY András 2009.167.

34 Eisenmeyer Viktorról életrajzi adatok nem lelhetők fel. A Vratarics család iratanyagában úgy szerepel, hogy neje elvált tőle, a Gáspárdy család úgy tudja, korán meghalt.

35 Bajzáth Sándor egyébként esküvői tanúja is volt húgának, Emíliának.

36 A Bajzáth vagyont Emília és Sándor atyja, Bajzáth József (1799-1880) alapozta meg, aki fűszerkereskedő és gyorskocsi vállalkozó volt. - KISS Péter, 2007.19.

37 Francz Alajos (Jászberény, 1831 - Eger, 1885): Bartakovics érsek hívására érkezett Egerbe, ahol 1862-től az egri Jogakadémián oktatott. Alapítója volt az Orvos-Gyógyszerész egyletnek, melynek Emília férje, Buzáth Lajos lett a pénztárnoka. - KISS Péter, 2007.86.

175