Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Veresegyházi Béla: A nagykunok terhei 1577-79-ben (A Nagyváthy-féle összeírás gazdaságtörténeti elemzése)
VERESEGYHÁZI BÉLA: A NAGYKUNOK TERHEI 1577-79-BEN (A NAGYVÁTHY-FÉLE ÖSSZEÍRÁS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE) amennyiben az 1577-1591/92 közötti 15 évben elveszítette népességének 40%-át, tehát már előbb történt valami a faluval, ami a lakosság számának csökkenését eredményezte. Kisújszállás, Kisturgony, Móric, Orgondaszentmiklós és Tótturgony is lakatlan volt a század végén, de ezek a falvak már előbb is kevés lakossal rendelkeztek, pusztulásuk nem érhette meglepetésként a vizitálókat. A települések 1591/92 után néhány év alatt olyan látványosan veszítették el népességüket - főként Móric és Ködszállás -, melynek nyomán felvetődik a szervezett menekülés lehetősége. Ha nem is szervezték meg, akkor is - a háborús események 1593 után tapasztalható felélénkülése miatt - bizonyára egységesen határoztak a békésebbnek ígérkező vidékekre való költözés felől. E két faluból (Móric és Ködszállás) mintegy 100-100 ember távozott, Kisújszállás, Póhamara és Tótturgony népessége 60-60 körül mozgott, csak Orgondaszentmiklóson éltek 30 fő körül. Ha ezeket az 1594/95-re elpusztult falvakat nézzük, mintegy félezer fő (a Nagykunság 17 települése népességének 30%-a) tűnt el a térségből 3 év alatt. Hogy ebben az exodusban milyen szerepe volt a háborús eseményeknek és milyen részesedése a szinte tarthatatlan terheknek, jelenleg adatok híján nehéz megmondani. Csak reménykedhetünk, hogy a jövő kutatása ezt is felderíti majd. IRODALOM ÁGOSTON Gábor 1988. A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása 1. In: Zounuk 3. Szolnok. 221-296. 1989. A szolnoki szandzsák 1591 -92. évi összeírása 2. In: Zounuk 4. Szolnok. 194-215. BAGI Gábor 2006. A Nagykunság a XIII-XVI. században. Kunsági Téka 2. Karcag. 2009. Megjegyzések Jász-Nagykun-Szolnok megye területének népességszámához a honfoglalástól a török hódítás koráig (895-1526). Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok. 2011. Megjegyzések a jász és kun népesség megmaradásához a török hódoltság korában. In: Kunok és jászok 770 éve a Kárpátmedencében (Szerk.: BARTHA Júlia). Szolnok. 205-230. BENEDEK Gyula 2003. A Nagykunság 1577. évi összeírása a 16. század másik két összeírásának tükrében. In: Zounuk 18. Szolnok. 279 - 312. BOTKA János 1987. A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577-79. évi összeírásában. In: Zounuk 2. Szolnok. 228-249. 1988. Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok. 179-359. BELLON Tibor 1979. Nagykunság. Budapest. GYÁRFÁS István 1870-1885. A jászkunok története l-IV. Kecskemét. GYÖRFFY György 1974. A Nagykunság és Karcag a középkorban. In: Karcagi várostörténeti tanulmányok (Szerk.: BELLON Tibor - KAPOSVÁRI Gyula). Karcag. 3-16. GYÖRFFY Lajos 1956. Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez (Az 1571 -es szolnoki török defter fordítása). Jászkunság Füzetek 4. Szolnok. 1974. A Nagykunság településhálózata a török alatt. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században I. Faluk (Szerk.: HOFER Tamás - KISBÁN Eszter - KAPOSVÁRI Gyula). Szolnok. 59-70. KÁLDY-NAGY Gyula 1982. A gyulai szandzsák 1567-1579. évi összeírása. Békéscsaba. KOCSIS Gyula 1989. A Jászság adózása a XVI. században. In: Zounuk 4. (Szerk.: BOTKA János). Szolnok. 9-26. 2005. A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI. században. Budapest. KUBINYI András 1997. A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. In: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Millecentenáriumi előadások. (Szerk.: KOVACSICS József). Budapest. 95-110. 159
