Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015 és 2017 között
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 2015 ÉS 2017 KÖZÖTT. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: F. KOVÁCS PÉTER - TÁRNOKI JUDIT A lelőhelyen egy a 2-3. századra datálható település szűk részletét sikerült megfigyelnünk, melynek északi szélén egy későbbi, talán 4. századi temető három sírját is kibontottuk. A település meghatározó jelenségei a gödrök, árkok, égett felületek és egyéb munkagödrök voltak. Betöltésük többnyire laza szerkezetű, hamus anyag volt. Ebből arra következtetünk, hogy egy nagyobb kiterjedésű szarmata lelőhely egy „munka végzési negyedét” tártuk fel. A leletanyag a telepfeltárások jellemző képét mutatja: nagy mennyiségű kerámia, állatcsont és patics. Kis mennyiségben került elő fém: egy bronz tükör töredéke, egy bronz ár, néhány korrodált vas tárgy (talán szegek). A kerámiaanyagból hiányoznak a terra sigillaták ellenben egy darab pannoniai pecsételt áru kis töredéke és több dák jellegű durva edény illetve néhány késő La Téne ízlésre emlékeztető kerámia előfordult. Érdekes darab egy szinte teljesen grafitból készült befelé hajló peremtöredék. Feltehetően a három kibontott sír illetve két további, melyek nagyobb része a szelvényfal alatt feküdt egy kisebb temetőhöz tartoznak (esetleg 15-20 temetkezés). Valószínű, hogy a településnél későbbiek, de ez csak a részletes tipológiai és kronológiai elemzések után dönthető el. Két sírgödör üresnek bizonyult, míg a harmadikban szép mennyiségű halotti mellékletre bukkantunk: bronztükör, torquesek, karperecek, fülbevalók, gyöngyök, féldrágakövek, kés, korsó, üvegedények) maradványai. A váz gyakorlatilag megsemmisült a földben, ellenben a koporsó lenyomata egy vékony fekete sáv formájában megőrződött, ez alapján arra következetünk, hogy az elhunyt egy rönkkoporsóban lett örök nyugalomra helyezve. 2017. évi megelőző feltárás humuszolása során jól meg tudtuk figyelni, hogy a fekete szerves anyagban gazdag nagyjából 40 cm vastag réteget az agyagos sárga altalaj követi. Külön érdekesség, hogy a lelőhely központi részét érintő árkokban az objektumok jelentkezési szintje kb. -15-20 cm volt. Ebben az évben 4.821 m2 területet humuszoltunk le, melyből 3.444 m2 terület bizonyult pozitívnak, ahol összesen 61 objektumot tártunk fel. A település meghatározó jelenségei a gödrök, árkok, égett felületek és egyéb munkagödrök voltak. Betöltésük többnyire laza szerkezetű, hamus anyag volt. Ebből arra következtetünk, hogy egy nagyobb kiterjedésű szarmata lelőhely „munkavégzési negyedét” tártuk fel. A leletanyag a telepfeltárások jellemző képet mutatja: nagy mennyiségű kerámia, állatcsont és patics. A fémkeresős tevékenységnek köszönhetően több római ezüst- és bronzérme, egy közel ép bronztükör, fibulák és fibula töredékek kerültek elő. 3-4 darab apró terra sigillata utánzat került elő. A kerámia anyag többnyire jellegtelen a próbaásatás és a fémkeresőzés alapján 2-3. század közé keltezhető a település. Összesen 17 sírt tártunk fel. Ezek kettő kivételével erősen bolygatottak voltak. A mellékletek elég szegényesek: néhány, többnyire kézzel formált edény, kevés gyöngy és egy-egy fibula volt a sírokban. Tájolásuk D-É de volt két Ny-K tájolású is. Több esetben meg tudtuk figyelni a rablógödröket. A temető valószínűleg sokkal nagyobb kiterjedésű, mint korábban feltéteztük. A sírok kora talán 4. század lehet. A lelőhelyen nagyon szórványosan előfordul Körös-kultúra és AVK is, valamint fémkeresőzés során egy szkíta spirálfüggő is előkerült. Külön érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a régészeti jelenségek a 20 cm-es kivitelezési mélységben már megjelentek. Ezért a feltárásra kijelölt területen kívül is kellett dolgozunk, ahol 23 stratigráfiai egységet tártunk fel. Ez a helyzet azért fordulhatott elő, mivel a terült sokáig legelő volt, majd ezt követően telepíthették az erdőt, így a lelőhelyet nem bolygatta az intenzív szántóföldi művelés. Csak a felszínen látszó jelenségeket tártuk fel, ennél valószínűleg jóval több lehetett a területen. Öcsöd, Határút III. 28347 SZARMATA? Ásatásvezető: Kertész Róbert Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. A lelőhely a nyilvántartás alapján a Határ-út mindkét oldalára kiterjed, azaz nagyobb része Öcsöd, kisebb része Kunszentmárton területére esik. A próbaásatás során öszszesen 12 darab, változó hosszúságú és szélességű szondát nyitottunk összesen 3.512 m2 területen. Régészeti objektum mindössze az 1. számú szondának a megközelítőleg É-D irányú ágában került elő, egy sekély árok, mely leletanyagot nem tartalmazott, de betöltése alapján régészeti korúnak tartjuk. Mivel a korábbi bejárások során a lelőhelyen szarmata leletek kerültek elő, így az árkot is a szarmata korra keltezzük. Szolnok, Gumikeverő VASKOR, SZARMATA, KORA ÚJKOR Ásatásvezető: Mali Péter Feltárás éve: 2016 2016 tavaszán rendőrségi bejelentésre vonultunk ki a szolnoki Ipari Parkba, az épülő Gumikeverő üzem területére. A porta épület alapozásakor előkerült csontváz miatt értesítették az építők a rendőrséget, akik pedig a múzeumot. A kiszállásnál a csontváz feltárásra került, egy deszkakoporsós késő középkori temetkezés, feltehetően temető része, mint a gépkezelők elmondásából és a terület műhold felvételéből kiderült. Az alapozáshoz lehumuszolt területen gödörfoltokat figyeltünk meg. Ezek területén parkoló épült, mivel a főépület alapozása eddigre már elkészült. A parkoló alatti foltokat ledokumentáltuk, vaskori felszíni leleteket összegyűjtöttük, majd a terület elfedésre került. További földmunkák az egyik vízgyűjtő medence alapásása során történtek, itt egy késő középkori és egy III. századi szarmata gödör került elő és lett feltárva. Résztvevők: Polgár Zoltán, Kovács Péter régészek, Varga Ervin technikus. Szolnok, Piroskai út, 93197 ÁRPÁD-KOR Ásatásvezető: Tárnoki Judit Feltárás éve: 2017 A kutatást a Szolnok Ipari Park, K&P Chem Kft. Szolnoki Üzem építési munkálatai tették szükségessé, próbaásatás formájában. A humuszolt terület: 16 próbaárokban 899 m2 nagyságú volt, ebből a pozitív feltárt terület 560 m2 nagyságú. A lelőhely Szolnok belterületén, a Piroskai úton található. A Piroskai-dűlő viszonylag távolabb van a Tiszától, de északról és nyugatról egykori, kiszáradt medrek és a mellettük futó magaspartok szegélyezik. Egy ilyen belső parton található a lelőhely is, egyenletes térfelszínen. 117
