Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Régészettudomány - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015 és 2017 között

TISICUM XXVII. A16 szondából négy bizonyult üresnek, a többi 12 szondában azonban legalább egy régészeti objektum mutatkozott. A12 szondában össze­sen 38 objektumot tártunk fel. Az objektumok többsége gödör volt (24 darab), valamint 10 árokrészletet, két épületrészletet és egy fűtőgödröt találtunk, valamint egy kiszedett alapfallal mutatkozó épületrészletet. A gödrök között alig 15-20 cm mélységű gödöralj-maradvány és 70-80 cm mély, méhkas alakú gödör is volt. Az árkok jellemzően sekélyek voltak. Mindkét épület földbe mélyített és nagyméretű volt, ezért jelentősen túl­nyúltak a 2 méter szélességű kutatóárkokon. Legérdekesebb a kőtörmelékkel jelzett épületmaradvány, melynek ugyan csak kis szelete esett a 10. szondába, de hasonló módon a kő­vagy téglatemplomok alapfalai mutatkoznak. Gyanúnkat csak erősíti, hogy a területen végzett fémkeresés során, az alapfalaktól 8-10 méterre egy bronzharang két összeillő töredéke került elő. A kőtörmelék között mindössze egy darab Árpád-kori cserép volt, de ez datáló értékű. A lelőhelyen kizárólag Árpád-kori leletanyag került elő - a korszak sajá­tosságának megfelelően kis számban és kevés objektumból, de bizto­sak lehetünk abban, hogy a régészeti anyag hiányában nem keltezhető objektumok is az Árpád-kori telephez tartoznak (sekély gödrök, árkok). A keltező leletek cserépbogrács-peremek és csigavonallal díszített fa­zekak voltak. A próbaásatással egyidejűleg fémkeresést is folytattunk a területen, mely meglepően gazdag eredményt hozott. Előkerült három darab III. Béla (1172-1196) rézpénz (ún. tálkapénz), aranyozott bronzveretek, öv­csat, bronz szíjvég, vas bográcsfül, vaseszközök és számos egyéb tö­redék. Szolnok, Piroskai út 93197 ÁRPÁD-KOR Ásatásvezető: Polgár Zoltán Feltárás éve: 2017-2018 A kutatást a Szolnok Ipari Park, K&P Chem Kft. Szolnoki Üzem építési munkálatai tették szükségessé, a próbaásatás folytatásaként, megelőző feltárás formájában. Az üzem területén, az építéstechnológiai utasítá­soknak megfelelően összesen 29.048 nf került lehumuszolásra, melyből 26.150 m2 bizonyult régészeti szempontból pozitívnak, ahol mintegy 150 objektum került elő. A feltárás rendkívül mostoha körülmények között 2017. november vége és 2018. márciusa között zajlott, a munkát nem­csak eső és sár, de jelentős hóesés és -10 fok körüli fagy is nehezítette, hátráltatta. A feltárás során egy igen jellegzetes, de részleteiben mégis rendkívül gaz­dag Árpád-kori település nyomai láttak napvilágot. A lelőhely különleges­sége, hogy semmilyen más korszak nincs rajta, minden objektum és lelet kétséget kizáróan köthető az Árpád-korhoz. A település szerkezete a jól ismert Árpád-kori faluképet mutatja: lakóhá­zak laza láncolata, melyeket tároló vermek, szemetes gödrök és munka­végzésre alkalmas építmények (füstölők, kültéri sütőkemencék) vesznek körül. A házak közötti szabad területen jól rajzolódtak azok a négyszög­letes formát mutató árkok, melyek valószínűleg állattartásra alkalmas karámok alapját alkották. A lakóházak félig földbe mélyített veremházak, melyekben vagy az oldalfalba mélyítve, vagy a sarokban, kőből rakva fűtő kemencéket figyeltünk meg. A házak tetőszerkezetét szelemengerenda tartotta, melyek ágasfájának lenyomata is rendre megfigyelhető volt. A falu jelentőségét csak erősíti az a rendkívül gazdag leletanyag, melyet a humuszolás során, az eltávolított rétegből, fémkeresés útján megta­láltunk. A datáló értékű III. Béla pénzek (uralkodott: 1172 - 1196 között) mellett több tucat nemesfémből készült ékszert, ruhadíszt, vas használati tárgyat gyűjtöttünk össze. Már a próbaásatás alatt gyanakodtuk arra, hogy ennek a közepes méretű Árpád-kori falunak saját temploma is lehetett. A feltárás során számos objektumban találtunk kisebb-nagyobb kőtörmeléket, a fémkeresés so­rán pedig harangtöredéket, bronz könyvkapcsot, melyek ezt a gyanút tovább erősítették. A humuszolás alá vont terület déli részén pedig - ott, ahol a próbaásatás során is reméltük - egy erősen megrongálódott, el­­bontott-kiszedett falakkal, alapárkokkal mutatkozó épület maradványa bontakozott ki. Ezek a maradványok erősen hiányosak, de jól láthatóan egy nagyobb kőépület két hosszanti falából származnak, melynek mé­rete, iránya pontosan megfelel a korabeli, ismert templomokéval. Sajnos, az általunk feltárt maradványok teljes, pontosan értelmezhető képet nem adnak, de kiszerkeszthető-rekonstruálható a templom alaprajza. De még ez a részleges megfigyelés is óriási szakmai eredmény. Szolnok, Vár, Palánkvár 75167 KÖZÉPKOR, TÖRÖKKOR Ásatásvezető: Kertész Róbert Feltárás éve: 2017 A próbaásatás a „Modern Városok Program keretében a Szolnoki Mű­vésztelep felújítása és fejlesztése” beruházás miatt vált szükségessé. A program során a szolnoki palánkvár területén fekvő Művésztelep két meglévő épületét teljesen felújítják, valamint egy új, közel 800 m2-es alap­­területű kiállítóház és idegenforgalmi központot építenek, és mintegy 300 nf alapterületű műtermekkel bővítik a telepet. Ezen új épületek helyén zajlott a próbaásatás. A feltárás során négy kutatószelvényt nyitottunk, melyből kettő a Művész­telep bővítéséhez kapcsolódott, kettő pedig egy későbbi beruházást cél­zott meg a Gutenberg tér területén, ahol a 70-es években Csányi Marietta a törökkori dzsámi alapfalait találta meg. A próbaásatás célja a mindeddig kutatatlan szolnoki vár belső területe ré­tegsorának tisztázása volt. A kis felületű, mindössze 159 nf összterületű szondákban érdemi megfigyelést nem tudtunk tenni, de még így is közép­kori kőépületek falrészleteit találtuk meg. A rétegvastagság meghaladta az 5 métert - melyből 1-1,5 métert tett ki a legújabb kori, 19-20. századi feltöltés, míg 3 méternél is vastagabbnak mutatkozott a történeti korok rétegsora-feltöltődése. A próbaásatást 2018-ban teljes felületű megelőző feltárás követi. Tiszakürt, Sziki-Kisföldek 30293 Ásatásvezető: Szilágyi Márton Feltárás éve: 2015 (próbaásatás), 2017 (megelőző feltárás) A próba- majd megelőző feltárásra az M44 gyorsforgalmi út építése kap­csán került sor. Szilágyi, M.: Test excavations in the vicinity of Cserkeszőlő (Jász-Nagy­­kun-Szolnok County, Hungary). Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 3. (2015), 241-243. 118

Next

/
Thumbnails
Contents