Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Régészettudomány - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015 és 2017 között

TISICUM XXVII. Öcsöd, Atrácsi-csatorna partja 28275 SZARMATA, AVAR, KORA ÚJKOR Ásatásvezető: Mali Péter Feltárás éve: 2017 Az M44 gyorsforgalmi út feltárásainak sorában dolgoztunk ezen a lelő­helyen 2017-ben. Összesen 3.132 mz területet humuszoltunk le, mely­ből 2.742 m2 bizonyult pozitívnak, ahol 17 objektumot bontottunk ki. Két ütemben, májusban és szeptemberben egy ritkás, három korszakú telep került elő. A próbaásatás során előkerült avar ház volt a feltárt terület közepén. Ezt északról és délről három karám határolta. A karámok közül csak egyben volt keltező leletanyag, egy széttört avar kerámiaoldal, így feltételezhetően mindhárom a korábban feltárt házhoz kapcsolódik. Egy további avar gödör egy korábbi szarmata gödörbe beleásva került elő. A szarmata megtelepedéshez további gödrök és egy széles kétosztatú erődítési árok tartozott. A lelőhely legfiatalabb emléke a XVI. századra keltezhető két gödör. Résztvevők: első ütem: Polgár Zoltán régész, Hegedűs Gabriella, Varga Ervin, Földi Tamás, Hoppál Zoltán (t), Somodi Mihály technikusok, má­sodik ütem: Réti Nóra és Leitmann Zsolt technikusok. Öcsöd, Határút 28260 NEOLIT, SZARMATA, AVAR Ásatásvezető: Kovács Péter Feltárás éve: 2017 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás ke­retében került feltárásra, megelőző feltárás során. A lelőhely Kunszent­­mártontól keletre, az Öcsöd-Kunszentmárton határon futó Határút nevű földút mindkét, északi és déli oldalán található, azaz mindkét települést érinti. A feltárásra kijelölt terület egy enyhén kiemelkedő magasabb tér­színen helyezkedett el. Összesen 8.533 m2 területet humuszoltunk le, melyből 7.122 m2 bizonyult pozitívnak, itt 75 objektumot bontottunk ki. A lelőhely humszolása megközelítőleg 50-60 cm-es mélységben zajlott, ez egy igen vastag fekete humuszos réteg volt, ez alatt jelentkezett a sárga altalaj. Az objektumok meglehetősen jól láthatóan rajzolódtak ki, melyek többnyire fekete/barna betöltésükkel jól elkülönültek a sárga al­talajtól. A lelőhelyen dominánsan szarmata körárkos temetkezések voltak, de előfordultak avar, neolit és ismeretlen korú jelenségek is. A neolitikumból mindössze két gödröt tártunk fel. Ezekből igen komoly mennyiségű lelet jött elő. Elsősorban kerámiatöredékek, bütyök vagy ujjbenyomkodással, de előfordulnak szép vonaldíszes darabok is. Talál­tunk hálónehezékeket, kőeszközöket, állatcsontot, okkert. Az 95. objek­tum tetején egy rossz állapotú vázat bontottunk ki. A római korból 34 sírt, avar korból négy sír és a neolitikumból egy sírt tártunk fel. A szarmata sírok többségét körárok határolta, de voltak kör­árok nélküliek is. A leletek között elsősorban fibulák (korong, térd, szar­mata aláhajtott lábú) szerepeltek. Szinte minden sírban volt kis vaskés a derék tájon, edényke a lábfejek előtt. Gyakoriak voltak a gyöngyök a test különböző részein. Néhány római érem is előkerült a sírokból. A területen négy avar sírt is feltártunk. Két sír padmalyos volt. A padmaly mellett részleges szarvasmarha temetkezések voltak. Két esetben a ko­porsóra voltak helyezve az állati mellékletek. Az 97. és 69. obj. sírban a koporsó fölé volt helyezve két részleges ló váz, szarvasmarha váz, kecske koponya. A sírba kora avar leletek voltak: veretek, nagy szíjvég, kengyel, zabla stb. A területen keresztülhúzódik egy nagyméretű kettős árok. Korát nem tudjuk megállapítani leletanyag hiányában, de bizonyosan a római kor után készült, mivel több szarmata sírt is vágott. Kiemelkedő leletek között említhetőek a nagyméretű zománc díszes ko­­rongfibulák, térd fibulák, római érem, terra sigillata edények és az avar préselt övgarnitúra. Önmagában kiemelkedő a római korai fa maradvá­nyok szokatlanul nagy volumene és az aranyozott „tarsoly” lenyomata. Öcsöd, Határút V. 28349 ISMERETLEN (SZARMATA?) Ásatásvezető: Kovács Péter Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás ke­retében került feltárásra, próbaásatás során. A feltárás a (feltételezett késő vaskori) lelőhelynek csupán az északnyugati részén valósult meg, így sem a kiterjedésről, sem az intenzitásról nincs információnk. Kisajá­títási problémák miatt mindösszesen négy darab rövid kutatóárok-sza­kaszt tudtunk feltárni (535 m2 területen), ahol egy sírfolt 1/3-át és négy árokszakaszt lehetett megfigyelni. Ez utóbbiak betöltése sötét színű, fekete volt. Leletanyagot igen csekély mennyiségben tartalmaztak, me­lyek alapján nem lehet az érintett korszakra/korszakokra következtetni. Öcsöd, Határút IV. 28348 NEOLIT, VASKOR, SZARMATA Ásatásvezető: Hoppál Krisztina (2015) és Kovács Péter (2017) Feltárás éve: 2015 (próbaásatás), 2017 (megelőző feltárás) A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás ke­retében került feltárásra, 2015. évben próbaásatás, 2017. évben meg­előző feltárás során. A lelőhely az Öcsöd és Kunszentmárton települé­sek történeti településhatárán helyezkedik el. A katonai felméréseken és a kataszteri térképeken legelőként van feltüntetve a terület, melynek kunszentmártoni oldalát Ér-közi legelőnek, míg öcsödi oldalát Nagy-éri legelőnek nevezik már az első katonai felméréstől. A domborzati térké­peken jól látszódik, hogy a Körös és az ún. Nagy-Ér (valószínűleg le­fűződött Körös-ág, meander, mely időszakosan vízzel töltődhetett fel) által határolt, szinte szigetszerűen kimagasodó terület központi részén fekszik. 2015. évben a feltárásra kijelölt területet tölgyfaerdő borította ezért, csak annak kivágását követően kezdődhetett meg a gépi földmunka. A felszínt fekete erdőtalaj jellegű humuszréteg borította, melynek vastag­sága 50-70 cm között változott. A következő markáns réteg a sárgás, agyagos altalaj, melyben gyakran megfigyelhetőek vastag humuszlen­csék. Az erdő miatt a régészeti bontómunkát különösen megnehezí­tette a mindet átszövő gyökérzet. Megjegyzendő, hogy az objektumok jelentkezési szintje is igen változékony volt. Bizonyos esetekben már 20- 30 cm mélységben észrevehetőek voltak a foltok, bizonyos esetekben szükséges volt a nagyobb mélység. (Feltárt terület: 1.673 m2, ahol 64 objektum került elő.) A lelőhely igen intenzívnek tekinthető, az objektu­mok száma jelentős és igen sűrűén helyezkedhetnek el. 116

Next

/
Thumbnails
Contents