Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015 és 2017 között
TISICUM XXVII. is. A pénzek jól keltezik a települést a 11. század végére és a 12. század elejére. Ezen tények összessége kiemelkedően fontossá teszi a lelőhely feltárását, hiszen szinte ez az egyetlen nagy felületen megkutatott Árpádkori településrészlet a térségből. Ezen kívül a lelőhely középső részén három kiugróan nagyméretű épületet is feltártunk. Ezek egyikében kétszer megújított padlót figyeltünk meg. Kettőben pedig négyzetes alapú, rakott kemencét, tűzhelyet bontottunk ki, a harmadikban a tűzhely a falban lett kialakítva. Ezen épületek leletanyaga igen szegényes volt, de abból a kevés leletanyagból talán egy későbbi, 15-16. századi megtelepedésre lehet következetni. A feltárás keleti szélén 4-5 szarmata gödör volt. A feltárt területen előkerült egy kora bronzkori (Ada-csoport) áldozati gödör. A gödörben több ép edény és egy kocsikerék-modell került elhelyezésre. Magának a gödörnek a betöltése is egyfajta rituáléra enged következtetni, ugyanis nagy mennyiségű csontszilánk, csonttöredék és szenült szerves maradvány, lenyomat volt a gödörben. A betöltésben található faszén maradványokból tettünk el C-14 mintákat. Fontos megjegyezni, hogy a területen a feltárást megelőzően egyértelműen volt gépi bolygatás. Bizonyos területeken körmös géppel eltávolították a talaj felső 50 cm vastag rétegét. Június folyamán olyan súlyos esőzések voltak, hogy az ásatási felszín szinte teljesen víz alá került. A beruházó mindenben a segítségünkre volt és minden feltételt megteremtett a munka zavartalan elvégzésére Kunszentmárton, Ivánka, 72747 SZARMATA, AVAR, ÁRPÁD-KOR Ásatásvezető: Polgár Zoltán Feltárás éve: 2015 (próbaásatás) és 2017 (megelőző feltárás) A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, 2015-ben próbaásatás, 2017-ben megelőző feltárás során. A próbaásatás során öt kutatóárokban, 2.463 m2 területen 40 objektumot tártunk fel, melyek három korszakba sorolhatók. Egy népvándorlás korabeli nyújtott vázas temetkezés (39. objektum S-39 számon) képviseli a legkorábbi időszakot a területen. Mivel az elhunyt mellett csak egy vaskést találtunk a bal csípőnél, pontosabban nem tudjuk meghatározni a korszakot. A 6. objektum S-6 gödör az Árpád-kort képviseli, az innen előkerült cserépbogrács peremtöredékei alapján ez állapítható meg. A felületen levő árokrendszer egy része valószínűleg szintén az Árpád-korhoz köthető, bár leletanyag nem került elő belőlük, a korszak településeire jellemző a sűrű árokrendszer. A leletanyagot tartalmazó objektumok közül hat tartozik biztosan az újkorba, melyen belül két időszakból találtunk leleteket: a korábbi 18. századi leletanyagot egy árokban találtunk (98. obj. S-98), jellegzetes darab a karcolt díszű cseréppipa töredék. A területen megtaláltuk egy 19. század végére - 20. század elejére datálható tanya maradványait is, melynek feltártuk egy kemencéjét, és a hozzá tartozó beomlott vályogfal részeit. A kutatás 2017-ben, megelőző feltárással folytatódott. 2.538 m2 lehumuszolt területen (melyből 2.300 m2 bizonyult pozitívnak) összesen 12 objektum került elő: öt gödör, három árokszakasz, négy temetkezés és öt oszlophely. A lelőhely - hasonlóan a 2015-ös megfigyeléshez - szórványosnak mondható. A sírok közül egy feltehetően szarmata kori, mert tájolása a korszakra jellemző É-D-i irányítású. Sajnos, a sírt kirabolták, így datálása bizonytalan, bár a fellelt koporsónyomok, valamint a rablók által a sírban hagyott kova és acél megerősítik a keltezést. A további három temetkezés szegényes leletanyagot tartalmazott, nincs közöttük pontos korszakolást lehetővé tevő tárgy. A sírokban talált vaskés, orsókarika, vascsipesz és a sírok ÉNy-DK-i irányú tájolása alapján ez a három temetkezés az avar korszakhoz tartozhatott. A népvándorlás kori temető folytatása az Ivánka halom közelebbi környékén helyezkedhet el, a nyomvonaltól déli irányban. A feltárás többi objektuma telepjelenségnek bizonyult, árkok és gödrök, feltehetően az avar korból. Kunszentmárton, Kékes-Lapos II. 60508 ISMERETLEN, ŐSKOR, SZARMATA Ásatásvezető: Kovács Péter Feltárás éve: 2017 A lelőhelyen az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került sor feltárásra. A lelőhelynek csak igen rövid szakaszát tudtuk lehumuszolni (mindössze 79 m2 területet). Ebben összesen két bizonytalan korú jelenség volt felfedezhető. Ami bizonyos, hogy a szondaárok egy szórványos régészeti lelőhelyen halad keresztül, ugyanis a területen folyó, az építkezés részeként végzett gyökérzóna eltávolítás során szarmata cserepeket, őskori (bronzkor?) cserepeket és egy zöld színű szarmata üvegpaszta gyöngyöt gyűjtöttünk. A területet fémkeresővel átvizsgáltuk. Kunszentmárton, Kékes-Lapos III. 90777 ŐSKOR Ásatásvezető: Kovács Péter Feltárás éve: 2017 A lelőhelyen az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került sor feltárásra, mely során két kutatóárokban 1.149 m2 területet humuszoltunk le, melyből 563 m2 bizonyult pozitívnak. Összesen 14 bizonytalan korú jelenséget és egy őskori „foltot” tártunk fel. Az 1. obj S-1 bizonyosan egy őskori jelenség volt, mely inkább horizontálisan helyezkedett el, hiszen lényegében nem volt objektum, amire bonthattunk volna. Ebből a jelenségből kőeszköz, pattinték és erősen foszilizálódott állatcsont került elő. Kunszentmárton, Koplaló 72737 BRONZKOR, SZKÍTA (?), SZARMATA Ásatásvezető: Hoppál Krisztina Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. A lelőhely Kunszentmártontól északra, az Öcsöd-Kunszentmárton határon húzódó Határ-út nevű földúttól délnyugatra található, közvetlenül a földút mentén, a Kékeslaposi-főcsatorna partján. 112
