Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Nagy Zsolt: A Tiszagyenda-Morotvapart (Lak)-i éremlelet. Butyka Béla református elemi iskolai néptanító régészeti munkássága
SELMECZI LÁSZLÓ: EGY HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY SZÜLETÉSE. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY ÉS LÉTREHOZÓJA, BUTYKA BÉLA REFORMÁTUS ELEMI ISKOLAI NÉPTANÍTÓ RÉGÉSZETI MUNKÁSSÁGA egy kőbaltát.141 Az Árpád-kori eredetű142 Barta pusztáról is jutott régészeti lelet, egy kőbalta még 1933-ban, Szűcs Ferenc ajándékaként a gyűjteménybe.143 Kétpó: 1967-ben a helytörténeti gyűjtemény anyagának leltározásakor ismerkedtünk meg több honfoglalás kori lelettárggyal, köztük arany szíjvég és övveretek is voltak, amelyek egy vagy több előkelő honfoglaló magyar sírjából kerülhettek elő. Elmondása szerint Butyka Béla a leleteket egy, a törökszentmiklósi járás pedagógusai által összeállított pedagógiai szemléltető eszköz kiállításról szerezte. A helytörténeti gyűjteménybe került honfoglalás kori tárgyak jelentősége akkor vált világossá, amikor a hetvenes években Kaposvári Gyula Fegyerneken TIT-előadás alkalmával egy honfoglalás kori palmettadíszes ezüstcsészét és több más tárgyat kapott egy idős tanárnőtől ajándékba (akit egy volt tanítványa ajándékozott meg a leletekkel), melyek a Törökszentmiklóson beleltározott tárgyakhoz hasonlóan szintén a kétpói hibridüzem építésekor végzett földmunkák során kerültek elő.144 A szórvány voltában is méltán híressé vált leletegyüttest ezen írás szerzője közölte,145 később Madaras László értékelte át, egy honfoglalás kori törzsfő sírját sejtette benne.146 Szenttamás: a helyi homokbányából kővéső, bronzkori bögre, szarmata edénytöredékek, s minden bizonnyal sírból származó gyöngyök kerültek a gyűjteménybe.147 Szakállas legfőbb régészeti lelőhelye ma is a tere-halmi erődített bronzkori teli. Azonban a középkori falu területéről Simon István ajándékaként egy honfoglalás kori kengyel is a gyűjtemény része lett, s innen került elő a halászat bizonyítékaként egy középkori hálónehezék is.148 Kengyelsziget, amelyen a XIX. század elején a törökszentmiklósi szilaj ménest legeltették,149 is adott régészeti leleteket. Sajnos lelőhelyeiket közelebbről nem tudjuk meghatározni. 1935-ben Kiss Jánostól vett meg gyűjteménye számára Butyka Béla a korai neolit Körös-kultúrából származó edénytöredéket, s talán szarmata sír(ok)ból származó tárgyakat: tőr, karperec, fibula, orsógomb, csonteszköz.150 Pusztakengyel is szerepel a régészeti lelőhelyek között. Innen is a Körös-kultúra emlékeit, késő bronzkori leleteket és XVI-XVIII. századi anyagot őrzött a gyűjtemény.151 Tiszatenyő-Köveshalom környékéről Tóvizi Antal egy őskori fenőkövet adományozott a gyűjtemény 141 THGy régészeti leltárkönyv 67.10.1. - 67.10.9., 67.220.1., 67.239.1. -67.239.2., 67.243.1., 67.250.1.-67.250.2. 142 Györffy György szerint 1215-ben Bartát várnépek lakták. GYÖRFFY György 1987.69. 143 THGy régészeti leltárkönyv 67.247.1. 144 Azóta bebizonyosodott, hogy a kétpói hibridüzem Szenttamás területére esik. Azonban a híres csésze és a hozzá tartozó leletek véglegesen kétpói jelzővel kerültek be a szakirodalomba. Kétpón vélhetően a Tiszántúl leggazdagabb honfoglalás kori temetkezését semmisítették meg. Butyka Béla érdeme, hogy a leletek egyik részéhez valamilyen úton-módon hozzájutott, s megőrizte azokat az utókor számára. 145 SELMECZI László 1980.251-269; 1981.9-31. 146 MADARAS László 2009.22-61; 2013-2014.6-14. 147 THGy régészeti leltárkönyv 67.39.1.-67.39.3., 67.40.1.1-67.65, 67.69.1. - 67.69.2. 148 THGy régészeti leltárkönyv 67.71.1., 67.221.1. 149 SELMECZI László 2001.365. 150 THGy régészeti leltárkönyv 67.252.1. - 67.252.12. 151 THGy régészeti leltárkönyv 67.28.1. -67.28.5., 67.65.1.-67.65.4. számára.152 Pusztaszuri területéről is kerültek régészeti tárgyak a gyűjteménybe, a korai neolit Körös-kultúra emlékei és szarmata leletek.153 A Törökszentmiklóssal határos vagy a város közelében, esetenként távolabb fekvő települések határából is jutottak régészeti leletek Butyka Béla helytörténeti gyűjteményébe. Szajol, talán a „régész” paracsnoknak a cserkészekkel teljesített kirándulásai miatt, szintén adott régészeti leleteket. A szajoli Tisza-partról már 1931-ben begyűjtött egy kőbaltát154 Butyka Béla, 1943-ban pedig, amikor a szajoli vasúti hidat védte a légitámadásoktól és még évekkel később is szintén módot talált arra, hogy leleteket gyűjtsön.155 Fegyvernekről is jutottak a gyűjteménybe régészeti leletek, egy, a Tisza parton talált kagylóamulett, és két szarmata edény.156 A Tisza Fegyvernekkel ellentétes oldalán fekvő Nagykörű területéről, az ún. Homok-halomból még 1933-ban egy újkőkori kővéső és kőgolyó gyarapította a gyűjteményt.157 Mezőtúr határából 1958- ban a Körös-kultúra leletei jutottak el Törökszentmiklós ismert régészéhez.158 A szolnoki Zagyva vasúti híd környékéről bronzkori halsütő tál,159 a szolnoki vár területéről XVI-XVIII. századi edénytöredékek,160 Szandaszöllősről egy, valószínűleg sírból származó, ép avar edény,161 a tószegi Laposhalomból (más néven Kucorgó) két ép bronzkori bögre,162 Tószeg határából (csak így) 1958-ban Rab István ajándékaként egy, a bronzkori koszideri időszakból származó bögre,163 - és még sorolhatnánk további példákat is - jutottak Butyka Béla helytörténeti gyűjteményébe.164 Azonban az általa összegyűjtött régészeti tárgyak között sajnos olyanok is vannak, amelyeknek a nagyjából pontos lelőhelye nem állapítható meg. így pl. még 1939-ban Elekes Mihály ajándékaként egy késő bronzkori bronz lándzsahegy került a gyűjteménybe a Décse-partról.165 Ugyancsak nem lehet meghatározni, hol találták azt a csontkorcsolyát, amelynek a lelőhelye a Tinóka-part.166 Emellett még 43 különböző korú régészeti tárgyat tudtunk számba venni, amelyeknek törökszentmiklósi lelőhelye ismeretlen.167 A törökszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény régészeti tárgyai a 152 THGy régészeti leltárkönyv 68.6.1. 153 THGy régészeti leltárkönyv 67.11.1., 67.12.1 -67.12.20., 67.36.1. 154 THGy régészeti leltárkönyv 67.234.1. 155 THGy régészeti leltárkönyv 67.13.1., 67.66.1., 67.236.1. 156 THGy régészeti leltárkönyv 67.58.1 -2., 67.263.1. 157 THGy régészeti leltárkönyv 67.226.1. - 67.227.1. 158 THGy régészeti leltárkönyv 67.298.1.TÁRNOKI Judit 2001,91. 159 THGy régészeti leltárkönyv 67.12.1. 160 THGy régészeti leltárkönyv 67.56.1. - 67.56.6. 161 THGy régészeti leltárkönyv 67.53.1. 162 THGy régészeti leltárkönyv 67.259.1., 68.3.1. 163 THGy régészeti leltárkönyv 67.257.1. 164 A helytörténeti gyűjtemény régészeti leltárkönyvében szereplő ismeretlen lelőhelyű, illetve csak Törökszentmiklós néven szereplő, tehát szintén ismeretlen lelőhelyű tárgyakat nem soroltuk fel. 165 THGy régészeti leltárkönyv 67.240.1. A Décse-ér a korábbi élővizű Décse patak maradványa. Több mint 9 km hosszú mederszakasza elválasztó határ Bala és Törökszentmiklós között. 166 THGy régészeti leltárkönyv 67.70.1. 167 THGy régészeti leltárkönyv 67.16.1., 67.24.1., 67.31.1.-67.31.1., 67.33.1., 67.34.1., 67.48.1., 67.49.1., 67.50.1., 67.57.1., 67.60.1., 67.64.1.-67.64.6., 67.222.1. - 67.222.2., 67.237.1., 67.245.1., 67.248.1., 67.249.1., 67.253.1., 67.254.1., 67.255.1., 67.256.1., 67.258.1., 67.262.1.-67.262.14. 103
