Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Csányi Marietta: Kultikus tárgy Tószeg-Laposhalomról

CSÁNYI MARIETTA: KULTIKUS TÁRGY TÓSZEG-LAPOSHALOMRÓL

2. kép: Tószeg-Laposhalom, miniatűr aszkosz. Három irányból készült rajz egy táblán (Rajz: Jancsovicsné Varjú Róza)

3. kép: Tószeg-Laposhalom: fénykép a Márton Lajos-féle ásatásról (BÓNA István 1980.)

egyéb madárábrázolásokat, ú.m. madár alakú edényeket, csörgőket stb., melyeknek bár szimbolikus tartalma hasonló lehet, a vallási gyakorlatban betöltött szerepük azonban különböző. Az aszkoszok területünkön nagyobb számban a Dunától keletre eső területen fordulnak elő.6 Mivel különleges szimbolikájuk miatt a hitvilág rejtelmeibe engednek betekintést vagy még inkább sejtést, a kutatók számára különösen vonzó témakört jelentenek, ezért tengernyi szakirodalmuk van. Hogy

csak a legfontosabb hazai kutatókat említsem: Kovács Tibor számos tanulmányban foglalkozott a bronzkori madár-szimbolikával, Szathmári Ildikó - összefoglalásában - többek között kitért az aszkoszoknak a hitélet gyakorlatában betöltött szerepére, a Guba Szilvia - Szeverényi Vajk szerzőpárosnak pedig a Kárpát-medencei bronzkori madárábrázolások máig legteljesebb értékelését és katalógusát köszönhetjük.7 *

6 SZATHMÁRI Ildikó 2003.514.

7 KOVÁCS, Tibor 1972.; KOVÁCS 1989-1990.; KOVÁCS Tibor. 1992.;

SZATHMÁRI Ildikó 2003.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.

79