Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Csányi Marietta: Kultikus tárgy Tószeg-Laposhalomról
TISICUM XXVI. A bronzkor legkorábbi darabjai a Makó - Kosihy - Caka kultúrkörből származnak:- Rábé-Ankasziget,8-Hódmezővásárhely-Gorzsa-Kovács-tanya,9-Zók-Várhegy.10 A Nyírség-kultúra területéről két aszkosz ismert:- Hosszúpályiból11-és közelebbről ismeretlen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lelőhelyről.12 A kora bronzkor végéről származik:-Túrkeve-Terehalom 6., az Ottomány-kultúra záró települési szintjén előkerült kis aszkosz.13 A kora bronzkorról lévén szó, a szakirodalomból korábban ismert egyik aszkosz Nagyrév-kultúra időszakába való datálásához szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Az aszkoszt először Mozsolics Amália közölte, s a saját időrendjében а В III periódusra, azaz a Füzesabony-kultúra első fázisára datálta.14 Később Kovács Tibor részletesen foglalkozott a bronzkori madár alakú agyagtárgyakkal, madárábrázolásokkal, madár alakú csörgőkkel és aszkoszokkal. Ő a tószegi példányt a Nagyrév-kultúra produktumának tartotta.15 így került bele más, hasonló témájú cikkbe is ez a datálás.16 Én magam úgy vélem, hogy az említett aszkosznak a stílusjegyei nem rokoníthatók a Nagyrév-kultúra edénymüvességének termékeivel, s bár az ilyen különleges formáknál nehéz az egyértelmű kulturális besorolás, inkább Mozsolics Amáliáét fogadom el. A korai időszak után a középső bronzkorban jóval több aszkosz került napvilágra; nagy részük, ahogy erre korábban utaltam, elsősorban a Dunától keletre. A dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának területéről is ismerünk néhányat, bár e kultúrkörben, valamint az Alföldre importként kerülő mészbetétes kerámia-leletek között inkább az egyéb madár alakú kultikus tárgyak terjedtek el (pl. Királyszentlstván, Alsónyék, Dunaalmás, Tószeg, Tiszaug-Kéménytető, Tard stb.).17 8 VÖRÖS Gabriella 1997.125.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007. 98.; KULCSÁR, Gabriella 2009.102. Fig. 20. Bár a lelőhely nem Magyarország területére esik, maga a tárgy a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található. 9 GAZDAPUSZTAI Gyula 1957. XVIII. tábla 2a-b.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KULCSÁR, Gabriella 2009.102. 10 TOMPA, Ferenc 1937. 61. Taf. 20.6.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KULCSÁR, Gabriella 2009.102. Fig. 20. 11 KALICZ, Nándor 1968. Taf XI. 1a-c., Taf. XVI. 1a-b.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KULCSÁR, Gabriella 2009.102-103. Fig. 20.; DANI János - CSÉKI Andrea 2013.204.12. kép 1 -2. 12 KALICZ, Nándor 1968. Taf XI. 1a-c„ Taf. XVI. 1a-b.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.98.; KULCSÁR, Gabriella, 2009.102-103. Fig. 20. 13 CSÁNYI Marietta - TÁRNOKI Judit 1996. 8. kép; SZATHMÁRI, Ildikó 2003. 515. Abb. 2., 3.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.98. 14 MOZSOLICS, Amália 1969.286. Fig. 4. 15 KOVÁCS Tibor 1972. 16 SZATHMÁRI Ildikó 2003. 17 BÓNA, István 1975. T. 259. 4 a-с., T. 261. 6-7., T. 262. 6-7., T 263. 5a-b.; KISS Viktória 2012.79., 81. Fig 19.1-3. A Dunántúlon összesen négy aszkoszt ismerünk a kultúra területéről: -Almásfüzitőről,18 -Kecskédről,19 -Papkesziből,20 -Felsőörsről.21 A felsőörsi aszkoszban 360 darab bronztárgyból álló kincsleletet rejtettek a földbe. Az aszkosz töredékes állapotban látott napvilágot.22 Az őskori kincsek földbe kerülésének oka a prehisztorikus kutatás máig vitatott kérdése. Az elrejtés indítékait valószínűleg egyedileg kell mérlegelni; gyakran a kincs összetétele adja meg a választ, mint pl. a Jászdózsa-kápolnahalmi kincs esetében.23 A felsőörsi aszkosz azonban, mint szakrális szimbólum, az egykori vallási gyakorlat fontos kelléke, mely a benne elrejtett kincset volt hivatva őrizni-óvni a föld alatt, egyúttal elrejtésének okára is magyarázattal szolgál.24 A dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának kései, koszideri időszakából (3. fázis) ismert aszkosza, immár a Dunától keletre, az Alföld déli részén, az aldunai mészbetétes kerámia elterjedési területén, a -szeremlei temető 8. sírjában látott napvilágot.25 A kora bronzkori és a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának aszkoszai után következzenek a kelet-magyarországi példányok. A kelet-magyarországi aszkoszok zöme a középső bronzkori Hatvan-kultúra és a Füzesabony-kultúra teli-telepeiről, régi ásatások anyagából származik, ezért a közelebbi leletkörnyezetük többnyire ismeretlen. Ez a tény megnehezíti, sőt szinte lehetetlenné teszi a pontos datálást.26-Tiszaluc-Dankadomb hatvani telijéről egy ép (kiegészített) aszkosz ismert;27-Tiszatardos Hatvan-telepén egy ép példány került elő;28 - Mezőcsát-Pástidomb Hatvan kultúra telijéből ép aszkosz került elő;29 18 KOVÁCS, Tibor 1972. 126. Fig. 1. 5.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KISS, Viktória 2012.79., 269. Catalogue 2. 19 DUSEK, Mikulás 1960.8., 28. Nr. 29. Taf. 4.3.; BÓNA, István 1975. Taf. 262. 4.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KISS, Viktória 2012.79-80. Fig. 18.1.284. Catalogue 158. 20 ÉRI István - KELEMEN Márta - NÉMETH Péter - TORMA István 1969. MRT 2. 170. 39/4. lelőhely; KOVÁCS Tibor 1972. 16.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KISS, Viktória 2012.79., 292. Nr. 246. 21 ÉRI István - KELEMEN Márta - NÉMETH Péter - TORMA István MRT 2. 91.19/10. Ih. 14. kép; SZATHMÁRI, Ildikó 2003.514-517.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.; KISS, Viktória 2012.79., 278. Catalogue 101. 22 KISS, Viktória 2012.79., 278. Catalogue 101. 23 CSÁNYI, Marietta - STANCZIK Ilona - TÁRNOKI, Judit, 1999/2000. 164-165.; u. ők 2000.77-79. 24 KISS, Viktória 2012.79. 25 KISS Viktória 2012.79-80., Fig. 18.2.301. Catalogue 323. 26 SZATHMÁRI Ildikó 2003.516-517. Abb. 3. táblázat. 27 KALICZ Nándor 1968. Taf. LM. 10.; KOVÁCS Tibor 1972. Fig. 9. 1. 1., 11 ,;SZATHMÁRI Ildikó 2003.515. Abb. 2. 5.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.98. 28 KALICZ Nándor 1968. Taf. LX.. 3., u. o.: Taf. 115. 6.; SZATHMÁRI Ildikó 2003.515. Abb. 2.6.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.98. 29 KALICZ Nándor 1968. Taf. LXIX.1., u. o.: 115.9.; SZATHMÁRI Ildikó 2003. 80
