Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Zsolnay László: Néhány újabb adat a Jászság XVIII. századi vallásosságához
ZSOLNAY LÁSZLÓ: NÉHÁNY ÚJABB ADAT A JÁSZSÁG XVIII. SZÁZADI VALLÁSOSSÁGÁHOZ Egy Somogyi József nevű fiatalembernek, akit emberölésért halálraítéltek, sikerült a vesztőhelyről, a hóhér karmai közül elmenekülnie. A kolostor egyik melléképületébe, a sütőházba futott, s ezzel megmentette életét. A történet megértéséhez tudnunk kell, hogy a középkorban a katolikus egyház templomai menedékjoggal, ius asyli-val bírtak. A menedékjog megillette a templommal egybeépült kolostorokat, sőt a kolostorhoz tartozó melléképületeket is. A menedékjogot Mária Terézia királynő 1776. december 5-i rendelete elvben ugyan megtartotta, gyakorlatilag azonban, talán a jászberényihez hasonló esetek sokasága miatt, minimálisra redukálta. A szerzeteskolostorokat és plébániaházakat megfosztotta a menedékjog kedvezményétől. A templomok közül is csak azoknak hagyta meg a kedvezményt, amelyekben szentségeket szolgáltak ki, vagy oltáriszentséget őriztek, de ezekben is csak a kisebb bűncselekményt elkövetők találhattak menedéket. A királyi rendelet 23 menedékjog alól kivett bűntettet állapított meg, melyek elkövetői nem mentesülhettek a templomba való menekülés által sem a felelősségre vonás alól. Ilyen a felségsértés, gyilkosság, szentségtörés, magzatelhajtás, útonállás, rablás, hivatali sikkasztás, pénzhamisítás, gyújtogatás, vámcsalás.35 De nézzük, hogyan történt a konkrét eset, melyet a ferences História Domus őrzött meg az utókor számára! Október 2-án délelőtt a vesztőhelyen három, emberölésért halálra ítélt fiatalember várta megkötözve, hogy a hóhér pallosa vágja el életük fonalát. Az ítélet végrehajtását a legfiatalabbikon, Somogyi József nevezetűn akarták elkezdeni. A hóhér annak rendje-módja szerint bekötötte az elítélt szemét, majd a nyakazó székbe nyomta. Mialatt a pallosa után nyúlt, az ifjú életösztöntől hajtva felugrott, és menekülni próbált. A bakó sem volt rest: kardját elhajítva Somogyi után eredt. Ekkor országra szóló botrány tört ki. A szomorú látványosságra összesereglett sokadalomból egyesek megsajnálták a legényt. Innen is, onnan is kiáltás hangzott föl: Üsd a hóhért! A tömeg meglódult. A körülálló hajdúk nem tudták megakadályozni, hogy néhány juhász be ne törjön a vesztőhelyre. Ezek aztán a hóhérnak estek. A bakó egyik kezében görcsösen szorongatta áldozatát, a másikkal pedig a támadást próbálta kivédeni. Nem sokáig, mert az egyik juhász hatalmas botütése a földre terítette. A nagy kavarodásban a fiatalembernek sikerült egérutat nyernie. Nem csak köteleit vágták szét, hanem lovat is adtak alája, sőt botot is a kezébe. Somogyi a barátok temploma felé kezdett vágtatni, ahol rokonsága tíz órakor szentmisét mutattatott be a lelke üdvéért. Mialatt a misét a már megholtnak hitt legényért mondta a pap, Somogyi sikeresen elérte a kolostorhoz tartozó sütőházat. Az elfogására kiküldött hajdúk dolgavégezetlenül tértek vissza, mert a házfőnök megértette velük, hogy a rendház minden épülete élvezi a menedékjog kiváltságát. A Jászkun Kerületek urai nem mondtak le ilyen könnyen a fiatalemberről. De hasztalan menesztettek három küldöttséget is a házfőnökhöz, a válasz mindig csak az volt: amíg az ügyben az egyházmegye menedékjogi bírája, az egri püspök úr nem dönt, Somogyi Józsefet védi a menedékjog. 35 SZÁNTÓ Konrád 1974. 74. Somogyi József tehát még reménykedhetett. Társai azonban nem, mert a bakó az ütés okozta fejsérülésből öt nap múlva annyira kigyógyult, hogy végre tudta rajtuk hajtani az ítéletet. Közben folyt a tárgyalás és a levélváltás. Október 8-i keltezéssel a helytartótanács úgy intézkedett, hogy a jászberényi barátok sütőházára, mivel az hetvenlépésnyire fekszik a kolostortól, nem terjed ki a menedékjog. De mit sem ért a helytartótanácsi határozat, mert az ügyben a végső döntés az egri püspököt illette. Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök Somogyit Egerbe vitette. Az egri szentszéki bíróság hosszas kihallgatás és tárgyalás után hozott csak döntést december 6-án: A jászok megkeresésére az Egri Szentszék megindította Somogyi József ügyében az eljárást, akivel kapcsolatban - mivel emberöléssel vádolták - azt terjesztették elő, hogy meg kell fosztani a menedékjogtól. Ám mivel az emberölést veszekedés közben követte el, ezért nem lehet előre kitervezettnek és megfontoltnak mondani. Az emberölésnek ez a bűnténye, amely az ő közreműködésével veszekedés közben lett elkövetve, XIII. Benedek pápa 1725-ben kibocsátott bullájának szavait figyelembe véve sem tartozik a menedékjog hatálya alól kivett bűncselekmények közé, így Somogyi örvendhetett, mert a szentszéki bíróság döntése végül is megmentette az életét.36 Részegesek, káromlók, paráznák Eddigi példáim a jászsági nép vallásos buzgalmának alátámasztását szolgálták. Azt a hitet és hozzáállást dokumentálták, ami átjárta, mint egységet, a Jászságot. Díszes templomok építését, a számtalan szobor állítását, az ünnepek reprezentatív megtartását társulatok segítségével mind a vallás intenzív megélésével magyarázhatjuk. Még a halálraítélt megmenekülése is a vallásos rend magasabbrendűségét bizonyítja az emberek törvényeivel szemben. Most néhány olyan példa következik vizsgált térségünkből, ténylegesen csak említés szintjén, amelyek valamilyen szembefordulást jeleznek, legyen az személyes indíttatású vagy akár egy egész közösség érdekéből fakadó. A Canonica Visitatiók néhány általános rendelkezése tanúsítja ezt, mint 1766-ból Jászmihálytelken és Jászalsószentgyörgyön vagy Jászfényszarun a kereszteletlen gyerekeket a kereszteknél rendeli eltemetni, s tiltják a búcsúnapi zajos mulatságot és táncot is. Nem jász sajátosság: királyi rendeletek állnak a háttérben az ünnepeknél, de mindenesetre mégis lehetett rá példa, hisz csak azt tiltják, amivel maguk is szembesültek. S ha feltesszük, hogy a kereszteletlen gyerekek zöme a nem várt gyerekek közül került ki, máris szembekerülünk az egyház egyik sarkalatos szentségével, a házasság szentségével. Ennek megszegése szigorú büntetést vont maga után. Számtalan példát találunk erre a Jászkun Kerületek Levéltárában, a büntetőperek irataiban. Most Tóth Katalin esetét idézem, ami 1750-ben esett meg Jászberényben: Jóllehet Tót Katalinnak Isteniül s Anyaszentegyháztul Fekete János nevű férje rendeltetett, mindazonáltal hitbélí kötelességét megszegvén Németh Antallal paráználkodni merészlett mellybéli gonosz cselekedetéért, minthogy maga sem tagadgya nevezett Fiscalis kivány, hogy maga 36 SZÁNTÓ Konrád 1974.130. 511
