Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szecskó Károly: Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója
TISICUM XXVI. azt Uraságod kedvezőbb időjárás mellett beküldheti, átvegye és mint Uraságod ajándékát jegyzékbe vehesse.”14 Foltin Jánost 1875-ben az alsóábrányi plébániára helyezték.15 Kétévi szolgálat után megkapta az esperesi veres övét.16 Ebben az időszakban is szorgos kutatómunkát folytatott. 1882-ben került ki a líceumi nyomdából A zázty-i apátság XI. századbeli alapitó oklevelének taglalata, s ismeretlen helyének meghatározása. Kútfő-tanulmány az egri főegyházmegye történetéből, vonatkozással Anonymusra c. műve. Véleménye szerint Anonymus I. Béla királyunk jegyzője volt, és krónikáját az uralkodó halála után írta az 1064-1067 közötti években. Foltin feltételezése szerint Anonymus azonos személy volt egy Dersy nevű egri püspökkel, de a kutatások szerint ilyen nevű püspök nem létezett.17 A XX. században vált közismertté, hogy Anonymus III. Béla királyunk jegyzője volt.18 Samassa József érsek 1886 nyarán Foltin Jánost kinevezte miskolcalsóvárosi plébánossá.19 Nevéhez fűződik a Miskolci Katolikus Nőegylet megalakítása, amelyről végrendeletében is gondoskodott.20 1888-ban megkapta a Szent Lászlóról nevezett sümegi prépostságot.21 Egerben jelent meg 1887-ben A besenyők sírhalmai Szihalom mellett és a magyar pogánykori leletek című munkája.22 1893. május 17-én főpásztora előterjesztésére a király az Eger városi lelkészséggel egybekötött utolsó mesterkanonokká nevezte ki.23 1895-ben érseke megbízta a Katolikus Legényegylet elnöki teendőinek ellátásával.24 25 Még ebben az évben a Grőber-temetőben saját költségén temetői „közös főkeresztet” állíttatott.26 1896 áprilisában a közelgő millenniumi ünnepségekre javasolta főpásztorának a Várban lévő Kálvária és a Szent István szobor restaurálását, „...az egri várban lévő kálváriái építményekben, nemkülönben Sz. István magyar királyunk ugyanott álló kőszobrán az idő viszontagsága több romlást okozott, amelyeket most annyival inkább szükségesnek vélek helyrehozatni, mert úgy vagyok értesülve, hogy a jövő hóban városunkban is megtartandó millenniumi ünnepségek alkalmából tervbe van véve, a hatóságok és testületeknek a várba leendő felvonulása és az ünnepségek úgyszintén ottani megtartása.”26 Jászkiséren 1900-ban „egy díszes lelkészlakot építtetett."27 1904-ben pankotai főesperessé lépett elő.28 1905. november 21-én székesegyházi 14 EÉL PJF Bartakovics Béla érsek levele Foltin Jánosnak 1865/1872. november 29-én. 15 EÉL PJF Samassa érsek levele Foltin Jánosnak. Eger, 1975. aug. 16. 1713/1875. 16 BUKNA József 1915.20. 17 SUGÁR István 1984.7. 18 CSAPODI Csaba 1978.55-59.; 118-119. 19 BUKNA József, 1915.10. 20 BUKNA József 1915.10. 21 BUKNA József 1915.10. 22 BUKNA József 1915.10. 23 EÉL PJF Az érsek levele Foltin Jánosnak. Eger, 1893. jún. 6.2481/1893. 24 SZECSKÓ Károly 2010.67. 25 EÉL PJF Az érsek levele Foltin Jánosnak. Eger, 1895. máj. 22.2553/1895. 26 EÉL PJF Foltin János levele az érseknek. Eger, 1896. április 2.1637/1896. 27 HVH1900. dec. 16. 28 EÉL PJF Az érsek levele Foltin Jánosnak. Eger, 1904. ápr. 8.46.016/1904. főesperessé nevezték ki.29 Szülőfalujában 1906-ban 200.000 korona költségen neogót stílusban új templomot építtetett.30 1907. augusztus 7-én éneklőkanonokká lépett elő.311908-ban elnyerte az egervári prépostságot, s beköltözött a kispréposti palotába.32 Aranymiséje alkalmából 60.000 koronán felüli összeget áldozott a főszékesegyház díszítésére: festésre, a márvány szószékre, a kis orgonára, s hat réz kandeláberre.33 1912-ben 25.000 koronát adományozott a főszékesegyház további szépítésére.34 Végrendeletét 1912. május 31-én készítette el. Jelentős vagyonát túlnyomó részben kulturális és jótékony célokra hagyta. Többek között Egernek kulturális célokra 20.000 koronát adományozott. Szülőfaluja általa építtetett templomának gondozására 25.000 koronát, közművelődési célokra pedig 10.000 koronát hagyott.35 Foltin János 1915. január 5-én hunyt el Egerben. A temetési szertartást Szmrecsányi Lajos érsek végezte a főkáptalan tagjainak segédlete mellett. Földi maradványait a főszékesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.36 Foltin János nem volt hivatásos művészettörténész, csak amatőr tudós, mivel akkor egyetemeinken még nem oktatták a művészettörténetet. A művészeti ágak közül különösen a festészet állt közel hozzá. Az Egri Egyházmegyei Közlönyben 1872-ben jelent meg a Szihalmi új főoltárkép, s a keresztény művészet a festészetben című dolgozata. Alkotója a Rómában élő, időnként hazalátogató Szoldatics Ferenc festőművész volt. Foltin, mielőtt Szoldatics főoltárképét ismertette volna, áttekintette a közép- és újkori egyházi festészetet (Raffaello, Giotto, Fiesole, Perugio, Leonardo da Vinci). Ezt követően a keresztény festészet XVI-XVIII. századi históriáját vázolta. Ez az időszak - véleménye szerint - a keresztény festészet hanyatlásának időszaka volt. A barokk festészet korszakát (XVII—XVIII. század) „az elkorcsosulás korszakának” nevezte. Oka, hogy hiányzik a kor művészeinél „a keresztény művésznél olyannyira nélkülözhetetlen belső hitbeli meggyőződés, s a tárgynak innét eredő átérzése nélkül csak úgy esetlegesen, amint jött, végezte munkáját.” Véleménye szerint a kor, amelyben élt, a keresztény művészet megújulásának időszaka. „Ez a keresztény reneissance”, amelynek jele Szoldatics Ferenc szihalmi oltárképe is. Művészetére jellemzőek voltak: a mélyen vallásos érzés, a hit tudományának és a keresztény szimbolikának ismerete, a világos felfogás, a szerkezet könnyen érthetősége, a kitűnő technika, a megvilágítás és az árnyékolás. Tárgya: Krisztus mennybemenetele. „Fönn az üdvözítő ég felé emelkedő alakját szemléljük. Alantabb állásban szárnyakon a légben úszó két angyallal, míg az alsó részt a tizenkét apostol emberi magasságot meghaladó alakjai foglalják el. Köztük az Isten anyjával, Máriával. A felső és alsó részt a tiszta azúrszín égboltozat, s a háttérben emelkedő bethaniai hegyek kötik össze.”37 29 EÉL PJF Az érsek levele Foltin Jánosnak. Eger, 1905. dec. 8.6306/1905. 30 BUKNA József 1915.11. 31 BUKNA József 1915.11. 32 BUKNA József 1915.11. 33 BUKNA József 1915.11. 34 BUKNA József 1915.11. 35 EÚ1915. jan. 10. 36 BUKNA József 1915.13. 37 EEK 1872.1.3-5.; 2.11-13. 488
