Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szecskó Károly: Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója
SZECSKÓ KÁROLY: FOLTIN JÁNOS, KRACKER JÁNOS LUKÁCS ELSŐ MAGYAR KUTATÓJA Foltin János Kracker János Lukáccsal való elmélyült foglalkozásának oka, hogy a szihalmi római katolikus templom számára a művész két oltárképet (Szent József, Nepomuki Szent János) is festett, amelyeket alaposan tanulmányozott. A tudós papnak Kracker János Lukácsról 1873-1909 között a következő publikációi jelentek meg: Kracker János Lukács egyházi festőművész emlékezete,38 Tanulmányát átdolgozva, kibővítetve megjelentette az Eger című hetilapban Kracker János Lukács egyházi festőművész százados emlékezete címmel.39 A dolgozatot 1880- ban a Képzőművészeti Szemle folyóirat szó szerint közreadta.40 Nagy Iván többrészes tanulmányt publikált Magyarország képzőművészete a legrégibb időktől 1850-ig címmel.41 Nagy Iván sorozatát egészítette ki Hatos Gusztáv és Foltinyi János Adatok a Magyar Képzőművészet sorozathoz címmel.42 Hatos Gusztáv után Foltinyi János azokról az Egerben dolgozó festőművészekről írt, akik nem szerepeltek Nagy Iván közleményeiben. A művészek a következők voltak a XVIII. század folyamán: Kracker János Lukács, Franz Sigrist, Tóbencz György, Zách József, Anton Maulbertsch. Foltin János közleményeiben hét freskót és 33 vászonfestményt tulajdonított Krackernek. A XIX. században az alant felsorolt festőművészek éltek a városban: Danhauser (német), Schiavanni, Grigoletti, Busato (olasz művészek), Balkay Pál, Flesz János Mihály. Időközben Foltin János egyházi teendői szaporodtak. Hivatalához tartozott az Egri főszékesegyház, a Fájdalmas Szűz kápolna, a Szent Rókus temető, valamint a kisebb alapítványok felügyelete.43 A kutatómunkát mindezek mellett tovább folytatta, s ennek eredménye az 1909-ben az Érseki Lyceumi Könyvnyomdában kiadott monográfiája: Kracker János Lukács festőművész emlékének felelevenítése, s újabban felfedezett műveinek megismertető számbavétele. A kötet 1909. október 27-én kelt előszavában írta: „Több mint három évtizede már annak, hogy Krackerről írott ezen szerény tanulmányom az Egri Egyházmegyei Közlöny hasábjain először látott napvilágot, míg 1879. évi november 30- án pedig, mint Kracker halálának századik évfordulóján, az Eger hetilap akkori szerkesztője kért tőlem felhatalmazást arra, hogy tanulmányomat lapjában közzétehesse, ami aztán meg is történt. Későbbi időközökben pedig, különböző folyóiratok, nevezetesen a Századok és a Művészet vettek át abból egyes részleteket. Manapság pedig, midőn a barokk stíl, úgy az építészet-, mint a festészetben ismét előtérbe kezd lépni, ha másképpen nem is, de legalább a secessios irányzat mindjobban hódító műidomaiban: több oldalról kaptam szóbeli felhívást az iránt, hogy Kracker emlékét elevenítsem fel, aki korábban a barokk stílnek egyik hivatott és jeles készültségé festőművésze volt, és hogy ezzel kapcsolatban, eddig ismert műveinek jelentékeny számát is, az 38 EEK 1873. 21. sz. 168-171.; 22. sz. 173-175.; 23. sz. 183-186.; 24. sz. 189-192. 39 E1.1879. nov. 27. (48. sz.) 377.; II. 1879. dec. 4. (49. sz.) 385-396.; III. 1879. dec. 11. (50. sz.) 393-394.; IV. 1879. dec. 17. (51. sz.) 401.; V. 1879. dec. 25. (52. sz.) 409-410.; VI. 1880. jan. 1. (1. sz.) 2-3. 40 Képzőművészeti Szemle 5-7., 22-24., 40-42., 57-59., 98-100. 41 Századok 1874. Első füzet. 25-44. Második füzet, 84-102. Harmadik füzet, 185-206. Negyedik füzet 285-287. 42 Századok Vili. (1874) 425-428. 43 EÉL PJF Foltin János levele a Főegyházmegyei Hatóságnak. Eqer, 1896. márc. 18.1411/1896. újabban felfedezettekkel kibővítve, közismeretűvé tegyem. íme, ennyit tartottam szükségesnek röviden elmondani arra nézve, hogy Krackerről írott jelen tanulmányomnak ezen újabb kiadását megokol jam." Foltin János monográfiája tíz fejezetet foglal magába. Szerinte „Igaz a közszólam, mely azt tartja, hogy a művészet az ég szülöttje... A mondottak igazolására hivatkozhatnám itt művészi nagy nevekre, melyeket koruk kellőleg nem méltatott, sőt alig ismert, s ma mégis hír- s tiszteletben állanak. De e szerény soroknak nem céljok a művészet történetéből adatokat elbeszélni, melyek úgyis eléggé ismeretesek. Áttérve inkább tárgyamra, a sok közül legyen elég csupán a múlt század második felében hazánkban, sőt éppen itt közelünkben Egerben élt, működött és elhalt Kracker János Lukács nevét kell említenem. Kracker, ha akár műveinek számát, akár belbecsét tekintjük, be kell ismernünk, hogy az ecset hivatott s nagy készültségű mestere volt... És még azzal, hogy őt az ecset hivatott mesterének nevezzük, nem is mondunk vajmi sokat, vagy legalábbis nem mondottuk azt, ami őt joggal megilleti. Mert ha különösen Krackert, mint vallásos szellemű keresztény festészt tekintjük, ami mondhatni, hogy kiválóan volt... és mégis ezzel szemben, ha egyénisége és életviszonya körül vizsgálódunk, mit tapasztalunk? Azt, hogy kortársai őt nem eléggé ismerték, sem kellőleg nem méltatták, vagy legalábbis a megbecsülés fokára nem emelték, melyet jeles tulajdonainál fogva méltán megérdemelte volna. Mert Íme, p. ha ma tudni akarnok, hogy milyen nemzetiségű volt? Születésére nézve magyar volt-e avagy beköltözött idegen? S ha az utóbbi, tehát honnét jött? Milyen körülmények közt honosult meg? Milyen viszonyok között élt? Ki volt mestere a művészetben? Volt-e családja, voltak-e gyermekei? Hasztalan zaklatunk bárkit is kérdéseinkkel, alapos feleletet senkitől sem nyerünk. És miért nem? Azért, mert kortársai emlékét veszni engedék, személyét illetőleg reánk, - egy árva Írott adatot sem hagytak, mely esetleg tájékoztatna bennünket életkörülményei iránt. Ha esetleg Kracker maga nem jegyezgeti föl nevét műveire, ma meglehet, nem tudnók azokat kinek tulajdonítani, s nevét is aligha ismernők... Sietek azonban a szíves olvasót figyelmeztetni, hogy ne várja tőlem Kracker életének kidomborított leírását, mert adataim gyér voltánál fogva nagyon is hézagos életrajzot, vagy helyesebben mondva, csakis életrajzi töredéket adhatott. Az itt és amott mutatkozó hézagot azonban pótolni iparkodom majd Kracker máig nagy számban fennmaradt műveinek elősorolásával, s a jelesebbeknek rövid ismertetésével, melyek munkás életéhez ugyanis a legszebb életrajzul szolgálnak... Ily módon tehát mégis valamelyes életrajzot akarván írni, érzem, hogy az általánosan bevett szokásnál fogva nekem is az egyénnek, kinek életét főbb mozzanataiban körvonalazni óhajtom, elsősorban születése körülményeit kellene megvilágítanom: megnevezve a helyet, hol bölcsője ringott, meg a szülőket, kik akörül őrködve, a szülői édes kötelmeket teljesítették, fölnevelve az egyént, ki szellemi tulajdonánál fogva, az élet közönségénél magasabb színvonalára emelkedve, tárgyul szolgál egy életrajz megírásához. - Ezen pontnál azonban valóban éreznem kell a kezdet nehézségét, mellyel meg nem is küzd hetek, mert Kracker születése körülményei, gyermekkora teljesen ismeretlenek előttünk. Mindössze egy pár száraz számadat az, amit ezidőből róla tudunk: születési éve és napja, ezeket is sírkövéről olvassuk le. Eger városának a Fájdalmas Szűzről nevezett sírkertjében látható Kracker díszes síremléke, melyet a múlt század ötvenes éveiben, az egri főkáptalan egyik emelkedett szellemű 489
