Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szecskó Károly: Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója
Szecskó Károly Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója Kracker János Lukács, Európa-hírű festőművész Bécsben született 1719. március 3-án. A művész 1764-től haláláig Egerben élt és alkotott. Az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban 2017. március 3-án Kracker címmel időszaki emlékkiállítás nyílt, amelyet dr. Ternyák Csaba egri érsek nyitott meg. A tárlathoz kapcsolódóan három előadás hangzott el: Jávor Anna: Bécsből Egerbe. Kracker művészi karrierje háromszáz év távlatából; Jernyei Kiss János: Figura és látszatarchitektúra - Kracker és Zách. Szabó Tamás: A szegedi Kracker-vázlatok származástörténeti kérdései.' Kracker János Lukács első magyarországi kutatója Foltin János egri prépost-kanonok volt. Ezt a tényt még egyes szakemberek sem veszik figyelembe munkáikban, s nem tudnak róla, nem is beszélve a nagyközönségről. Ezért indokolt Foltin János ez irányú tevékenységének méltatása, életműve egészébe beillesztve, miután csak így érthető. Foltin (Foltinyi) János 1837. január 5-én született a Szolnok megyei Jászkiséren. Édesapja Foltin István iparos, édesanyja Major Teréz volt. János fiuk az elemi népiskolát szülőhelyén végezte, szülei szeretetteljes és gondos vezetése alatt. Gimnáziumi tanulmányait Jászberényben kezdte, majd Egerben folytatta a ciszterciek főgimnáziumában. Érettségi után beiratkozott a Hittudományi Főiskolára, illetve a Papnevelő Intézetbe. Egerben 1860. augusztus 6-án szentelték áldozópappá.2 Mint újmisést, főpásztora Bartakovics Béla érsek Apátfalvára (Bélapátfalva) küldte káplánnak.3 A faluban csak két évet töltött, s 1862. augusztus 12-től szihalmi káplánként folytatta lelkipásztori munkáját.4 Itt ismerkedett meg Kandra Kabossal, a kiváló pap-régésszel, történetíróval. Foltinnal való találkozásának fontos szerepe volt történetírói pályája elindulásában, mert Szihalmon kezdte el történelmi kutatásait. Foltin 1870-ben, Kandra Szihalomra érkezésének időszakában fogott hozzá a falu mellett elterülő úgynevezett Árpád-vár, valamint a besenyő sírhalmok feltárásához. Ebbe a munkába kapcsolódott be Kandra.5 Kandra Kabos régészeti ásatásairól leveleket írt. Első levelét 1870. június 5-én küldte el az Eger című hírlap szerkesztőjének, aki azt az orgánum június 9-i számában adta közre. Levelében arról is tudósított, hogy „... az Akadémia régészeti osztálya által megkerestetvén, rendszeres ásatásokat tőn, ennek költségén és fényes eredménnyel. A kiásott tárgyakból több szaktudós óhajtására Pesten kiállítást rendezett szokatlan számú, válogatott közönség előtt.”6 Az Archeológiái Értesítő 1871.11. számában az Egyveleg című rovatban olvashatjuk: „... Ipolyi Arnold kanonok és központi papneveldéi igazgató a múzeumban (Nemzeti Múzeum - Sz. K.) 1 A kiállítás meghívója. 2 BUKNA József 1915.9. 3 BUKNA József 1915.9.; SZECSKÓ Károly 2000.19. 4 BUKNA József 1915.9. 5 SZECSKÓ Károly 2000.19. 6 SZECSKÓ Károly 2000.20. ideiglenesen kiállította a szihalmi leletet, mely sok tekintetben igen érdekes és nagybecsű darabokból áll, s ezen Nemzeti Intézetnek ajándékkép végleg átengedi. - Minthogy a tekintélyes szihalmi gyűjtemény ezáltal kiegészittetett, csak még az kívánatos, hogy minél előbb legyen helyünk az együttes kiállítására.’’7 Az ásatásokról Foltin az Archeológiái Értesítőben számolt be, Archeológiái levelek címmel 1870-ben.8 A Magyar Tudományos Akadémia Archeológiái bizottsága 1870. november 8-i IX. rendes ülésén „Foltin János úr jelentést tesz a szihalmi ásatásokról." A régészpap a leletek többségét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, 147 darabot viszont a szervezés alatt álló Egri Egyházmegyei Múzeumnak.9 10 A szihalmi ásatások során a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága 1871. február 7-i II. rendes ülésén Kandra Kabos is szót kapott. Az ülés jegyzőkönyve szerint „Kandra Kabos szihalmi káplán egy avar ringet ismertet meg.”'0 Foltin János a falu környéki ásatásainak eredményét tanulmány formájában is feldolgozta. A szihalmi Árpádvár vagy Földvárhalom ásatásainak s az ott lelt tárgyaknak ismertetése címmel, amelyet a Századok folyóirat adott közre 1870 júliusában (442-455). Tanulmánya előtt a kiadvány szerkesztője, Ipolyi Arnold A szihalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek c. előadását jelentette meg. (431-442). Ipolyi és Foltin előadásai különlenyomatként is napvilágot láttak még 1870-ben.11 Foltin sikeres szihalmi ásatásai felkeltették nemcsak Ipolyi Arnold, hanem másik kiváló történettudósunk, Horváth Mihály érdeklődését is.12 13 Mint említettük, Foltin nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum régiséggyűjteményét gyarapította leleteivel, hanem a Bartakovics Béla által szervezett egri múzeumot is. 1872. november 16-án levelet intézett főpásztorához, amelyben kifejezésre juttatta, hogy támogatja múzeumalapítási tervét. „Felbuzdítva Nagyméltóságodnak ezen nagy horderejű tényében nyilvánuló mély bölcsessége, s áldozatkészsége által, a legmélyebb fiúi hódolattal sietek én is magasztos czélja megvalósításához, csekély tehetségemhez képest néhány műdarabbal járulni.’’’3 Az érsek 1872. november 29-én válaszolt: „Az Uraságod által dicsérendő szorgalommal gyűjtött, és bemutatott jegyzék szerint összesen 147 darabból álló régiséggyűjteményt főpásztori elismeréssel fogadom, és a mai napról értesítem M. t. Vochler Alajos lyceumi tanár urat, és az általam létesítendő múzeum gondnokát megbízom, hogy e régiségeket, midőn 7 SZECSKÓ Károly 2000.20. 8 SZECSKÓ Károly 2000.20. 9 SZECSKÓ Károly 2000.20. 10 SZECSKÓ Károly 2000.20. 11 SZECSKÓ Károly 2003.19. 12 BUKNA József 1915.9. 13 EÉL PJF Foltin János levele 1872. november 16-án Bartakovics Béla érseknek. 1865/1872. 487 i
