Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Kultúrtörténet - Szabó Géza: Kutatóúton az oszéteknél - a szénakaszálás ünnepe és a Zadaleszki Nana barlangja

SZABÓ GÉZA: KUTATÓÚTON AZ OSZÉTEKNÉL - A SZÉNAKASZÁLÁS ÜNNEPE ÉS A ZADALESZKI NANA BARLANGJA pillanatai következnek. A grúz határt az őrök hosszabb tanakodása után sikerült átlépni, de a senki földjén az egyik öregasszony elvesztette a türelmét, és ököllel ment neki az egyik orosz katonának - amiből elég nagy kavarodás lett, bennünket is félreállítottak, hosszasan álltunk a nyilvánvalóan nem gumilövedékekkel töltött géppisztolyok előtt. Én né­mán - akcentusommal nem akartam tovább nehezíteni a többiek helyze­tét. Végül mindenki lenyugodott, és beléphettünk az orosz határra, ahol hosszasan értetlenkedtek: mit keresek ott, hogyan kerültem oda. Alapo­san kikérdeztek és átnézték minden papíromat, de aztán beengedtek az országba. Nagy megkönnyebbülés volt... Verhnyij Lars határátkelő épülete után a szűk völgy jobb oldalán előbuk­kant a Zichy-expedíció anyagában Gadaev fotójáról ismerős Jermolov­­szikla (5. tábla A-В).47 Érdekes és ellentmondásos volt, hogy itt Orosz­ország jelenti Európát. A váltás szó szerint is érezhető volt, a sima, kétsávos úton gyorsan elértük az egykori lóváltó állomás, Balta meg­lepően rendezett, viszonylag tiszta települését,48 majd Vlagyikavkázt is, ahol az út mentén sorakozó nartok szobrai köszöntöttek bennünket. A várost már Zichyék is úgy írták le, mint ami „európai,... csinos kis város, főutcáján, a középen nagy sétatérrel, lombos fákkal. A fekvése igen szép. Félkörben övezik a havasok, melyeken még hó van, míg a városban nagy a melegség. Szép sétányai, kertjei vannak. Igazi lovas­sági kultúrhely.”49 A kép azóta sem sokat változott, csak az idő vasfoga hagyta rajta nyomát, de már megkezdődtek a felújítások is. Vendéglátóm, Muzafer Dzaszohov első este lakomát rendezett, amelyen a fündzsühisztar az Őszét írószövetség korábbi elnöke, Kamal Hodov volt, megtisztelő módon közvetlen mellé ültettek, a házigazda a jobbo­mon volt, utána Tamerlan Tehov újságíró és a később útjaimra legtöbb­ször elkísérő Vladimir Kunduhov ült. A lakótelepi lakásban már nem a hagyományos háromlábú kerek asztal volt, és a lányok sem táncoltak körbe bennünket, mint annak idején Zichyéket, de a három kerek pirog­gal (агртаеуаглибагхы) a teríték itt is szigorúan a hagyományos rend szerint volt. Mielőtt bármi is történt volna, az asztalfőn ülő legidősebb, a fündzsühisztar (фынджыхистаер) a Napot (Xyp), a vizet (Дон), a föl­det (3æxx) jelképező lepényeket eligazította, a felsőt balra, a középsőt jobbra húzta - az alsót viszont nem érintette -, hogy a Mindenható lássa, az ünnepi asztalnál hozzá imádkoznak. Hitük szerint e három szent elem nélkül nem lenne élet a földön.50 Először a Mindenhatóhoz (Хуыцау), majd Uasztürdzsi (Уастырджи) nevét említve imádkozott, utána pedig a jelenlévőkre ittuk fenékig poharainkat. A továbbiakban a számos isten­ség tisztelete után a háziasszony munkáját is megköszöntük. A végén a fiatalokra ittunk, hogy ők is olyan kiválóak legyenek, mint az apáik. A hosszú sorban mondott tósztok között nagyon tartalmas beszélgetés folyt az oszétek vallásosságáról, nyelvéről, történetéről, kultúrájáról. A fündzsühisztar személyes ismerőse volt a híres néprajzkutató, Vaszilij Ivanovics Abaev (Абайты Baco), akiről nagyon sok kedves anekdotát mesélt. Abajev nőtlen volt, megélte a századik születésnapját is. Egy­szer megkérdezték tőle, hogy mi ennek a sok tudásnak a titka, s akkor 47 Fotózását az utolsó napra halasztottam, amikor a határsávban való fotózás miatt már nem jelentett túl nagy kockázatot az esetleges kiutasítás sem. 48 SZÁDECZKY-KARDOSS2000.111-113. 49 SZÁDECZKY-KARDOSS 2000.109. 50 A három szent elem közül egyes vélemények szerint a Nap helyett a Min­denhatót (Хуыцау) kell érteni. ТУАЕВ 2016.45. elmondta a tudós, hogy nagyon egyszerű: napi 14 óra munka 40 éven keresztül. Meglepődtem, amikor az étkezés közben a fündzsühisztar kardot kért. Hamar kiderült, hogy ez itt a kést jelenti, ami rögtön alkalmat adott a közös szókészletünkről való beszélgetésre is.51 Másnap a városi múzeumban Peter Kozaevvel folytatódott az indoiráni népekről a beszélgetés, és az egykori Uvarov-gyűjtemény tárgyaiból is láthattam néhány darabot (4. tábla). Sajnos a többsége azóta elveszett, még jó, hogy annak idején Wosinsky az egészet lefotóztatta. Az egye­temi gyűjteményben pedig Hasszán Scsiev mutatta meg a legújabb, a Kőbán kultúra különböző lelőhelyein folytatott ásatásainak leleteit. Ne­ves elődöm példáját nem követtem, a gyönyörű, még publikálatlan lele­teket nem fotóztam végig, szerencsére a többségük már közölt anyag.52 A pjatyigorszki múzeumban viszont annál inkább dokumentáltam A nők világa kiállítást, ahol Raev53 XIX. századi üveglemezeinek azon nagyí­tásaival találkoztam, mint amelyekből a Zichy-expedíció is vásárolt és közölt is képeket (2. tábla A). Ráadásul itt láthattam Madzsar település XVIII. századi leírásait, ábrázolásait és a feltárásából származó leleteket is. Közöttük a középkorinál korábbi anyag itt nem volt (2. tábla B). A híres őszét sört, а баггагныН Krasznagorban kóstolhattam meg, ahol az előző évi sörfőző verseny győztese, Aza Kobeszova-Hapszaeva részletesen el is mesélte, hogyan készíti (6. tábla C). A főzést hajnali négykor kezdi, 40-50 litert készít egyszerre. A vízbe beleteszi a malátát és egy nagy maréknyi nőivarú komlót, majd mintegy három órahosszat főzi. (A sörfőzéshez használt malátát ma már vásárolják, nem ők készí­tik.) A komlólevet egy kosárba tett szalmán át szűrik le, amiből az alatta lévő, egyik sarka felé lejtő peremes fatálcára folyik a lé, amit a földön lévő vödörbe gyűjtenek össze. Régebben a leszűrt komlólevet még fe­hér kukoricaliszttel is színezték egy kicsit. Az erjesztéshez hozzáadták a régebbi sörből készített élesztőt, majd három napig pihentették. A csa­ládon belüli, a mindennapi igényeket kiszolgáló sörfőzéstől teljesen eltér a családi fejadagokból (къусбар) az erre a célra összeadott gabonából (хуымилиаг) minden naptári ünnepkor a szentély vagy a vízpart köze­lében közösen megfőzött sör.54 Az ünnepi lakomák szent itala is hason­lóan készül, de azt már a mai napig csak a kiválasztott férfiak főzhetik. Az erősebb, magasabb alkoholtartalmú sörről, a rangról vendéglátóm is csak hallott, olvasott, annak készítése a legtöbb helyen feledésbe me­rült, csak a grúziai oldalon őrizték meg egy változatát.55 A Nart-eposzok leírásai, a régészeti leletek anyagvizsgálatai és a néprajzi párhuzamok egyaránt arra mutatnak, hogy az égetett szeszek (arak, vodka) készítése előtt a szertartásokhoz régebben használt rongszerű szent italok maga­sabb alkoholtartalmát a hozzáadott mézzel fokozták.56 A ma használt szent sör közösségi fogyasztását Lac faluban a július utolsó vasárnapján a széna betakarításához kapcsolódó hatalmas 51 АБАЕВ 1949.34., 250-253. 52 BUEV et al. 2011. 53 Raev, Georgij Ivanovics (1863-1957), tizenöt éves korától A. K. Engel tanítványa, 1889-tól mintegy tízezer felvételt készített főleg Mineralnüje Vodü, Pjatigorszk környékén és az egész Kaukázusról. Számos album szer­zője, melyben saját képei mellett kortársainak fotói is gyakran szerepelnek. A Lermontov Múzeum első igazgatója 1912-től. 54 БЕДОЕВА 2014.23. 55 ЧИБИРОВ 2008.45.; АБАЕВ 1949.349. 56 KRAUSSE et al. 2016.121-122. 449 I

Next

/
Thumbnails
Contents