Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szabó Géza: Kutatóúton az oszéteknél - a szénakaszálás ünnepe és a Zadaleszki Nana barlangja
TISICUM XXVI. messze, mint ahogy azt gondolnánk - jól mutatták, hogy a régészeti korszakokban és az elmúlt századokban is szinte folyamatos és közvetlen kapcsolat volt a két terület között.11 A saját kutatási tervemet követve elsősorban azokra az indoiráni népekhez köthető régészeti leletekre, jelenségekre figyeltem, amelyek a kora vaskor óta a jászok középkori megérkezéséig különösen jól követhető útvonalakat rajzolnak ki Közép-Ázsiától a Kaukázuson át a Kárpát-medencéig.12 Különös szerencsének mondható, hogy nem csak megismerhettem az oszétiai múzeumok anyagát, de a felmerülő kérdésekről a tudományos és művészeti élet képviselőivel, közöttük Haszan Scsiev, Anatolij Kuszraev, Kokajtü Tartradz, Borisz Hoziev kollégákkal is konzultálhattam. Peter Kozaevvel az iráni népek története13 mellett a következő, a mitológia kialakulásáról írt munkájáról beszélgettünk, amit kiegészítve gyermekkori emlékeit is felidézve mesélt arról, hogy még ők is játszottak asztragaloszokkal. Ezeket a juh bokacsontokat főleg jóslásra, de később játékhoz is használták. Az ő nagyapjának és annak a nagyapjának - és így tovább - arany asztragalosz csontja volt, amivel évente csak egyszer, január 14-én vagy az azt követő vasárnap tartott ünnepen jósoltak az áldozati állat lapockájával együtt.14 A lakoma végén egyébként a gyerekek feladata volt a lapocka csontját letisztítani, letépni róla a maradék húst, utána az asztalfőn ülő legidősebb, (фынджыхистагр)15 jósolt belőle, majd a második legidősebb (дыккагхистагр).16 Végül a balra ülő harmadik legidősebb (эертыккагхистаер)17 mondta el, ha volt még valami kiegészítenivalója, vagy másként látott valamit. így alakult ki a viszonylag egységes vélemény arról, hogy mi olvasható ki a lapockából. Mindig az ünnepi asztalon is kitüntetett szerepet játszó jobb lapockát használták jóslásra,18 ami az áldozati állat pontosan meghatározót jelentésű egyéb testrészei miatt is például a hasonló sírleleteink értelmezésénél is fontos lehet.19 Ugyanakkor a halottaikról is megemlékeztek, külön a számukra megterített asztaloknál látták őket vendégül.20 11 Zichyék nemcsak török kori, de nagy becsben megőrzött kuruc- és valószínűleg 1848-as kardokat is láttak útjuk során. SZÁDECZKY-KARDOSS 2000. 85., 168. 12 Az iráni népcsoportok első Kárpát-medencei megjelenését korábban általában a szarmatákhoz kötötték (SELMECZI 2005. 56), de már Miller (МИЛЛЕР 1881. III. 85.) is utalt a Hérodotosz (HERODOTOS V. 9.) szerint a Kárpát-medencében, a Dunánál már korábban letelepedett szigünnákra. Az újabb régészeti feltárások leletei alapján egyértelműnek mondható, hogy a késő bronzkortól a Duna forrásvidékéig folyamatos indoiráni hatásokkal, a Кг. e. VII. század utolsó harmadától pedig a Dunántúl déli felét elfoglaló szigünnák révén már nevükön ismert népekkel is számolhatunk. (FEKETE - SZABÓ 2015.; SZABÓ - CZUPPON 2014.; SZABÓ G. 2015.; 2016.) 13 КОЗАЕВ 1998. 14 A különböző naptárrendszerek, de a hatósági és vallási előírások miatt is kisebb-nagyobb csúszások vannak az egyes időpontokban. Az adatközlő az eredetileg a téli napfordulóhoz kötődő, január 14-re tolódott újév - ногбон - és az azt követő hét végéhez - Tuaev szerint hétfőhöz - kötött, a halottakra emlékező virrasztás, az абадагнтш ünnepére utalt (ТУАЕВ 2016.197-202.) 15 Digor финдзагушг: vezető, elöljáró, első számú vezető; digor хистхуар: emlékező. 16 Digor дуккаг: második. 17 Digor а;ртиккаг: harmadik. 18 ЧИБИРОВ 2008.198. 19 ТУАЕВ 2016. 45. 20 ТУАЕВ 2016. 201. Az orosz nyelvű beszélgetés során és később is szinte mindig az asztalfőn ülő, a lakomát vezető idős férfi megnevezésére következetesen az orosz старший vagy старший застолья (idős, az asztal öregje - az ünnep öregje) kifejezést használták. Illyés Gyula és Szabó László munkái alapján a lakoma vezetőjének megnevezésére nálunk a tamada szó terjedt el.21 Azonban sem az oroszok, sem az oszétek a tamada megnevezést a mindennapokban nem használták, az irodalomban is kevésszer fordul elő, például Magometov őszét kultúráról és szokásokról írt könyvében csak egyszer, egy szólás kapcsán említi.22 Tuaev és Csibirov munkájában pedig nem is találkoztam ezzel a megnevezéssel.23 Ezért a jász hagyományok tiszteletére valamint erősítésére célszerűbbnek és kifejezőbbnek tartom helyette inkább a szokás történeti hátterét is jobban tükröző iron фынджыхистэгр átírt fündzsühisztar, szabad fordításban nagyjából vezető emlékező jelentésű kifejezését használni. A Kőbán kultúra leleteit nem csak a múzeumban láthattam.24 Az Urszdon folyó parti mintegy háromezer éves településnek és temetőjének feltárását az ásatást már 34 éve vezető Alexander Mosinski vezetésével nézhettem meg. Az út során gyűjtött jelentős mennyiségű szakirodalom további munkára ad lehetőséget, amire a közismert mecénás és patrióta, Lev Laliev kezéből átvett Oszétia Hagyományaiért és Kapcsolataiért megtisztelő díja egyben kötelez is. Ezúttal három olyan kis részletet emelnék ki a feldolgozásra váró gazdag anyagból, amelyek önmagukon túlmutatva jól tükrözik a hasonló kutatóexpedíciók szervezésének ma is aktuális fontosságát. Az első Zichy-expedíció25 őszét területeken áthaladó útjának ismertetése és az ahhoz kapcsolódó megfigyeléseim mellett két nyári ünnepet, a szénakaszálás - атынгег, valamint a Zadaleszki Nana - Задалескы Нанайыбаеразгбон, a falu ősanyjának ünnepét szeretném legalább röviden bemutatni. *** Zichy Jenő három, 1895-1898 közötti kaukázusi és közép-ázsiai expedíciója közül különösen az utolsó vívta ki a maga korában a szakemberek elismerését, pedig az európai őstörténet és a hazai jászok történeti kutatása szempontjából már az első út is kiemelkedő jelentőségű volt.26 A gróf a millenniumi készülődés légkörében lelkes hazafiúi kötelességének érezte, hogy megismerje népünk eredetét. Számos arisztokrata társához hasonlóan a magyar krónikaírói hagyományokon formálódott nemzeti identitástudata berzenkedett Hunfalvy Pál finnugor elméletének elfogadásától.27 Zichy a keleti kutatásokban személyesen is érintett volt: családjának Kaukázusban maradt rokonságát is szerette volna felkutatni. Első, máig legkevésbé ismert útja elég nehezen indult, a hivatalos 21 SZABÓ L. 2007.141. 22 МАГОМЕТОВ 2011.336. 23 ЧИБИРОВ 2008.; ТУАЕВ 2016. 24 КРУПНОВ 1960. 25 ZICHY 1897.; SZÁDECZKY-KARDOSS 2000. 26 Zichy Jenő gróf a család sárszentmihályi birtokán született 1837-ben, jogi diplomáját már országgyűlési képviselőként szerezte meg az 1870-es években. Az alsó fokú ipariskolák beindítása révén különösen fontos szerepet vállalt a hazai iparfejlesztésben. Nevét azonban talán mégis az általa szervezett három, a magyarság gyökereit kutató expedíció tette leginkább ismertté. 27 ZICHY 1897. XVII. 446
