Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Hoppál Krisztina: Ignoti facie, sed non vellere Seres. Az oikumené legkeletibb pontjáról kialakult kép az antik források alapján
TISICUM XXVI. Lucanus a Pharsalia I. könyvében Senecához hasonlóan afokozás érdekében alkalmazza a Seres kifejezést, akiket Scythia térségével, valamint a vad Araxesszel említ.85 Míg X. könyvében szintén távoli népként jeleníti meg a selyemembereket.86 Statius Germanicus 17. consulságának alkalmából írt költeményében ugyancsak az agustusi aranykor költőinél már megismert költői eszközként, a távolság fokozása és az extrémités kifejezésére használja a Seres szót, a Kelet egzotikus térségeinek, Bactria, Babylonia, India és Arabia felsorolásának lezárásaként.87 Juvenalis szatírájában a mindent tudó, mindenbe belekontárkodó aszszonyi természet érzékeltetésére, ugyancsak a fokozás eszközeként jelennek meg a Seres: „haec eadem nouit quid foto fiat in orbe, quid Seres, quid Thraces agant."88 Silius Italicusnál pedig a sérek a Távol-Kelet ismeretlen népei, akik szintén az extrémitás érzékeltetésének érdekében kerülnek bemutatásra. A Punica VI. könyvében a napfelkelte költői képekben gazdag leírásához használja fel a Kelet legtávolabbi pontján élő selyemembereket, legfőbb attribútumukkal, a gyapjat termő fákról származó textillel.89 H. Yule a szemelvénnyel kapcsolatban kiemeli, hogy Silius Italicus helyesen pozícionálja a selyemembereket a távoli Kelet tengerének partjára.90 Ugyanakkor E. L. Basset a selyem leírása vonatkozó részében Vergilius vonatkozó passzusának átdolgozását látja, szóhasználatában, stílusában pedig Valerius Flaccus Argonauticájához hasonlítja.9' A Punica XV. könyvében az előzőekhez illeszkedve a Kelet, azaz az Indi és a Seres mitikus meghódításáról beszél,92 míg a XVII. könyvben a sérek ugyancsak a gyapjat termő fákkal kerülnek említésre.93 A végeláthatatlan distancia, a túlzás és fokozás érzékeltetése mellett a Sericus textil is gyakori témája a költészetnek, elsősorban, mint a luxus, a pompa, az egzotikum és az érzékiség kifejezője. Seneca erkölcsi leveleiben a selyem a túlzott fényűzés szinonimája és a sztoikus visszafogottság ellenpárja, amelyről csaknem megvetéssel nyilatkozik:94 „posse nos vestitos esse sine commercio Sericorum,”95 valamint „institores gemmarum Sericarumque vestium.”96 Phaedra című drámájában az erkölcsi levelek mondanivalójának burkolt megfogalmazásához illeszkedve a selyem ismét a túlzás, a fokozás eszközeként, a pazarló élvhajhászat illusztrációjaként kap helyet (egyéb luxustermékek között), amelyet a halál egyszerűségét és megváltását óhajtó főhős hevesen elutasít.97 98 99 100 101 102 103 Ugyanakkor a „Quaefila ramis ultimi 85 Lucanus Pharsalia 1.19-20. 86 Lucanus Pharsalia X. 292-293. 87 Statius Silv. IV. 1.41-42. 88 Juvenalis Sat. VI. 402-403. 89 Silius Italicus Punica VI. 1-4. 90 YULE1886. XIV. 91 BASSET 1959.10., 12. 92 Silius Italicus Punica XV. 79-81. 93 Silius Italicus Punica XVII. 595-596. 94 KÁDÁR 1967.91. 95 Seneca Ep. Mór. ad Luc. XIV-XV. 90. 96 Seneca Hier. adv. lovin. 1.47. 97 Seneca Phaedra 387-389. Seres legunt” kifejezés a selyem előállításához kapcsolódó téveszméket is bemutatja, amelyek egyfajta toposszá szilárdulva ültetődtek át az I. század második felének költészetébe is. Míg a Hercules Oetaetusban a Phaedra erkölcsi mondanivalójának egyfajta interpretációjaként ismét a fényűzés, a pompa és a luxus szinonimájaként, a sztoikus önuralom ellenpárjaként szerepel a sérek különleges szövete, a Kelet egyéb kincseit lezáró felsorolás fokozásaként.98 Lucanus a Pharsalia X. könyvében Cleopatra külsejének leírásakor a Vörös-tenger kincsei, gyöngyök, arany és drágakövek mellett a selyem is szerepel, amely ezúttal is a luxus és érzékiség szinonimájaként jelenik meg: „Candida Sidonio perlucent pectora filo, quodNilotis acus conpres sum pectine Serum solvit et extenso laxauit sta mina vélo."99 Statius Priscilla halála kapcsán alkotott versében a Seres kincsei a fényűző élet szimbólumai is egyben, ez esetben is az egzotikus Kelet felsorolását lezáró fokozásként.'00 Míg néhány sorral lejjebb már a halotti ajándékok lajstromakor említi a selymet, egyéb egzotikus luxustárgyakkal együtt.'0' Stella és Violentilla tiszteletére írt epithalamiumában szintén a sérek és a selyem kapcsolatára reflektálva írja „Queritor iám Seras avaros angustum spoliare nemus.”'02 Charitónnál ugyanakkor a Seres és az íjászat összefüggése kerül említésre, akárcsak Horatius már idézett szemelvényében.'03 Mindazonáltal a Chaereas és Callirhoében a selyememberek által készített legnemesebb és legdrágább felszerelés szövetükhöz hasonlóan a fényűzés és egyben a pompa fokozásának eszköze is. Az arany- és ezüstkor költészetében a Seres a történeti-földrajzi munkák egy részéhez hasonlóan mint a távoli Keleten élő, kereskedelmi tevékenységükről és különleges minőségű termékeikről (selyem, nyilak) híres, egzotikus és misztikus nép jelenik meg. Emellett azonban gyakran a túlzás és fokozás eszközeként, a távolság, az extrémitás szinonimájaként használják a kifejezést. Az oikumené legkeletibb pontján élő sérek a végtelenség érzékeltetői, az egzotikum, a kuriózum megtestesítői és a különleges, keleti népek felsorolását lezáró fokozás kellékei is egyben. Ugyanakkor, különösen Augustus időszakában az Imperium sine fine propaganda elemei is, mint a Nagy Sándor-i örökség túlszárnyalásának lehetőségei. Mindemellett a Seres etnonima általánossá válásával, s azzal szoros összefüggésben a selyem mint a luxus, az elkényelmesedés és jólét szinonimája is megjelenik, amely a szerelem, szexualitás és érzékiség kifejezője is. Gyakran a szeretett nő szépségét, gazdagságát és finomságát tükrözi, az áttetsző anyag sejtelmességének köszönhetően az erotika finom érzékeltetésének eszköze. Emellett a pompa, a divat, a nőiesség jellemzője, amely elpuhult, férfiatlan és múlandó szeszélyt testesít meg. 98 Seneca Here. Oet. 665-667. 99 Lucanus Pharsalia X. 141-143. 100 Statius Silv. V. 1.60-63. 101 Statius Silv. V. 1.214-216. 102 Statius Silv. 1.2.122-123. 103 Charitón Chaereas et Callirhoe VI. 4.2. 428
