Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
TISICUM XXVI. fertőtlenítettek. A felnőtt lakosság egy-két év eltelte után már igényelte is ezt. Napjainkban már nincs szükség a KÖJÁL ilyen jellegű tevékenységére. A cigánytelepek rendjének, tisztaságának javítása végett 1977-ben és 1978-ban kétnapos tisztasági akció került megszervezésre. Az akció csak részben érte el célját, mert a szemételtakarításba az ott lakókat nem sikerült bevonni, az egyéni vállalásnak is csak néhány család tett eleget, ők kimeszelték, kitakarították lakásukat. A Szakigazgatási Szerv 25 fő részére adott ki közgyógyellátási igazolványt, amely térítésmentes orvosi és gyógyszerellátást, valamint vizsgálatra való megjelenést tett lehetővé számukra.23 * Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt tíz év során a cigány lakosság körében jelentősen növekedtek az orvosi ellátás iránti igények. Betegség esetén mindig orvoshoz mennek, gyakran a magánrendelésre. A kötelező tüdőszűrésen megjelennek, erre néhány éve még csak hatósági eszközökkel lehetett rábírni őket. A terhes anyák a kötelező orvosi vizsgálatokon, a tanácsadásokon részt vesznek. A védőnők elmondása szerint bizonyos fokig pozitívan változott a csecsemőgondozás. Az ezzel kapcsolatos elemi higiénés szabályokat (a csecsemő fürdetése, tisztántartása, púder, babaolaj használata, a pelenkák és egyéb fehérneműk kifőzéses sterilizálása) általánosan alkalmazták. A csecsemők fejlődésére igen kedvezően hat egy látszólag konzervatív tradíció: a cigányasszonyok ma is szoptatják csecsemőjüket, gyakran még hosszabb ideig, mint szükséges lenne. Ez utóbbi kétségtelenül nem egészséges, de kevesebb veszéllyel, ártalommal jár, mint a nem cigány anyák körében az igen gyakori idő előtti elválasztás. A beteg gyermeket orvoshoz viszik, annak tanácsait követik. A kötelező védőoltásokat viszont feleslegesnek tartják, sokszor csak a bírság vagy rendőrségi elővezettetés kilátásba helyezése után viszik el gyermeküket. Szükség esetén ma már kevésbé idegenkednek a kórházi ápolástól. Mindez az átlagos életkor lassú, de folyamatos emelkedését eredményezi. A családok többsége már a családtervezésre is gondol, két-három gyermek megszületése után már nem akarnak többet. Ezen a téren viszont még további felvilágosítás szükséges az egészségügyi dolgozók részéről, felhasználva a házasságkötés előtti család- és nővédelmi tanácsadásokat is. Maguk a fiatalok mondják el, hogy egy-két kérdés után vagy anélkül megkapják az igazolást a körzeti orvostól. A családnagyság meghatározó az életszínvonal alakulásában is. Ez nem cigány sajátosság, ugyanis öt-hat gyermekes nem cigány családok is szűkösebben élnek, mint a két-három gyermekesek. A sokgyermekes nem cigány családok viszont többféle állami juttatásban részesülhetnek, pl.: körülményeik megfelelőbbek a rendszeres nevelési segély feltételeinek. 1980-től kedvezően változott a cigány gyermekek bölcsődei elhelyezése. Korábban egyetlen cigány sem volt a bölcsődében, jelenleg a gondozottak közel 20%-a cigány gyermek. Ehhez az is hozzájárul, hogy egyre több fiatal cigány anyának van állandó munkaviszonya. 23 Öcsöd Nagyközségi Tanács VB. Szakigazgatási Szervének 1977. évi jelentése a Végrehajtó Bizottságnak. A Szakigazgatási Szerv gyámügyi dolgozója személyesen ismeri a községben élő cigány családokat, körülményeik változásáról folyamatos ismeretei vannak. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekek testi és szellemi fejlődésének biztosítása végett a védőnőkkel és az általános iskola ifjúságvédelmi felelőseivel. A valamilyen okból veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek 30%-a cigány. A veszélyeztetett gyermekek száma jelentősen emelkedett az utóbbi években, de ezen belül a cigány gyermekek száma lényegesen nem változott. Az anyagi okok miatt veszélyeztetettek gyámügyi segélyben részesülnek. Az évente tervezett 10.000 Ft gyámügyi segély a nem cigány családok támogatására kerül felhasználásra. A cigány családok segélyezésére ettől lényegesen több, 55.000 Ft áll rendelkezésre céljelleggel. Ennek az összegnek az elosztása nem eléggé differenciált, és célszerűsége néhány családnál vitatható. A gyámügyi előadó a segélyek felhasználását mindig ellenőrzi, elszámoltatja a segélyezetteket. A veszélyeztetettségi okok között egyre gyakoribb az alkoholista szülő jelenléte a családban, természetesen nemcsak a cigányok körében. Az utóbbi két évben 19 fő alkoholelvonó kezelésére folytatott eljárást a Szakigazgatási Szerv, ebből 4 személy cigány. Idős vagy rokkant személyek az intézeti gondozást nem igénylik. Szociális otthonba községünkből cigány személy eddig még nem lett beutalva. Az öregek napközi otthonára vagy házi szociális gondozásra nem tartanak igényt. A fiatalabbak az idős, beteg hozzátartozóikat általában családon belül, saját háztartásukban gondozzák, ápolják. Ez a gyakorlat sok nem cigány család számára még példaként is szolgálhatna. Rendszeres szociális segélyben összesen 48 fő részesül, ebből 13 személy nem cigány. Szociális járadékot kap 19 fő, ebből 3 cigány. Előfordul, hogy munkaképesek is szociális segély iránti igényt jelentenek be, és kérelmüket el kell utasítani. Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít a többgyermekes családok és az időskorú lakosság életvitelének megkönnyítésére. Szociálpolitikánk többfajta anyagi támogatást is lehetővé tesz az elmaradottabb, nehezebb körülmények között élők segítésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik, hogy a jogszabályok végrehajtása során valóban az arra rászorulók részesüljenek a társadalmi juttatásokból, ma már a cigányságon belül is differenciálni kell. Állampolgári magatartás, közügyekben való részvétel A cigány lakosság állampolgári magatartását s az ezzel kapcsolatos közhangulatot az élet- és munkakörülményeikben végbement pozitív változások és a meglévő negatív jelenségek együttesen határozzák meg. Növekszik azoknak a száma, akik elfogadják a szocialista együttélés szabályait, életvitelük megközelíti a társadalmi normákat. Ez elsősorban azok körében tapasztalható, akik legalább 10-15 éve a belterületen laknak, és állandó munkaviszonyuk van. A néhány éve beköltözöttek között tovább élnek a régi életforma maradványai. Közülük kerülnek ki a közösségi normák és a törvények megsértői. A Szakigazgatási Szervhez érkező szabálysértési feljelentéseknek évenként átlagosan 50%-a vonatkozik cigányokra. Leggyakrabban a veszélyeztetés kutyával, a 380
