Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
KÓRÓDI LENKE: A CIGÁNY LAKOSSÁG FELEMELKEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÁLLAMIGAZGATÁSI ESZKÖZÖKKEL ÖCSÖD NAGYKÖZSÉG TAPASZTALATAINAK, GYAKORLATÁNAK ÖSSZEGZÉSE 1962 ÉS 1983 KÖZÖTT sának tekintené a felnőttek írni-olvasni tanítását is. Fontos szempont a tanfolyam időpontjának kijelölése, hogy minél többen részt tudjanak venni, munkájuk miatt ne legyenek akadályoztatva. Ma már általánossá vált a szabad szombat, ezért ez a nap lenne a legmegfelelőbb. A József Attila Művelődési Ház munkájában 1971-től folyamatos, tervszerű a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének segítése. Elsősorban az iskoláskorú cigány gyermekek iskolán kívüli művelődési szokásait alakítják. Egész éven át működő klubot szerveztek részükre. Sajnos kb. három éve már csak az alsó tagozatosak járnak el rendszeresen a foglalkozásokra. Ők a napköziből pedagógus irányításával, csoportosan mennek el szerdán délutánonként a Művelődési Házba. A felső tagozatosok többsége nem napközis, délutáni programjuk ezért szervezetlenebb, kevésbé irányított. A klubfoglalkozások párhuzamosan segítik és kiegészítik az iskolai oktatást. 1977-ben központi irányelvek és módszertani ajánlások kerültek kiadásra a cigány lakosság elmaradott rétegeivel kapcsolatos közművelődési tevékenység megszervezéséhez.21 Ennek alapján az intézmény igazgatója a helyi sajátosságok figyelembe vételével új formákkal és módszerekkel gazdagította eddigi tevékenységét. 1975-től kezdve minden évben megszervezte és vezette az általános iskola, a könyvtár és a Hazafias Népfront közreműködésével a cigány gyermekek nyári olvasótáborát. A tábor célja a cigány anyanyelvű tanulók magyar nyelvtudásának gyarapítása, beilleszkedésük segítése, általános hátrányos helyzetük javítása. Szervezése, előkészítése egész éven át folyamatos, tulajdonképpen az iskolai oktatás, a napközis nevelés és a heti klubfoglalkozások egymásra épült rendszerének, intenzív szakaszának tekinthető. Évenként az iskoláskorúak közel 50%-a, 30-32 tanuló táborozott Balatonszárszón a helyi termelőszövetkezet üdülőjében, előbb három, majd hét-tíz napig. A cigány gyermekek olvasótábora megyei szinten más települések részére is példaként szolgál. Az intézmény igyekszik hatókörébe vonni a felnőtt cigány lakosságot is. Az 1970-es években ismeretterjesztő előadásokkal próbálták a felnőttek szemléletét formálni. Az előadásokon társadalompolitikai kérdésekről, az együttélés alapvető szabályairól, az egészséges életmódról, a tisztaságról stb. esett szó filmvetítéssel egybekötve. 1980-ban az ATI engedélyét kérve segédmotor-kerékpár vezetői és fogathajtó tanfolyamot szerveztek azok részére, akik legalább az általános iskola ötödik osztályát elvégezték. A tanfolyam eredményeként kb. 35 fő kapott járművezetői engedélyt. A felnőtt cigány lakosság ritkán, kevés számban látogatja a Művelődési Ház rendezvényeit. A népművészeti hagyományőrző kiscsoportoknak és a közhasznú tanfolyamoknak, szakköröknek nem tagjai. Ez azt mutatja, hogy az intézmény még nem ismerte meg a cigányok érdeklődési körét. Fel kell kutatni, majd ápolni kell a cigány kultúra (tánc, ének, zene stb.) hagyományait is. Ilyen irányú kezdeményezés eddig még nem történt. A községi könyvtárnak évenként 40-50 fő cigány tagja van, elsősorban iskoláskorúak. Érdeklődési körük főként a kalandregények felé irányul. A cigány iskolában fiókkönyvtárat üzemeltetnek. 21 Művelődésügyi Közlöny 1977.199. A felnőtt lakosság műveltségi szintje igen alacsony. Ezen a területen nagy feladatok várnak még a közművelődési intézményekre, hatókörüket továbbra is ez irányba kell bővíteniük. A cigányok, felnőttek és gyermekek egyaránt nagy számban látogatják a mozi előadásait. A filmek vonzzák őket, tehát a közművelődési dolgozóknak is hasonló kezdeményezéseket kell tenniük. A cigány lakosság műveltségi állapotát, érdeklődési körét jobban figyelembe véve kell tervezniük és szervezniük munkájukat. Keresni kell a cigány folklór életre keltésének helyben megvalósítható formáit. Egészségügyi és szociális viszonyok A cigány lakosság egészségügyi, szociális helyzetének javításáról 1976- ban a minisztertanács így rendelkezett: az egészségügyi intézmények a közművelődési szervekkel együttműködve tegyék rendszeressé az egészségügyi felvilágosítást. Különösen a helyes életmód kialakítása, az alapvető egészségügyi előírások betartása, a személyi és környezeti tisztaság, valamint a családtervezés fontosságának megismertetésére és az alkoholizmus elleni felvilágosító munkára fordítsanak nagy figyelmet. A tanácsszervek ellenőrizzék, hogy a gyermekek gondozása és nevelése érdekében biztosított különböző szociális juttatásokat a szülők rendeltetési céljuknak megfelelően használják fel. A tanácsszervek - a társadalmi szervekkel és a teleplakókkal együttműködve - a még hosszabb időn át fennmaradó telepeken is biztosítsák a megfelelő egészségügyi viszonyokhoz szükséges alapvető létesítményeket és felszereléseket. Szervezzenek a telepeken tisztasági mozgalmat. A tanácsszervek fokozottabban törekedjenek a veszélyeztetett körülmények közé került gyermekek, az idős, beteg emberek megfelelő szociális intézményekbe való elhelyezésére.22 A helyi párt, állami közép- és rövidtávú intézkedési tervek visszatérő feladatként határozták meg a cigány lakosság közegészségügyi helyzetének javítását. Az egészségügyi szervek a telepet az 1970-es évek végéig fertőző gócnak tekintették, annak ellenére, hogy fertőző vagy járványos megbetegedés nem fordult elő. Több személy szenvedett viszont valamilyen tartós betegségben. Nagyfokú volt az egészségügyi tudatlanság, rendszeresen elmulasztották a kötelező orvosi vizsgálatokat. Az állandó munkaviszony hiánya miatt a kedvezményes orvosi ellátásból sok évig kimaradtak. Szinte állandó volt, főként a téli időszakban a tetvesség. A cigány lakosság egészséges életmódra nevelését, tanítását az állami és társadalmi szervek összefogásával, közös munkájával lehetett megvalósítani. A Vöröskereszt helyi szervezete és a Hazafias Népfront Községi Bizottsága a körzeti orvosok és védőnők bevonásával több évig egészségügyi felvilágosítást végzett a tisztálkodás rendszerességének fontosságáról, a helyes táplálkozásról, a csecsemő- és gyermekgondozásról, a fogápolásról stb. A védőnők hetenként vizsgálták a cigány osztályok tanulóinak személyi tisztaságát, s gyakran előfordult, hogy ruha- vagy fejtetűt találtak. Ilyenkor a szükséges kezelést elvégezték. A családi környezetet, elsősorban a cigánytelepet a járási KÖJÁL havonként ellenőrizte, rendszeresen 22 3280/1976. MT H számú határozat 8. pontja. 379 I I
