Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
TISICUM XXVI. 2. táblázat - Öcsöd nagyközség születési mutatójának alakulásáról Megnevezés 1962. év 1970. év 1975. év 1982. év 1983. év Született gyermekek száma összesen: liől 89 73 82 60 56 Ebből cigány gyermekek száma: /fő/ 11 13 10 11 10 Cigány gyermekek aránya: /%/ 12,4 17,8 12,2 18,3 17,9 A cigány lakosság aránya növekvő, ennek az az oka, hogy a nem cigány lakosság száma csökken. Elsősorban a fiatalok, a szülőképes korúak költöznek el, ez magyarázza a születési mutató alakulását. A községben háromféle cigány csoport telepedett le:- zenész cigányok,- Farkas cigányok,- Kolompár cigányok. Zenésznek lenni rangot jelentett a cigányok körében. A kor társadalmi viszonyaiba rendszerint beilleszkedtek. Többségük mindenkor a nem cigány lakossághoz hasonlóan élt, a lakás- és szociális körülményeik is közel azonosak voltak. Az 1960-as évek közepétől kezdődően több családban vegyes házasság jött létre, napjainkra szinte teljesen felzárkóztak a nem cigány lakossághoz. Felzárkózásukat folyamatos munkaviszonyuk alapozta meg. Korábban vállaltak állandó munkaviszonyt, mint a másik két csoport, ezért tudtak korábban beilleszkedni a többségi társadalomba. A zenész cigányok esetében a beilleszkedés nem igényelt társadalmi, állami segítséget, ezért dolgozatomban csak a Farkas és Kolompár cigányok életét mutatom be. Az öcsödi cigányok múltja Csapó Péter református lelkész munkájának köszönhető, hogy községünk lelkészi hivatala írásos emléket őriz a cigányok múltjáról. Csapó Péter 1903-tól 1928-ig volt az egyházközösség lelkésze. Kutatásai során választ keresett és adott arra, hogy községünkben mióta élnek cigányok, kezdetben mivel foglalkoztak. „Vármegyénkben 1726-ban fordultak elő, s ekkor kolompársággal foglalkoztak. 1731-ben a gyulai uradalomban egy vajda kormányzása alatt éltek... Az öcsödi községi bíró 1741-i számadásában többször előfordul, hogy a czigányoknak lópatkolásért, majd kovácsmunkáért fizetett. Tehát ekkor Öcsödön is laktak kolompárok” - állapítja meg. (Csapszék lap)1 Ez a 1 Csapó Péter öcsödi református lelkész kutatásai nyomán. dokumentum azt bizonyítja, hogy a községben a XVIII. század közepétől kezdve voltak már cigányok. Létszámuk a kezdeti időszakban elenyésző volt a törzslakossághoz viszonyítva. Községünkben az egyházi születési és házassági anyakönyveket 1749- től kezdve vezették. Évenként 250-300 gyermek születése került bejegyzésre. 1765 márciusában Kolompár Istvánnak leánya született2 - ez az első bejegyzés, melyet cigány személyre vonatkozóan találtam. Ez a család viszont vándorló lehetett, akik ekkor éppen itt táboroztak, mert Kolompárokra vonatkozó bejegyzés a későbbiekben majd csak a XIX. század legvégén, 1894 után fordul elő. Az állami születési anyakönyvbe, melyet 1895-október 1-jétől vezetnek, 1896-ban jegyeztek be először Kolompár nevű szülőket.3 A továbbiakban csak 1900 után található ismét hasonló bejegyzés, ekkor viszont már évenként 4-5 ilyen név is előfordul az anyakönyvben. Ez azt bizonyítja, hogy a kolompár cigányok ez idő tájt telepedtek le községünkben. Az ún. zenész és Farkas cigányok fél évszázaddal korábban, már a XIX. század közepén letelepedtek községünkben. Ezt a megállapításomat szintén az anyakönyvek adataira alapozom. A rájuk vonatkozó bejegyzések már 1844-től kezdődően, ritkán, de rendszeresen megtalálhatók. Csapó Péter kutatásának dokumentumai őrzik azokat a XVIII. századi rendelkezéseket, amelyekből következtetni lehet a cigányok ősi, vándorló, sajátos életmódjára. „1759-ben a vármegye elrendeli, hogy a czigányoktól a lovak elvétessenek. (Királyi biztos szolgabírói kurrens levél) 1768. - Királyi rendelet, amin publikálja a megye, hogy a czigányoknak egyik faluból a másikba táborolni nem szabad, hanem ahol laknak, záros határidő alatt házat építsenek, dolgozzanak, adót fizessenek, házról-házra koldulni, kéregetni ne járjanak, feleségeik... bekötött fejekkel, leengedett hajjal és derékban lepedőkkel ne járjanak. A gyermekeik is mezítelenül ne járjanak. Egyéb iránt tapasztalnák, a bírák által vesszővel vagy korbáccsal intessenek meg... Mind ők, mind gyermekeik az odavaló lakosok szerint öltözködjenek. A feleségeik asszonyi rend szokása szerint főkötőt hordozzanak, gyermekeiket mesterségre adják. Ugyanezért parancsolják a bírák a mestereknek, hogy a czigány gyerekeket is befogadják a mesterségbe. Ha pedig a czigányok házat nem csinálnak, 2 1765. évi egyházi születési anyakönyv - Öcsöd. 3 Öcsöd 1896. évi születési anyakönyve. 370
