Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
CSÖNGE АПИА: KI VOLT SZOLNOK VÁROSRENDEZÉSI TERVÉNEK ATYJA? szervezését már „az újabb tapasztalatok érvényesítése” motiválta, tekintettel Szolnok és más városok angolszász bombázásainak pusztító hatásaira. „...akik valóban örülnek a Szövetségesek győzelmének”. A háború utáni időszak Városunk főmérnöke saját elmondása szerint 1944. november 1-ig teljesített szolgálatot Szolnokon.79 Ekkor Esztergomba küldték az üzemi munkások részére pénzért, de november 3-án visszajövet Nagykátánál már tovább nem engedték. A front átvonulását Budapesten érte meg 1945. január 18-án.80 Február és március hónapokban rokonainál, a már 1944 karácsonya óta szovjet megszállás alatt álló Pomázon tartózkodott. Szolnokra 1945. március 26-án tért vissza.81 (7. kép) 7. kép - Vitéz Bajor József háza a Sipos Orbán úton (Németh Józsefné magántulajdona) Szolnokon az orosz megszállás után nem sokkal, 1945. január 25-én új városvezetés alakult, élén Zsemlye Ferenc kommunista polgármesterrel. Az alakuló közgyűlésen az alábbiak is elhangzottak: „Elsősorban olyan férfiakra van szükség, akiknek a munkakészségük és energiájuk töretlen, ilyenek pedig csak azok, akik valóban örülnek a Szövetségesek győzelmének, akiket ez a győzelem lesújt, ma munkaképtelenek, tagjaik ólomból vannak. Olyan férfiakra van továbbá szükség, akik pártállásuknál fogva, magatartásuknál, meggyőződésüknél fogva a katonai parancsnokság bizalmát megnyerni képesek, mert a polgárságnak még hosszú időn át együtt kell működnie a katonai hatóságokkal. A Nemzeti Bizottság határozata értelmében a képesítés nem kelléke a főtisztviselői állások betöltésének, ezért inkább a képességre kell figyelemmel lenni, a vele született józan észre és ítélőképességre, nemkülönben a puritán becsületességre, különösen Szolnok városában, melynek neve a múltban országszerte meghurcoltatott a hírhedt panamaper során; meg kell 79 A várost október 25-én ürítették ki. A szovjet csapatok november 4-én vonultak be. 80 Bajor József és Tiszovszky Gizella lánya, Margit ekkoriban Budapesten tanult, ezért döntöttek úgy, hogy együtt vészelik át a háborút. Németh Józsefné közlése. 81 Szolnoki házukban épp román katonák voltak elszállásolva. Szinte mindenüket elhurcolták. Németh Józsefné közlése. szüntetnie Szolnoknak annak a közfelfogásnak, hogy a városházán megfelelő eszközökkel mindig célt lehet érni, ellenkezőleg, minden városi polgárnak tudnia kell, hogy a városi tisztviselői kar becsülettel dolgozik az ő érdekei előmozdításán. [...] A köztisztviselői kar, amely gerinctelenül meghunyászkodva, sokszor ujjongva, minden rendszert kiszolgált, úgy gondolja, ott lehet folytatni, ahol abbahagyták. Nem uraim! Mi mást akarunk és ez a nép akarata.’*2 Rendkívül sokatmondó, hogy még a háborús viszonyok közepette, az emberéletben és anyagi javakban követelt hatalmas áldozatok és a holokauszt borzalmainak friss emlékei mellett is a korábbi városvezetők korrupciós bűnei voltak azok, amelyekkel az elitcserét indokolták. Nyilvánvaló volt, hogy ilyen légkörben nem csak a városvezetők személye fog változni, hanem az alsóbb hivatali szervekben is komoly tisztogató munka veszi kezdetét. Bajort ellenben hazatérése után, tekintettel a súlyos mérnökhiányra, azonnal munkába állították. 1945 és 1946 folyamán az állami földosztásnál és a híd helyreállítási munkálatoknál dolgozott, majd 1946. augusztus 1-én a város a műszaki hivatal vezetésére rendelte vissza.83 1945-ös igazoló eljárását a Szolnok város köztisztviselőit igazoló I. számú bizottság tárgyalta, de ennek iratai között nem található meg Bajor József ügye. Ezen igazoló bizottság elnöke az a hírhedt Modla Sándor volt, aki a kisgazdapártba beépült kriptokommunistaként, tehát titkos kommunista párttagként minden olyan szolnoki hivatalnokot feddésben, megrovásban, előléptetéstől eltiltásban vagy más büntetésben részesített, akik a front elől menekülve, illetve a város október 8-i kiürítési parancsának eleget téve elhagyták Szolnokot. Október 16-a után viszont már csak úgy teljesíthetett szolgálatot valaki, ha aláírta a Szálasi-kormány eskünyomtatványát, ami ugyancsak elítélésre adott alapot. Bajor József november 1-ig tartózkodott Szolnokon, a kiürítés ellenére vélhetően légoltalmi parancsnoki kötelezettségei miatt kellett tovább a városban maradnia, de a szovjet bevonulást ő sem várta be, így esetében mindkét negatív tényező szerepet játszhatott. Unokájának elmondása szerint ugyanakkor elsősorban német származása volt meghurcolásának fő oka, illetve az, hogy édesapja még Németországban született, hiszen a háború borzalmaiért a kollektív bűnösség elve alapján a teljes német származású lakosságot felelőssé tették.84 Természetesen nem lehetett előny vitézi címe sem.85 Továbbá a front átvonulása után 82 MNL JNSZML V. 472. Szolnok kgy. jzkv. 1945. január 25. 83 1951. július 4-i keltezésű személyi adatlapja szerint lakcíme Szolnokon 1932-től a Sipos Orbán u. (1950-től Móra Ferenc u.) 13. sz. alatt volt. Egy másik adatlap szerint a Deák Ferenc u. 11. sz. alatt is lakott. FIM Hadtörténeti Levéltár AKV11894/46. ő. e. 84 Elegendő a málenkij robotra elhurcoltak tömegére gondolnunk, akik közül sok magyar embert pusztán németes hangzású neve alapján válogattak be a Szovjetunióba induló transzportokba! 85 A kérdés kapcsán megkerestem Csősz Lászlót, a holokauszt Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetének elismert kutatóját, aki jelezte, hogy vitéz Bajor József főmérnök és Pápay László városi mérnök neve egyedül a gettósítás kapcsán merült fel, miután a város mérnöki hivatalának vezetőiként az ő feladatuk volt a gettók terveinek (vázrajz) elkészítése, illetve a gettó kijelöléséről szóló értekezleten is részt vettek. Csősz megítélése szerint Bajor hatáskörét nem lépte túl, s maga is azt tartja valószínűbbnek, hogy ’45 utáni megítélésében elsősorban a vitézi címe és német származása jelenthetett problémát. Ezúton mondok köszönetét Csősz Lászlónak kutatási 361
