Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
TISICUM XXVI. Értékelésében arra tett javaslatot, hogy a tervet az építési szabályrendelet miatt csak részleges és tervszerű egymásutánban valósítsák meg, s a város belterületébe vonják be a város északi széle és a vasút íve közötti területet, valamint a nagyportust, hogy a telekminimummal nem rendelkező lakosoknak legyen hova építkeznie. Emellett szükségesnek tartotta azt is, hogy „a rendezés kivitelének tartamára egy városi főmérnöki állás rendszeresíttessék.”2' Javasolta továbbá az állatvásártér áthelyezését a város észak-keleti részére, a Szántó és Kertalja utca, valamint a vasút vonala által bezárt területre, mely egyúttal katonai gyakorlótérnek is alkalmasnak tűnt. A régi vásártér egy részének felparcellázását, másik részének köztérré nyitását tartotta volna célszerűnek.21 22 Ezen emlékirat az építészeti bizottság tagjainak kiküldetett, a városi honatyák azonban késlekedtek észrevételeiket megtenni.23 Márpedig a város az építkezési szabályrendelet idevonatkozó szakaszát továbbra is oly ridegséggel applikálta, hogy az a magánfelek érdekét mind érzékenyebben sértette. A témát boncolgató lap aggódva sürgette a város elöljáróságát: „hogy ezt a kérdést minél előbb napirendre hozza s azt - akár jobbra, akár balra - végleges eldöntésre juttassa, mert félős, hogy ha ez a kérdés a jövő tavaszig, midőn az építkezési idény beáll, tisztázva nem lesz, az elöljáróság az építkezni kívánó felekkel oly bonyodalmakban keveredik, melyek sem városnak, sem a magánfeleknek érdekében nem állanak.”24 Végül novemberben egy városatya az újságban is közölte állásfoglalását, a merészebb kék terv pártját fogva, sőt további javaslatokat is hozzáfűzött: „tabularását csinál ugyan, de conceptiojában nem eléggé domborodik ki. Oly alakot állít elénk, melynek maroknyi törzséről aránytalanul nagy és hosszú végtagok lógnak le. A centralisatio nincs benne keresztül véve, s a fősúly inkább a külvárosokra és mellékutczákra fektettetik, pedig szerintünk a belvárosra mint központra keltett volna a külvárosokat és mellékutczákat helyezni és viszonyítani. [...] Alaknak legalkalmasabbnak tartjuk a legyező formát, a minthogy tényleg így is kezdett városunk alakulni,” mondotta, majd öt pontba foglalta főbb célkitűzéseit: széles, impozáns főtér a Molnár (most Szapáry) utcától a törvényszéki palotáig25; a főútvonalak szabályozása, beleértve a Molnár utca észak felé történő meghosszabbítását, a vasút felé menő út kiszélesítését és kiegyenesítését, valamint a temető és az ipartelepek felé kanyarodó út szabályozását is.; „A mellék utczákra ez idő szerint áldozatot hozni nem tanácsoljuk, azok a főutczák megnyitásával önnön maguktól módosulnának, szabályozódnak." Nem tartotta célszerűnek a kötelező telekminimum erőszakolt fenntartását sem, ehelyett az utcák és közterek szabályozását tartotta volna egyedül fontosnak. Maga is áthelyezte volna az állatvásárteret, ahol egy új városrész fejlődésére látott lehetőséget, ahogy a nagyportus helyén is.26 A város elöljárósága a tél folyamán az egyes képviselőcsoportokat megbeszélésekre hívta össze, így mind többeket győztek meg a 21 Piros és kék terv. Szolnoki Híradó, 1889. október 6. 22 Piros és kék terv. Szolnoki Híradó, 1889. október 10. és 13. 23 Városrendezés és polgárság. Szolnoki Híradó, 1889. október 10. és november 14. 24 Városrendezés. Szolnoki Híradó, 1889. november 14. 25 Városunk szabályozása. Szolnoki Híradó, 1889. november 21. 26 Városunk szabályozása. Szolnoki Híradó, 1889. november 24. városrendezési terv támogatásáról. Az ügy mégis a legkezdetlegesebb előkészítés stádiumában állt,27 s így bekövetkezett, amitől tartani lehetett. 1890 márciusában az alispán elé került egy szolnoki telektulajdonos panasza, aki nem építkezhetett, de telkéért sem ajánlott a város oly összeget, melyet méltányosnak tartott volna. Az alispán kérte: „hogy a város mielőbb szerezze meg a kisajátítási jogot s teremtse meg a kisajátítási alapot, vagy pedig függesztessék fel az építkezési szabályrendelet megszorító szakasza.”28 Mivel ezek egyike sem történt meg, két hónap elteltével: „Szolnok város rég vajúdó rendezési kérdése megyénk alispánját elhatározó fellépésre bírta, [...ja szabályozási tervezet még csak papiroson van meg, jóváhagyva nincs s a város még nincs azon helyzetben, hogy az e téren a magán felek részéről felmerülő jogos igényeket kielégíthesse. A helyzet ezen visszás volta arra indította megyénk alispánját, hogy a városi képviselőket e hó [május] 13-ára a megye termébe bizalmas értekezletre meghívja. [..] Mindenekelőtt kijelentette, miszerint ő általánosságban a városrendezés híve [...] Elismeréssel emlékszik meg Pólya Béla városi képviselő és Kovács Lajos kir. főmérnökről, kik a városrendezés kérdésében fáradhatatlanul buzgólkodnak; de mikor az alispánnak választani kell a város jövő fejlődése [...] és a jogrend kielégítése közt, kötelességszerűleg az utóbbi felé kell hajolnia, [.JA vitatkozás ezen mederben megindulván, [egyes városi képviselők a szabályozás ellen, mások mellette foglaltak állást] [..] Az alispán az eszmecsere befejezte után kijelentette, miszerint szándéka a legközelebbi megyei közgyűlés elé javaslatot terjeszteni az iránt, hogy a város építkezési szabályrendeletének megszorító szakaszai hatályon kívül helyeztessenek és ez elhatározásában két indok vezérli: egyik az, hogy e kérdésnek lendületet adjon, másik az, hogy nem tűrheti, miképen jogállamban a polgárok jogai csorbát szenvedjenek. [...] azt a jótékony hatást várja az alispán, hogy a város intéző köreinek lelkiismerete fel fog ébredni s nagyobb energiával fognak ezen függő kérdés elintézéséhez hozzálátni.”29 Nem így történt, bár egyes nagyobb építkezések (pl. törvényszék 1891- ben)30 esetén még figyelembe vették a tervek utcavonalra tett javaslatait. Az egységes szabályozási terv gondolatát később Novák Antal tervezőmérnök igyekezett napirenden tartani. 1896-ban nyomtatásban is megjelentetett Leírás és indokolás Szolnok r.t. város szabályozási tervéhez címmel megjelent művében vitába szállt azzal a nézettel, hogy elegendő lenne a főbb utcákat szabályozni és a zeg-zugok maguktól rendeződnek majd, ehelyett maga is a radikálisabb elképzelések, a sikátorok kiszélesítése és új utcák nyitása mellett hozott fel érveket.31 Ám Cseh 27 Szolnok 1889-ben. Szolnoki Híradó, 1890. január 2. 28 A városrendezés ügye a megyén. Szolnoki Híradó, 1890. március 20. 29 Városrendezés. Szolnoki Híradó, 1890. május 15. 30 „Az emelendő új, kir. törvénykezési épület a Régi patika utca, főút és Gyászköz között akként fog elhelyeztetni, hogy az új törvénykezési épületnek a Régi patika utcára eső vonala az úgynevezett „kék" szabályozási terv szerint fog kitűzetni... ” Szolnok város képviselőtestületének közgyűlése, 1891. június 24.72/1891. Idézi: KISSNÉ SZABÓ Judit 2017.37. 31 KAPOSVÁRI Gyula 1990. 288-289. Kaposvári Gyula rendkívül információgazdag és hiánypótló művében az 1889-es tervek kapcsán idézi Novák Antal 1896-ban megjelent művét, és ez alapján akár úgy is értelmezhetők szavai, mintha az 1889-es terveket is Novák készítette volna. 354
