Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
CSÖNGE AHILA: KI VOLT SZOLNOK VÁROSRENDEZÉSI TERVÉNEK ATYJA? Géza korábban idézet művéből tudjuk, hogy az 1889-ben eredetileg Derzsi József által megálmodott „nagyszabású elképzelésekből végül nagyon kevés, a város egységes szabályozásából pedig szinte semmi sem valósult meg. Az 1890-es években kipattant városházi sikkasztás és a város egyébként nyomasztó anyagi nehézségei a szabályozási tervek végrehajtását megakadályozták...”* 32 Az első világháború előtt a város kiírt még egy tervpályázatot a Tisza-part rendezésére, majd „Kludik Gyula polgármester felkérésére Zombory Lajos festőművész mutatta be az általa pályázaton kívül készített és elismerésben részesült alternatív terveket,”33 ám Kludik 1911-es leváltása és az első világháború ezen terv megvalósítását is levették napirendről. „A Közép-Tisza mellék empóriuma”. A két háború közötti időszak Mivel 1919-ben a piros és kék tervek dokumentumai megsemmisültek, a háborút követően alapvetően koncepciót nélkülözve, illetve a korábbi tervek szájhagyomány útján fennmaradt emlékeire támaszkodva zajlott egyes zeg-zugos mellékutcák szabályozása, kiigazítása. Ha elő is fordult a későbbiekben, hogy egyes XIX. század végi elképzelések megvalósultak, azok már nem a piros és kék tervek intencióira való hivatkozással, hanem aktuálisan jelentkező igényekkel indokoltattak. 1922-ben például az állategészségügyi törvény rendelkezéseivel és a vármegye alispánjának leiratával magyarázták az állatvásártér áthelyezésének szükségességét. A város kiépítettsége és térszerkezeti adottságai viszont hasonló konklúzió levonása felé terelték a helyszínt bejáró városatyákat, amikor az állatvásártér és cédulaház új helyének a város északkeleti részén elterülő libalegelőt szemelték ki, ahogy a felszabaduló terület egy részének házhelyekül történő kijelölése is korábbról visszaköszönő momentum.34 35 Látványosabb fejlődés és a városrendezés kérdésének újbóli napirendre kerülése a 20-as évek közepétől datálható. Az 1925-ben polgármesterré választott dr. Tóth Tamás ugyanis a Speyer-kölcsön felvételével komolyabb építkezéseket indított. A városvezetés felkérésére Zombory Lajos előállt a Tisza-part egy újabb, látványos rendezési tervével, mely a Tisza Szálló és Gyógyfürdő, illetve a park helyének kijelölésével részben meg is valósult az elkövetkezendő években.36 (3. kép) 3. kép - A Tisza-part Szolnok 1927-es térképén 1926-ban megvásárolták az addig Scheftsik György tulajdonát képező nagyobb területet is a Zagyva túlpartján, melynek későbbi felparcellázása lehetővé tette egy új városrész, a Scheftsik-telep kialakítását.37 „A tiszaparti park kiépítésével, a Városi Színház újjáalakításával, a városi bérpalota építésével és más beruházásokkal hatalmas lendületet kapott a városfejlesztési programm."33 Mindennek eredményeként Szolnok rövid idő alatt a „Közép-Tisza mellék empóriumává fejlődött”, és 1929-ben megyei várossá alakult. A 20-as évek eleje összességében mégsem kedvezett a nagyszabású elképzeléseknek és a város egészét átfogó városrendezésnek. A nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel a város még azt is szükségesnek tartotta, hogy a Baross, Szapáry és Gorove utcákon az emeletes házak építési kötelezettségének előírását ideiglenesen feloldja. Az előírást 1923-ban léptették újból életbe.36 Valójában az 1889-es terveket a fentebb részletezett módon Derzsi József alkotta, és Pólya Béla dolgozta át először. Novák évekkel később írta le gondolatait a város szabályozásáról. 32 CSEH Géza 1993.10. 33 „A pályázatra 6 tervezet érkezett be ugyanannyi alternativ tervezettel, [...ja tervek részleteinek átvizsgálására s a számítások megtételére Tóbiás József kir. mérnök és Ungár Dezső városi mérnök bizottsági tagokat kérte fel, [...] miután a beadott tervek részint financiális, részint technikai nehézségek miatt kivitelre alkalmasnak nem találtattak, [...] Ezután Kludik Gyula polgármester felkérésére Zombory Lajos festőművész mutatta be az általa pályázaton kívül készített és elismerésben részesült alternatív terveket, melyek bemutatásáért és a közérdekű ügy iránti önzetlen érdeklődéséért a jeles festőművésznek a bizottság köszönetét fejezte ki.” A Tiszapart rendezése. Jász-Nagykun- Szolnokmegyei Lapok, 1911. február 23. 34 MNL JNSZMLV. 472. Szolnok kgy. jzkv. 39/1922.; 186/1922.; 17175/1924. 35 MNL JNSZML V. 472. Szolnok kgy. jzkv. 20475/1923. Egyes utcák és terek különálló rendezése kapcsán is történtek előrelépések, igaz, ezen munkálatok még mindig nem valamely egész várost átfogó rendezési terv részeként, hanem eseti jelleggel valósultak meg, elsősorban a város turisztikai vonzerejének növelése, a modernizáció általános elvárásai és a helyi lakosok egyedi kérelmei és panaszai függvényében.39 Utóbbiak közül említést érdemel azon utcák háztulajdonosainak kérelme, akik kénytelenek voltak tavasztól őszig elviselni a házuk előtt naponként elvonuló csordajárást. Kérelmüket közegészségügyi, köztisztasági és városszépészeti indokokkal egyaránt alátámasztották, illetve sérelmezték, hogy „ingatlanuk értéke épen a csordajárás kellemetlen és káros következményei folytán lényegesen lecsökken,” s még bérbe adni sem tudják. Velük szemben a Legeltetési Társulat a csordajárás fenntartása mellett kardoskodott. A város állandó bizottsága végül határozottan „megállapította, hogy azok a sérelmek [...] valóban 36 SZABÓ István 2004.396. 37 MNL JNSZML V. 472. Szolnok kgy. jzkv. 93/1926. 38 VARGA Sándor Frigyes 1935.14. 39 Példaként említhető a Horánszky Nándor (volt Nagykereszt), Büge, Honvéd, Gyömörey Félix, Thököly, Tőr, Tófenék, Bajnok, Fürdő és Mária utcák szabályozása. MNL JNSZML V. 472. Szolnok kgy. jzkv. 338/1922., 83/1923., 24130/1927., 6360/1928., 6439/1928., 15094/1931., 1736/1935., 6758/1935., 26763/1936., 1465/1937., 17151/1937. 355
