Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)

SZENTPÉTERI JÓZSEF: ADAM ÉS ÁRPÁD. A KÁRPÁT-MEDENCE KORA KÖZÉPKORI LELŐHELYKATASZTERE (6-13. SZÁZAD) A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára A magyar őstörténet és kora középkori történetünk anyagi emlékei és írott forrásai iránt napjainkban egyre nagyobb mértékű társadalmi ér­deklődés, nyomatékosabban mondva egyre nagyobb elvárás (társadal­mi nyomás) tapasztalható az akadémiai szféra irányában (beleértve az MTA kutatóhálózatát, valamint a felsőoktatás szakirányú kutatóhelyeit). A népvándorlás korával és a magyar honfoglalás korral foglalkozó tu­dományterületünk egyik legnehezebben magyarázható adóssága az a tény, hogy még azzal az elemi kérdéssel sem tudunk megbirkózni: hány ismert lelőhelyről van tudomásunk az adott korszakból, s azoknak mi­lyen a térbeli és időbeli eloszlása a Kárpát-medencében. Ugyanakkor túl vagyunk a magyar régészet „aranykorán”, azaz az elmúlt két évtized nagyberuházásai (különösen az autópálya-építéseket megelőző nagyfe­lületű régészeti feltárások) által napvilágra került számtalan lelőhely sok szempontból feldolgozásra, tudományos értékelésre vár. Többek között ezt az adósságot törlesztené részben az általunk tervezett internetes adatbázis fejlesztése, melynek révén minden érdeklődő (pontosan meg­határozott hozzáférési jogosítványokkal) hozzáférhetne olyan alapvető információkhoz, melyek segítségével sok téveszmét eloszlathatnánk, s egyúttal megerősíthetnénk nemzeti hagyományaink megőrzését és ápolását. Az OTKA-bizottság összegző véleménye (2013) A projekt szoros értelemben vett alapkutatásnak nem minősül, de a ter­vezett feladatok, a korszak kutatóinak digitális „kézikönyvet” kínálnak, és ily módon nemcsak a magyar régészet, hanem a nemzetközi kutatás szá­mára is könnyedén hozzáférhető, a jövőben bővíthető, fejleszthető adat­bázist hoznak létre. A pályázó korábban már bizonyította alkalmasságát hasonló feladatok elvégzésére (ADAM), ahhoz képest munkafeltételei az új szervezeti rendben jelentősen javultak is. A projektbe bevont ku­tatók minősítése biztosíték a minőségre nézve. A pályázatról bizonyos elemek (pl. képes szótár, leletkataszter) könnyen leválaszthatók, ha költ­ségcsökkentésre van szükség, mert azok nem tartoznak szorosan az alapfeladathoz. A számítógépes programfejlesztési költség nevesítése szükséges. Terembérleti díj nem fizethető (sic!). A pályázat rangsorbéli helye a többi, minden szempontból kiváló pályázattal való összevetés alapján alakult ki. VI. ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-medence kora középkori le­lőhelykatasztere (6-13. század) (NKFIH-OTKA-pályázat, 2014) A korábbi tapasztalatok és hozzáértő bírálatok tanácsait szem előtt tart­va a most beadott pályázat előkészítő munkája során (amely így 2004 óta ötödik változatban kerül az OTKA zsűrije elé) tudatosan törekedtünk arra, hogy sikerüljön hathatós támogató hátteret kiépíteni a program mögé. Igyekeztünk a szakterület ma már nyugdíjba vonult legnagyobb­jait magunk mellé állítani, akiknek személyét ezáltal is reaktivizáljuk: Jankovich-Bésán Dénes, Kovács László, Mesterházy Károly, Szőke Béla Miklós, Tomka Péter, Torma István. A felsorolt személyek a magyar ré­gészet emblematikus alakjai, akik a maguk sok évtizedes tapasztalatá­val már most is segítik e hosszú távú vállalkozás stratégiai döntéseinek meghozatalát. A projekt során egységes lekérdezési felületű, magyar és angol nyelvű, interneten szolgáltatott számítógépes adatbázis jön létre. A nyitó felüle­ten mindazon szempont megtalálható lesz, amely az ADAM címszóiban is szerepelt. Az adatbázis térképészeti megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy megfelelő felbontásban használható szelvényeket, illetve össze­foglaló térképeket hozhassunk létre. A négyéves projekt végére teszt üzemmódban működő magyar és angol nyelvű adatbázist, valamint az ÁRPÁD-modulból leválogatott, a temetkezési lelőhelyeket tartalmazó FÉK folytatásául szolgáló magyar nyelvű kéziratot (FÉK II.) készítünk elő. Az NKFIH-bizottság összegző véleménye (2014) A pályázat a jelen formájában már a harmadik, a bírálatok hatására átdol­gozott, javított tervezet. A kutatás célja a Kárpát-medence 6-13. századi lelőhelyeinek összegyűjtése és közzététele; a célkitűzést minden bíráló a legteljesebb mértékben támogatta. E témában szerencsésen összefonó­dik a szűkebb szakmai (történelem, régészet) igény a magyar nép őstörté­nete iránti megnövekedett fokozott civil érdeklődéssel. Mivel a közelmúlt nagy ásatásai nyomán jelentősen gyarapodott a leletanyag, még inkább szükséges az alapvető információk összegyűjtése. A munkát a már koráb­ban elkészített adatbázisok (ADAM 2002), Fehér-Éry-Kralovánszky 1962, továbbá Györffy Gy. munkái, az Árpád-kori történeti földrajz eddig meg­jelentköteteinek felhasználásával, kiegészítésével és továbbfejlesztésével, vagyis az új lelőhelyek adataival való kibővítésével lehetne megvalósítani. Internetes adatbázist hoznának létre magyar és angol nyelven, amely fo­lyamatosan frissíthető és újabb adatokkal kiegészíthető lenne. A honfog­lalás kori és Árpád-kori lelőhelyekről (ÁRPÁD) kötetet is publikálnának, az adatbázis szöveges részét igen bőséges térképanyaggal egészítenék ki. A munka személyi feltételeit minden bírálója kiválónak ítélte: tapasztalt kuta­tók jelentik a bázisát (MTA ВТК Rég. Int., Történeti Int., MNM, ELTE Rég. Int., SZTE Rég. Tszk.). A projekt lehetőséget adna igen tapasztalt kutatók „reaktiválására”, a munkában való részvételére, s ez, mivel egyébként a régészeti tanszékek egyetemi hallgatóit is bevonnák az adatgyűjtésbe, a különböző kutató generációk együttműködésének jó példája lehetne. A kutatási terv nem kellően részletes, bár időbeli tagolása meggyőző. A pro­jekt ambiciózus, de nem teljesíthetetlen. A háttérintézmények megfelelő bázisul szolgálnak, a kutatók kompetenciájáról egyöntetűen pozitiven ér­tékelhető. A tervezet megvalósíthatóságának nincsen kockázata, gyenge pontot a szorító időhatárok jelenthetnek. A résztvevő, amúgy kiváló, de más projektekkel és munkákkal elfoglalt kutatók FTE-értékei alacsonynak tűnnek, ezért szükséges a senior kutatók feladatának pontosabb körül­határolása. Szükséges továbbá az adathozzáférés módjának pontosítása. Számítástechnikai munkákra megbízási díjat és számlás kifizetést is ter­vez. Az informatikai üzemeltetés éves ráfordítása (egyéb költségek) túlter­vezett. A pályázat rangsorbeli helye a többi, minden szempontból kiváló pályázattal való alapos összehasonlítás során alakult ki.

Next

/
Thumbnails
Contents