Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. VII. ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-medence kora középkori lelőhelykatasztere (6-11. század) (NKFIH-OTKA-pályázat, 2015) Az eddigi pályázatok során együtt szerepelt az avar és az Árpád-kor vizsgálata (2004, 2007, 2013, 2014), csupán egy alkalommal külön az avar korszak (2009). A településtörténeti kutatások bevonása, illetve a vizsgált korszak felső határának meghatározása (13. század) a párhuzamos kutatások elkerülése érdekében ez alkalommal azért csökkent, mivel az MTA ВТК Régészeti Intézetében Takács Miklós vezetésével sikeres OTKA-projekt indult. A legutóbb benyújtott (sikertelen) ADAM és ÁRPÁD pályázatról 2014-ben hozott döntésből idézem az egyik anonim külföldi bíráló véleményét: „The results of the project will hopefully have a deep impact not only in archaeology but also in medieval historical research, both in Hungary and abroad. Due to the systematic work done by generations of researchers of the field the presented project is excellently based and the participants - senior or not - are the garantee for the success. The budget is realistic. Thus the project is absolutely faisable.” Okulva azonban a zsűri más jellegű véleményéből is („A projekt lehetőséget adna igen tapasztalt kutatók „reaktiválására”, a munkában való részvételére, s ez, mivel egyébként a régészeti tanszékek egyetemi hallgatóit is bevonnák az adatgyűjtésbe, a különböző kutató generációk együttműködésének jó példája lehetne. A kutatási terv nem kellően részletes, bár időbeli tagolása meggyőző. A projekt ambiciózus, de nem teljesíthetetlen. A háttérintézmények megfelelő bázisul szolgálnak, a kutatók kompetenciájáról egyöntetűen pozitiven értékelhető. A tervezet megvalósíthatóságának projektekkel és munkákkal elfoglalt kutatók FTE értékei alacsonynak tűnnek, ezért szükséges a senior kutatók feladatának pontosabb körülhatárolása. Szükséges továbbá az adathozzáférés módjának pontosítása. Számítástechnikai munkákra megbízási díjat és számlás kifizetést is tervez. Az informatikai üzemeltetés éves ráfordítása (egyéb költségek) túltervezett.”) a program a most kitűzött célok, az igényelt pénzügyi keretek és a rendelkezésre álló szakembergárda (majdnem száz fő) optimális összehangolására törekszik. A benyújtott projekt során egységes lekérdezési felületű, magyar és német nyelvű, interneten szolgáltatott számítógépes adatbázis jön létre. A nyitófelületen mindazon szempont megtalálható lesz, amely az ADAM címszóiban is szerepelt. Az adatbázis térképészeti megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy megfelelő felbontásban használható szelvényeket, illetve összefoglaló térképeket hozhassunk létre. A négyéves projekt végére folyamatosan karbantartott magyar és német nyelvű adatbázist, valamint az ÁRPÁD-modulból leválogatott, a temetkezési lelőhelyeket tartalmazó FÉK folytatásául szolgáló magyar nyelvű kéziratot (FÉK II.) készítünk elő publikálásra. Az adatbázis létrejötte még inkább elmélyítené azt a szakmai beágyazódottságot, amely jól jellemezhető két számmal: a megjelenése (2002) óta kézikönyvként használt ADAM II. eddig hazai és külföldi szerzők 80 müvében 704 db független hivatkozást kapott. Ismereteim szerint eddig 49 személy hivatkozott rá: 42 hazai, 7 külföldi, döntő többségük régész (46), de antropológusok (2) és történész (1) is szerepel köztük. A recenziók száma: 4 (ebből 3 folyóiratban, 1 interneten), 1 önálló kötet6 is született ez alapján, 75 önálló tanulmányban említik (átlag 9,4 db hivatkozások száma művenként), a legmagasabb számú utalások egy-egy műben: 32, 35, 43, 44, 46, 53, 61, 74 eset; a legtöbb idézet, amely egyetlen könyvben7 * előfordult: 150 külön utalás (adatforrás: az MTMT 2014. végi állapota). Az NKFIH-bizottság összegző véleménye (2015) Immáron hatodszorra benyújtott tervről van szó. Noha a beérkezett vélemények több ponton is ellentétesek egymással, összességében vitathatatlan a célkitűzés fontossága, megalapozottsága, nemzetközi jelentősége és kivitelezésének sürgős volta. A vezető kutató a szakterület jeles kutatói közül válogatta össze a szerkesztőket, ő maga is közismert rendkívüli szívósságáról és szervezőkészségéről, ami ugyancsak fontos szempont a projekt sikere szempontjából. Azonban - a sokszor ismételt és minduntalan elutasított pályázat dacára - továbbra is megalapozatlan tervekkel (pl. FÉK II. kiadása) és túlzó költségvetéssel terheli meg pályázatát. A részletesen kidolgozott munkaterv nemcsak megvalósítható, hanem jól beárazható is, következésképpen a pályázat megtisztítható a fölösleges tételektől. A többszöri ismétlés ellenére a pályázatban vannak hibák is: a feladatlistában a szerkesztőbizottságban mindenki titkár? Nem egyeznek sem a szerkesztőbizottság, sem a közreműködők névsorai a részletes és az összesített munkatervben. A pénzügyi tervben is előfordulnak hasonló tévedések. A múzeumokban igénybe veendő munkatársak úgy tűnik, nem részesülnek díjazásban, ezért eredményes együttműködésük több mint bizonytalan. Hasonlóképpen a szerkesztőbizottság tagjai és az adatrögzítő hallgatók sem kapnak díjazást, utóbbit indokolni is kellene. A pályázat csak a pénzügyi lehetőségek függvényében támogatható. Vili. Kettős kötődés: László Gyula régészeti és tudománytörténeti hagyatékának gondozása (NKFIH-OTKA-pályázat, 2016) A László Gyula Digitális Archívum fejlesztése László Gyula (1910-1998) régész, képzőművész a 20. századi magyar tudományos és kulturális élet ikonikus alakja. A jelenleg hazánkban tevékenykedő régész nemzedék lényegében az ő köpönyegéből bújt elő, életműve sokunk számára jelent igazodási pontot. Több évtizedes oktatói tevékenységével, széles látókörével, több korszakot átölelő publikációival máig tartó hatást gyakorolt mind a tanítványaira, mind a más egyetemeken végzett régészek, történészek, művészettörténészek és néprajzkutatók szemléletére. Szellemi és tárgyi hagyatékának 6 MAKKAY 2003. - ennek térképekkel illusztrált reflexiója: SZENTPÉTERI 2006. és SZENTPÉTERI 2008. ZÁBOJNÍK 2004. 254 7
