Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. Kovács László: a topográfiai adatok önállóan nem számítanak lelőhelynek. Lelőhely elsősorban az, ahol régészeti feltárás történt. Benkő Elek: fontosak és elfogadhatók egy pályázatban a következők: 1) nem szabad túllőni a pályázat megvalósításának terveit, költségigényét, de alátervezni sem tanácsos! 2) az egyes modulok leválasztási lehetőségének megteremtése is fontos. 3) minimalizálni kell a résztvevőket. Budapest, 2013. január 25. Összeállította: Szentpéteri József V. A Kárpát-medence kora középkori lelőhelykatasztere (6-13. század) (OTKA-pályázat, 2013) A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára A projekt fantázianeve (ADAM és ÁRPÁD) két részből áll. Az ADAM nemzetközi összefogással, több mint 90 szakember közreműködésével, húsz év alatt elkészült munka, legfőbb támogatója az OTKA, szerkesztője e pályázat benyújtója volt. Az ÁRPÁD elnevezés a régészeti szakirodalomban meghonosodott nevén a magyar honfoglalás korát - mely történész körökben az államalapítás korát jelenti - (10. század), valamint az Árpád-kor (a 11-13. század) végéig tartó időszakot fogja át. Praktikus okokból (azért, hogy a kutatásokat összhangba hozzuk Györffy György történeti földrajzi kutatásaival) ez az időhatár némely esetben elérheti az 1340-es éveket is. Mindkét, egységes szempontrendszer szerint vizsgált korszak a Kárpátmedence egészére vonatkozik. A vizsgált korszak időhatárainak magyarázata: Kr. sz. 567-ben foglaltak itt szállást Baján kagán vezetésével az avar törzsek; az államuknak végérvényesen az Árpád fejedelem vezette magyar törzsszövetség honfoglalása vetett véget 895-ben; ezt követte a Géza fejedelemhez és Szent István király nevéhez köthető államszervezés időszaka, majd a keresztény Európa részét alkotó Magyar Királyság megszilárdulása. Ennek a 3/4 ezer évnek a települési és temetkezési emlékeit gyűjtjük össze közös régészeti lelőhelykataszterbe, majd publikáljuk magyarul és angolul internetes adatbázis, illetve a magyar lelőhelyek esetében egy önálló kötet (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei) formájában. Mi a kutatás alapkérdése? A program célja: az avar kori (ADAM) és a fél évszázada megjelent magyar vonatkozású lelőhelykataszter (FÉK) revíziója, kiegészítése, internetes adatbázisba rendezése, majd folyamatos karbantartása. A készülő számítógépes adatbázis alapinformációinak egy lelőhelykataszter jellemzőit kell tartalmazniuk (szűkebb verzió), de a keretrendszert úgy kell megtervezni, hogy a program részfeladatainak ütemezése során egy leletkataszter adataival is föl lehessen tölteni (bővített változat, későbbiekben indítandó modul, amelynek előkészítését szolgálja a Képes Szókincstár (egy illusztrált terminológiai és tipológiai vezérfonal elkészítése); az adatbázis szerves részét képezik - a sír-, temető-, kincs- és szórvány leleteket tartalmazó lelőhelyeken túl - a településtörténeti vonatkozású lelőhelyek is; a hazai lelőhelylisták adatbázisának pontosítása céljából fel kell venni a kapcsolatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogutódjaként működő Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal; az adatbázis gyűjtőkörének felső időrendi határának meghatározásánál arra törekszünk, hogy a régészeti eredményeket öszsze lehessen hangolni az Árpád-kori történeti földrajz meglevő és megjelenésre váró köteteinek adatbázisával; a hazai és külföldi szakemberek részvételén túl kapcsolatfelvétel szükséges a szóba jöhető tanszékek vezetőivel: a program során törekszünk egyetemi hallgatók bevonására is. Mi a kutatás jelentősége? A munkálatok irányítását a szakmai összefogás jellemzi, az egész magyarországi népvándorlás kori és kora középkori régészetet átfogó szerkesztőség fogja koordinálni. A benne képviselt intézmények lefedik szakmánk egészét: munkatársaink szellemi műhelye az MTA ВТК Történettudományi és Régészeti Intézete, valamint Magyar Őstörténeti Témacsoportja; a Magyar Nemzeti Múzeum, az ELTE ВТК Régészettudományi Intézete, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke. Az adatbázist felépítő lelőhelyek szócikkeinek írásából a ma aktív generációk egész sora kiveszi a részét mind a hazai, mind a szomszédos országok régészei közül. A projekt során egységes lekérdezési felületű, magyar és angol nyelvű, interneten szolgáltatott számítógépes adatbázis jön létre. A nyitófelületen mindazon szempont megtalálható lesz, amely az ADAM címszóiban is szerepelt. Az adatbázis térképészeti megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy megfelelő felbontásban használható szelvényeket, illetve összefoglaló térképeket hozhassunk létre. A négyéves projekt végére teszt üzemmódban működő magyar és angol nyelvű adatbázist, valamint az ÁRPÁD-modulból leválogatott, a temetkezési lelőhelyeket tartalmazó FÉK folytatásául szolgáló magyar nyelvű kéziratot (FÉK II.) készítünk elő. A lelőhelykataszter kiadása a Varia Archaeologica Hungarica sorozat formai követelményeinek megfelelően történne.
