Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Ádám Márk: A szolnoki vár szórvány kályhaszem anyagának vizsgálata

ÁDÁM MÁRK: A SZOLNOKI VÁR SZÓRVÁNY KÁLYHASZEMANYAGÁNAK VIZSGÁLATA

27. kép - Eddig előkerült rozettadíszes sarokcsempék lelőhelyei: 1. Jászberény-Tetemháza; 2. Szolnok-Vár; 3. Torökszentmiklós-Vár; 4. Tórökszentmiklós- Szenttamás; 5. Túrkeve-Móric; 6. Túrkeve-Pásztó; 7. Szarvas-Ótemplom; 8. Békésszentandrás-Romhányi dűlő; 9. Csabacsűd-Nagyráta, Dögös, Litauszki tanya; 10. Endrőd-Újcsejt faluhely; 11. Gyoma-Téglástelek; 12. Kondoros-Ókondoros; 13. Kondoros-Fácános I.; 14. Szeghalom-Cséfány (belső-telek); 15.

Szeghalom-Cakó; 16. Gyula

bögre alakú szemek, a háromszögletű toronnyal ellátott oromdíszek, a nagyméretű hagyma alakú szemek, valamint a rozettás-indás csempék is. Ez utóbbiak funkcióit a kályhán belül, éppen a mórici leletek alapján, először Méri azonosította. A négyszögletes alapú kályhák élvédőiként szolgáltak. Az ő megfigyelései szerint minden feltárt ház kemencéjének omladékából kerültek elő ilyen darabok, tehát a falun belül elterjedtnek tekinthetők.26 Újabb adatokat Parádi Nándornak köszönhetünk, aki a Jászberény-tetemházi ásatás anyagát dolgozta fel.27 Ő megvizsgálva az itt talált egyik rozettás csempét, összevetette a Túrkeve-móricival, és bebizonyította, hogy azonos nyomódúcból kerültek ki. Ebből következtetve felvetette helyi fazekas-kályhás műhelyek létének kérdését, amelyek azonos készítményekkel rendelkeztek.28 Kutatásai szerint ez a rozettás-indás sarokcsempetípus a Nagykunság és a Jászság területén volt elterjedt. Datálásukat Parádi az ezen a lelőhelyen előkerült egyik bögre alakú kályhaszembe elrejtett kincslelet alapján a XVI. század végére tette. Az itt felfedezett településrészletet a késő középkori Boldogháza faluval azonosította, amely a tizenöt éves háború után pusztult el.29

26 MÉRI István 1954.148.

27 PARÁDI Nándor 1991.197-218.

28 PARÁDI Nándor 1991.215.

29 PARÁDI Nándor 1991.215.

Ezen a két helyen ismerünk faluásatásból származó publikált anyagból rozettás-indás csempéket.

Érdemes viszont megvizsgálni a Békés, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyei terepbejárások anyagát is. Ebből kitűnik, hogy sok helyen leltek rozettás sarokcsempe-töredékeket. Ismerünk Békésszentandrás-Romhányi dűlőről,30 Csabacsűd-Nagyráta, Dögös, Litauszki tanyáról,31 Endrőd-Újcsejt faluhelyről,32 Gyoma-Téglástelekről,33 Kondoros-Ókondorosról,34 Kondoros-Fácános l.-ről,35 Szeghalom- Cséfány (belsőtelek)-ről,36 Szeghalom-Cakóról,37 Szarvas-Ótemplom lelőhelyről,38 Túrkeve- Pásztóró1,39 továbbá Gyula területéről egy töredéket

30 MRT8.71.

31 MRT8.106.

32 MRT8.153.

33 MRT8.238.

34 MRT8.298.

35 MRT8.312.

36 MRT6.148.; 301.59. tábla. 6. kép.

37 MRT 6.164.; 301.59. tábla. 2-3. kép.

38 MRT 8.403.

39 Fémkeresőzés során került elő.

237