Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Ádám Márk: A szolnoki vár szórvány kályhaszem anyagának vizsgálata
TISICUM XXVI. azonosíthatunk.40 Pálóczi Horváth András terepbejárásainak köszönhetően tudjuk, hogy ez a csempetípus megtalálható még Karcag, Kisújszállás és Túrkeve körüli lelőhelyeken is.41 A Törökszentmiklós- Szenttamáson történt 2002-es ásatásról múzeumba került, jelenleg leltározásán anyagban szintén található rozettás-indás sarokcsempe, valamint bögre, hagyma és tál alakú kályhaszem.42 A falvakon kívül várakban is megjelennek az ilyen típusú kályhacsempével ellátott kályhák. A szolnoki mellett a törökszentmiklósi várásatás során feltárt vermekből is kerültek elő rozettás-indás sarokcsempék.43 Továbbá egy háromszög alakú oromdísz körömbenyomkodással díszített csúcsának töredéke,44 a vár feltöltési rétegéből pedig mázatlan, bögre alakú kályhaszem azonosítható.45 Ezeket a töredékeket Kovács Gyöngyi a XVI-XVII. századra keltezte. (27. kép) Sabján Tibor megállapította, hogy az alföldi bögrés szemeskályhák között található egy csoport, melynek oldaléléin rozettás-indás kályhacsempék helyezkedtek el. Ezek funkciója a kályhák sarkainak védelme lehetett. Sabján rekonstrukciós elképzelése összeegyeztethető a szolnoki vár szórvány bögrés szemeskályha anyagával.46 Az általa kialakított kályhaszemcsoportok egy része itt is megtalálható.47 A várban épített kályhák legnagyobb számban bögre alakú szemekből állhatták, melyet hálósán építettek be az alsó négyzetes, illetve a felső hengeres kályharészbe. Ezeket a felületeket néhány tálka, illetve tányérka alakú vízszintes szemsor is díszíthette. A kályhák felső részének tetejét zárt sorban bástyatetőt utánzó pártázat foglalhatta el, vagy egymástól bizonyos távolságra háromszög alakú tornyokkal ellátott szemek sorakozhattak. Ezek mögött állt a kemence kupolája, melyben hagyma alakú szemek foglalhattak helyet.48 (28. kép) A szolnoki várban található másik csoportunkat a mázas sekély kályhaszemek, illetve pohár alakú mázas kályhaszemek teszik ki. Ezek a kályhák a balkáni párhuzamok alapján téglából készült lábazatra épültek, amely kiugrott az oldalfal síkjából. A budai Vízivárosból ismert omladék alapján megállapítható, hogy négyzetes alsó résszel rendelkeztek, melyen nyolcszögletű felső rész ült, aminek a tetejét kupolával zárták le.49 A sekély szemeket, illetve pohár alakú mázas tagolt peremekkel rendelkező szemeket vegyesen építették be a kályhákba.50 Méretük és mázazásuk változatos képet mutat. Ezek a típusú szemek mindenhol előfordulnak Magyarország területén, ahol balkáni török népesség telepedett meg a hódoltság korában.51 Megtalálhatók Gyulán,52 a szegedi várban,53 40 DANKÓ Imre 1963.5. kép. 41 SABJÁN Tibor 2001.296.; Sabján Tibor a 74. lábjegyzetben tudatja, hogy az információt Pálóczi Horváth Andrástól kapta. 42 A Törökszentmiklós-Szenttamáson történt 2002-es ásatás anyagának megtekintését Polgár Zoltánnak köszönhetem. 43 KOVÁCS Gyöngyi 2001.205.15. kép/1.; 207.17. kép/2. 44 KOVÁCS Gyöngyi 2001.205.15. kép/2. 45 KOVÁCS Gyöngyi 2001.203.13. kép/1. 46 A cikkben található rekonstrukció a szolnoki vár szórvány anyaga, Méri István Túrkeve-mórici ásatási anyaga és Sabján Tibor elképzelései alapján készült. 47 SABJÁN Tibor 2001.295.6. kép. 48 SABJÁN Tibor 2001.300. 49 SABJÁN Tibor - VÉGH András 2002.282. 50 SABJÁN Tibor - VÉGH András 2002.283. 51 KOVÁCS Gyöngyi 1984.44. 52 GERELYES Ibolya 1996.122-123.; SZALAI Emese 2018. 74. tábla. 17-21. kép. 53 TÖRŐCSIK István 2005.62. 28. kép - A szolnoki várban található rozettás sarokcsempékkel ellátott kályhák elméleti rekonstrukciója Esztergom-Szent Tamás-hegyen,54 a Budavári Palotában a 77/8-as,55 a 81/2-es,56 a 80/2-es57 és a 74/14-es58 lelőhelyen. Szolnokkal kapcsolatban ismerünk adatokat a török katonaság népi összetételét illetően is. Tudjuk, hogy 1554-ben túlnyomó többségük a Balkánról származott.59 Nem meglepő tehát, hogy a rájuk jellemző kályhák is hamar megjelenhettek a vár területén. A magyar lakosság a megszállást követően Szolnokon folyamatosan csökkent. Az 1571-es defterben 40 családfő nevét rögzítették.60 Az 1580-as és 1590-es években pedig még kevesebb a magyar lakosság száma.61 Fel kell vetnünk a kérdést, hogy a fentebb ismertetett szemeskályhák mettől meddig voltak használatban a vár területén, illetve egyszerre használhatták-e őket a balkáni népességek által épített típusokkal. Eddigi ismereteink szerint a szolnoki vár területe az 1550-es építésig lakatlan volt, az első kályhák tehát ezt követően épülhettek. Készítőikben a környékbeli falvak fazekasmestereit láthatjuk. A hódoltság alatt ezeket a kályhákat tovább használhatták, sőt újakat is építhettek a vár területén. Ezt a feltételezést erősítik az alföldön a tizenöt éves háború során elpusztult falvak leletanyagában megtalálható hasonló vagy ugyanilyen szemekkel és rozettás-indás sarokcsempékkel rendelkező kályhaszem leletek. Eltűnésük pedig összefüggésben állhat a környező falvak tizenöt éves háború alatti pusztulásával. A szolnoki leletek alapján azonban elképzelhető, hogy a várban a hódoltság végéig használatban voltak. A bemutatott kályhatípusok váron belüli pontosabb használati idejét a 54 HORVÁTH István 1993.80. 55 GERELYES Ibolya 1991.31. 56 GERELYES Ibolya 1991.34. 57 GERELYES Ibolya 1991.38. 58 GERELYES Ibolya 1991.40. 59 HEGYI Klára 2007.844-848. 60 GYÖRFFY Lajos 1956.14. 61 ÁGOSTON Gábor 1988.222-223. 238
